2019. január 17. csütörtökAntal, Antónia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Amit tudni kell a könnyített örökbefogadásról

D. Zs. L., Gy. A. 2019. január 04. 09:34, utolsó frissítés: 09:34

Dávid-Kacsó Ágnes pszichológussal és örökbefogadásra készülő személyekkel is beszélgettünk arról, hogy mit érdemes tudni, mire kell számítani.


2018-ban ismét könnyítettek az örökbefogadáson, szeptemberben a munkaügyi minisztérium közölte, hogy a kormány elfogadta a 2004/273-as törvényre vonatkozó módosító javaslatokat. A minisztérium szeptember 20-i közleménye szerint az örökbefogadást szabályozó törvénymódosítás a következő lényeges változtatásokat tartalmazza:

- a gyermekvédelmi hatóságnak már nem kell akár a gyerek negyedfokú rokonainak a beleegyezését is kérje ahhoz, hogy a gyerek örökbe fogadható legyen

- az örökbefogadó alkalmassági bizonylatának határidejét két évről ötre hosszabbították

- a tizennegyedik életévét betöltött gyerekek esetében a nemzetközi örökbefogadási eljárást is könnyítették


- havi 600 lej értékű juttatással támogatják a 3 és 6 év közötti gyerekek örökbefogadását, illetve kortól függetlenül azokét, akik valamilyen szintű fogyatékkal élnek vagy testvérpárral együtt fogadhatók örökbe

- 900 lejre növelték a nehezen adoptálható gyerekekért járó havi juttatást; ebbe a kategóriába a hét évnél idősebb gyerekek, a súlyos betegséggel – pl. AIDS – küzdő gyerekek, és a legalább két testvérrel rendelkező gyerekek tartoznak (a támogatás addig jár, amíg a gyerek az egyéni védelmi terv szerinti képességei ki nem alakulnak, amíg be nem tölti a 18. évet, vagy ha nappali oktatásban van része, amíg be nem tölti a 26. évet)

- minden örökbefogadott gyerekért az örökbefogadó havi 1500 lejes juttatást kap – szociális munkás, orvos, pszichológus tanácsára addig, amíg tart az örökbefogadást követő ellenőrző-megfigyelő periódus, illetve ameddig a szakemberek ennek a támogatásnak a meghosszabbítását indokoltnak ítélik

- abban az esetben, ha az örökbefogadó az örökbe fogadni kívánt gyerekért az összeszoktatási fázisban egy másik megyébe kell utazzon, napi 200 lejben részesülhet, hogy abból fedezhesse útiköltségeit és szállását – ez a juttatás 10 alkalommal vehető igénybe, tehát összesen 2000 lejről van szó.

Dávid-Kacsó Ágnes pszichológus, a BBTE Szociológia és Szociális Munka Intézetének oktatója, és örökbefogadással foglalkozó kutatója elmondta, hogy a 2004/273 örökbefogadást szabályozó törvény 2016-os módosítása ugyan hozott némi könnyítést, de még mindig nagyon nehézkes folyamat volt egy gyermeket örökbe fogadhatóvá nyilvánítani. A 2018-as módosítások valamivel biztatóbb változtatásokat tartalmaznak, például, hogy nagyobb anyagi juttatással próbálják ösztönözni a testvérpárok, a 4 évesnél nagyobb illetve a sérült gyerekek örökbefogadását, valamint az örökbefogadó alkalmassági bizonylatának érvényességi idejét meghosszabbították két évről öt évre.

Dávid-Kacsó azt is elmondta, hogy Romániában “az a személy fogadhat örökbe, aki nem volt jogerősen elítélve személy- vagy vagyon elleni bűncselekmény, pornográfia, illetve ember- vagy kábítószerkereskedelem miatt. Nem fogadhat örökbe az a személy sem, aki elvesztette szülői jogait, vagy akinek a gyermeke speciális védelmi intézkedés alatt áll (vagyis állami gondozásban van). Hasonlóan nem fogadhatnak örökbe azok a személyek, akiknek a házastársa valamilyen pszichiátriai betegségben szenved, értelmi fogyatékos, vagy a fent felsorolt bűncselekmények miatt el volt ítélve.


Melyek a kötelező lépések?

Ha valaki gyereket szeretne örökbe fogadni, akkor a lakóhely szerinti illetékes gyermekvédelmi igazgatóság örökbefogadással foglalkozó osztályát kell felkeresnie. Ott tájékoztatják a szükséges lépésekről és a leadandó iratokról/igazolásokról (egészségügyi igazolás, erkölcsi bizonyítvány, munkahelyi igazolás stb.).

Az örökbefogadásra jelentkezők egy szociális és pszichológia felmérési folyamaton mennek át és egy felkészítőn vesznek részt, amelynek végén megkapják azt az igazolást, amely feljogosítja őket arra, hogy gyerekeket fogadjanak örökbe. Ez az igazolás az új módosítás szerint öt évre érvényes és tartalmazza a személy által örökbe fogadható gyerekek számát, a gyerek maximális életkorát és azt, hogy egészséges vagy valamilyen szempontból sérült gyermeket fogadna az illető személy örökbe.

Az igazolás megszerzése után következik a megfelelő gyermek kiválasztása. Ha van olyan gyermek a rendszerben, amilyet a család elfogad, akkor az igazolás megszerzése után azonnal lehet is tovább haladni a folyamattal (vagyis megkezdeni a találkozásokat az összeszokás érdekében). Ha nincs olyan gyermek a rendszerben (mert például a legtöbb szülő minél fiatalabb, egészséges és nem roma gyermeket szeretne), akkor a jövendőbeli szülőknek addig kell várniuk, amíg lesz számukra megfelelő gyerek.”

Dávid-Kacsó Ágnes kifejtette, hogy jelenleg a hazai gyermekvédelmi rendszerben található legtöbb gyermek nem fogadható örökbe. Ahhoz ugyanis, hogy egy gyerek örökbe fogadható legyen, az szükséges, hogy annak szülei írásban lemondjanak róla. Ez az olyan gyerekek esetében, akik úgy kerülnek a gyermekvédelemhez, hogy a szüleik nem ismertek, nem szükséges, ők automatikusan alkalmasak az adoptálásra. A lemondás mellett egy gyerek még úgy válhat örökbe fogadhatóvá, hogy a szülei nem működnek együtt a gyermekvédelmi hatóság szakembereivel annak érdekében, hogy a gyermek visszahelyezhető legyen a családjába.

Dávid-Kacsó ÁgnesDávid-Kacsó Ágnes


Dávid-Kacsó még azt is hozzátette, nem biztos, hogy a sajtónak mindig igaza van, amikor arról ír, hogy mennyire időigényes, terjedelmes és bonyolult egy örökbefogadási folyamat, ugyanis annak egyszerűsége alapvetően azon múlik, hogy hány olyan gyerek van a gyermekvédelmi rendszerben, aki örökbe fogadható és megfelel az örökbefogadó kritériumainak. A legtöbb örökbefogadó ugyanis 2 éven aluli vagy maximum négy éves gyereket szeretne, egészségest és nem romát – holott a romániai rendszerben található legtöbb gyerek roma, viszont a gyerekek etnikumát a statisztikák hivatalosan nem közlik.

Tudni kell még – folytatta a szakember –, hogy a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülő gyerekekkel a hatóságnak nem az a célja, hogy ott nőjenek fel az intézetben, hanem az, hogy a származási családtagokkal vagy az örökbe fogadni kívánó családokkal működjenek együtt annak érdekében, hogy a gyerek biztonságos családi viszonyok között nőjön fel.

Minden intézetbe hozott gyerek esetében készül egy egyéni védelmi terv, amely a gyerek családba való visszahelyezését tartja szem előtt, viszont amennyiben a származási családban nem alakulnak ki időközben azok a feltételek, amelyek ezt lehetővé tennék, akkor azon kell elkezdeni dolgozni a családdal, hogy a gyerek örökbe fogadhatóságát lehetővé tegyék. Ez utóbbi a korábbi jogszabályok értelmében a család negyedfokú rokonain is múlott. A 2018-as módosítások ezt az akadályt legalább elhárították.


Mi a helyzet az egyedülállókkal?

Azon kérdésünkre, hogy mi a helyzet az egyedülálló személyek, az élettársi viszonyban élők jogaival, Dávid-Kacsó azt mondta, hogy az örökbefogadás csakis egyedülálló személyek, illetve olyan párok esetében lehetséges, akik házastársi viszonyban vannak egymással. Ha nem-házastársi viszonyban élő párok szeretnének örökbe fogadni, akkor számukra fennáll az a lehetőség, hogy egy egyszemélyes örökbefogadást indítsanak el, és a pár, ha bizonyítani tudja, hogy a másik fél, az élettárs is öt éven keresztül részt vett a gyerek nevelésében, akkor számára is lehetővé válik az örökbefogadás. Amennyiben viszont a pár azonos nemű, ez a fajta eljárás nem engedélyezett.


Mire számítsunk a gyakorlatban?

Személyes tapasztalatokról is beszélgettünk olyanokkal, akik már végigcsinálták a procedúrát, és így azt is tudják, hogy hol lehetnek olyan buktatók, amelyekre talán elsőre senki sincs felkészülve. A különböző papírokat tartalmazó dosszié összeállításán és a teszteken túl van egy olyan része is a folyamatnak, amikor egy pszichológus és egy szociális munkás fog több alkalommal is látogatást tenni az otthonunkban, elbeszélgetni és megpróbálni kideríteni, hogy szerintük alkalmasak vagyunk-e a feladatra. Sok múlhat ezen, ezért készüljünk fel, hogy lehetőleg jó benyomást tegyünk mi és a környezetünk is. Ilyenkor olyan szempontok is felmerülnek, hogy mennyire van felszerelve a lakásunk: a hűtőszekrény és a mosógép mellett valószínűleg egy TV és egy számítógép mindenképp szükséges, mert feltehetően ez az "alapfelszereltséghez" tartozik - még akkor is, ha mi történesen nem nézünk tévét.

Készüljünk fel arra is, hogy számtalan elbeszélgetés és pszichológiai teszt előtt állunk, amikor lehetőleg folyékonyan kell majd beszélnünk személyes, akár érzékeny témákról is. Sőt, esszészerű fogalmazásokat is kell majd írni akár filozofikusabb kérdésekről, mint például az élet értelme. Ha esetleg nem uraljuk tökéletesen a román nyelvet, lehet, hogy jobb, ha már a legelején segítséget, tolmácsot próbálunk meg kérni ehhez.

Bár általános szempont, hogy ilyenkor fő az őszinteség, de azért a tapasztalatok szerint jobb, ha nem esünk túlzásokba. Valószínűleg a rendszer maga elég konzervatív ahhoz, hogy ne díjazza túlságosan, ha valaki pl. azt vallja magáról, hogy ateista. Ha nem tudjuk elkerülni a témát, akkor talán jobb, ha nem fogalmazunk nagyon kategorikusan. Ugyanígy talán nem muszáj beszámolni részletesen arról sem, hogyha időnként fogyasztunk alkoholt: biztosan jobban értékelnek egy "karácsonykor egy pohár bort" típusú választ. Persze senkit sem buzdítunk arra, hogy fontos kérdésekben hazudjon, csak valószínűleg praktikusabb, ha szem előtt tartja a rendszer konzervativizmusát, merevségét, amelyben lehet, hogy még az is számíthat, hogy van-e legalább egy szentképünk a falon.

Ha egyedülállóként szeretnénk örökbe fogadni, eleve nehezebb helyzetben lehetünk, és valószínűleg könnyebben is utasítanak majd vissza. Megpróbálhatják kideríteni, hogy miért is élünk egyedül, mintsem egy párkapcsolatban, jobb, ha erre is felkészülünk egy megfelelő válasszal. Vagy esetleg éppen egy partnerrel, aki felvállalja, hogy ő a társunk, még ha nem is élünk éppen együtt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS