2018. december 12. szerdaPandora, Gabriella
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért volt Hajdu Győző, a „20. századi erdélyi magyar történelem legnagyobb rejtélye”?

Timár Norbert Timár Norbert 2018. december 04. 17:56, utolsó frissítés: 2018. december 05. 16:04

Hajdu egyéni ambícióinak nem tett jót, hogy Sütő András árnyékában kényszerült élni - írja róla Novák Csaba Zoltán történész.


Pénteken, 89 éves korában elhunyt Hajdu Győző, a „20. századi erdélyi magyar történelem legnagyobb rejtélye”, ahogyan Stefano Bottoni történész fogalmazott Facebook-bejegyzésében.

Hajdu Győző a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett 1948-ban és a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett 1952-ben. Már egyetemi hallgatóként Gaál Gábor mellett dolgozott a baloldali Utunk szerkesztőségében, majd az 1953-ban, alig 25 évesen, az induló Igaz Szó főszerkesztője lett és maradt egészen 1989-ig.

Öt éves az Igaz Szó 1958 tavaszán. A képen szereplők: Izsák József, Gálfalvi Zsolt, Sütő András, Nagy Pál, Hajdu Győző. Forrás: az Izsák család gyűjteményeÖt éves az Igaz Szó 1958 tavaszán. A képen szereplők: Izsák József, Gálfalvi Zsolt, Sütő András, Nagy Pál, Hajdu Győző. Forrás: az Izsák család gyűjteménye


Hajdu ahhoz a generációhoz tartozott, akik 1968 körül élték a legaktívabb éveiket és már ismerték a párt működését, és aktívan részt vettek annak működtetésében. Kisebbségi érdekvédő csoportként tartották magukat számon és próbálták a belső struktúrákból befolyásolni a párt magyarságpolitikáját vagy helyi szinten megoldani a problémákat – írja róla Holtvágányon című könyvében Novák Csaba Zoltán történész.

A könyv szerint a generáció tagjai természetesen lojálisak voltak a párthoz, de a hetvenes éveket követő változások során sokan fokozatosan újraértékelni kényszerültek a hatalomhoz való viszonyukat, ki ellenzékivé vált, ki elhallgatott. Hajdu Győző egyik utat sem választotta, élete végéig felvállalta a rendszerrel való együttműködését.

Hajdu egyéni ambícióinak nem tett jót, hogy Sütő András árnyékában kényszerült élni, akiről többször is jelentett. Ha fontos érdekekről volt szó, akkor nem riadt meg a feljelentésektől sem, 1984-ben két ízben is több oldalas feljelentő szöveget küldött az írótársakról a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának (RKP KB), majd személyesen Nicolae Ceaușescunak is - fejti még ki könyvében Novák.

Házibuli Hajduéknál 1976-ban. A képen Hajdu és Gálfalvi Zsolt. Készítette: id. Bach LórándHázibuli Hajduéknál 1976-ban. A képen Hajdu és Gálfalvi Zsolt. Készítette: id. Bach Lóránd


Személyiségének kettősségét mutatja a Stefano Bottoni által idézett epizód is, amikor az Egyesült Államokba látogatva a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) munkatársainak hajlandó volt feltárni, hogy hogyan működik belülről a rendszer.

Novák Csaba Zoltán ugyanakkor könyvében úgy véli, hogy Hajdu az Itt élned, halnod kell… Aici este dat să trăiești și să mori című önéletrajzi kötetében életpályájának alakulását a párt politikája és a kommunista ideológiai iránti hűségével magyarázta. A saját nemzeti közösségéhez való kötődést nem a kollektív nemzeti jogok betartásában és szolgálatában látta, hanem a mindenkori bukaresti hatalommal való lojális kapcsolatból fakadó bizalmi tőke kamatoztatásában.

Az Erdély története 1986-os megjelenése után Hajdu Győző vált az egyik, politikai szempontból legbefolyásosabb magyar nemzetiségű értelmiségivé, amit kifejezett RKP KB póttagsága is. Fontos szerepet töltött be a Ceaușescu körül teremtett személyi kultusz ápolásában is – állapítja meg Novák.

Hajdu Győző beszédet mond az <i>Igaz Szó</i> fenállásának 25 éves évfordulóján 1978-ban. Készítette: id. Bach Lóránd Hajdu Győző beszédet mond az Igaz Szó fenállásának 25 éves évfordulóján 1978-ban. Készítette: id. Bach Lóránd


Mindezekért ő lett a megalkuvó áruló mintaképe, személye közutálat tárgyává vált a romániai magyarság körében. Az iránta érzet megvetés tettlegességig is fajult az Erdélyi Magyar Hírügynökség 1987. évi 48-as számú jelentése szerint: „Hajdú Győzőt, a marosvásárhelyi (Tirgu Mures) Igaz Szó című folyóirat főszerkesztőjét, azt kővetően, hogy visszaérkezett Bukarestből [Marosvásárhelyre] az úgynevezett Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának üléséről, felháborodott helybeli polgárok annyira összeverték, hogy jelenleg kórházi ápolásra szorul.”

A rendszerváltozás után nem nézett szembe múltjával és Bukarestben továbbra is szélsőséges román lapokban publikált. Az utóbbi években a legtöbb írásának a magyarellenességéről ismert marosvásárhelyi Cuvântul liber adott helyet – írja róla a Krónika napilap.

Sütő András 50. születésnapján. Hajdu Győző, Gálfalvi Zsolt, Sütő András, Nagy Pál, Izsák József. Fotó: az Izsák család gyűjteményeSütő András 50. születésnapján. Hajdu Győző, Gálfalvi Zsolt, Sütő András, Nagy Pál, Izsák József. Fotó: az Izsák család gyűjteménye


A borítóképen Hajdu Győző otthonában, a marosvásárhelyi vársétányon 1976-ban. (A lakás korábbi tulajdonosait Hajdu segítette az emigrálásban, aztán gyorsan kiutaltatta saját magának az ingatlant.) Készítette: id. Bach Lóránd.

A képekért köszönet a Régi fotók Erdélyből Facebook-csoport szerkesztőinek, akik a rendelkezésünkre bocsátották azokat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS