2018. december 18. keddAuguszta
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Januártól az európai ifjúsági stratégiát is Románia fogja koordinálni

Ambrus István Ambrus István 2018. december 06. 15:12, utolsó frissítés: 17:08

Azt remélik, hogy segítségével érdekeltebbé tehetik a fiatalokat a politikai és társadalmi szerepvállalásban.


Január elsejétől Románia veszi át az unió soros elnökségét, amelynek a keretében egyben első alkalommal fogja koordinálni az EU fiatalokat célzó programját, az Európai Ifjúsági Stratégiát.

Az Európai Bizottság kezdeményezésérére létrejött stratégia lényege többek közt, hogy vidéken élő fiatalokat felkarolja, több lehetőséget biztosítson számukra ahhoz, hogy kiemelkedjenek a leginkább vidékre jellemző elmaradottságból. Emellett pedig a keretstratégia arra fekteti a legfőbb hangsúlyt, hogy


mobilizálja és a munkaerőpiac aktív szereplőjévé tegye a fiatalokat.

Az ifjúsági stratégiát különböző intézmények bevonásával valósítják meg a 2019-2027-es időszakban, amelynek az elképzelés szerint aktív szereplői lesznek a civil szervezeteket is.



A következő 9 éves periódusban az EU intézményei párbeszédet kell kezdeményezzenek a fiatalokkal, amelynek során hangsúlyosabbá válhatnak a fiatalok elképzelései a jövőt és az Európai Uniót illetően, ezeknek egy részét gyakorlatba ültetve pedig hatékonyabbá válhat az európai állampolgársággal rendelkező fiatalok felkarolása.

Az ifjúsági stratégia fő elemei a kapcsolatteremtés, a társadalomban betöltött szerepvállalás erősítése, ennek mentén pedig az Európai Bizottság programjának fő elemét képező párbeszéd beindítása, ami az Európai Bizottság kezdeményezésére az EU tagországainak ifjúsági miniszteri és az általuk vezetett intézményeken keresztül fog megvalósulni.

A program koordinálása a soros elnökséggel párhuzamosan lehetőséget kínál Románia számára arra, hogy az eddigihez képest még hatékonyabban gyakorlatba ültesse a keretstratégiát elsősorban az által, hogy nagyobb figyelemmel kíséri ennek a kivitelezését, jobban nyomon követi az ebben résztvevő fiatal korosztály, az állami intézmények és civil szervezetek közti párbeszédet, így közelebb hozva a döntéshozáshoz a fiatal generációt.

Ennek mentén Románia újabb országos és nemzetközi stratégiákat is kidolgozhat, ugyanakkor ennek a lebonyolításában résztvevő Horvátországgal és Finnországgal közösen a Kelet-Európa és a balkáni térség sajátos helyzetére és problémáira is eredményesebben felhívhatja az Európai Bizottság és az egyéb illetékes intézmények figyelmét.

Ezzel kapcsolatban Bogdan Constantin Matei, ifjúsági és sportminiszter úgy fogalmazott, hogy az illetékes minisztérium a stratégia mentén kibontakozó párbeszéd során nyitott arra, hogy elfogadjon minden konstruktív jellegű kezdeményezést amely pozitív változást hozhat társadalmi és a gazdasági téren egyaránt.

A Romániai Ifjúsági Tanács elnöke, Mihai Dragoș úgy véli, ez egy jó lehetőség arra, hogy a Romániában élő fiatalok problémáit, véleményét és javaslatait ne csak országos, hanem nemzetközi szinten is meghallgassák és amennyiben reális meglátásaik vannak, az ötleteik megvalósításával segíthetik a helyi közösségük érvényesülését.

A nagyszámú inaktív fiatalság nemzetközi szinten is problémát jelent

A fiatalok felzárkóztatása a nemzeti parlamenteket is jelentős kihívás elé állítja annak ellenére, hogy bár változó tendenciával, de a fiatalok hatékony integrálása az elmúlt több mint 60-70 évben is társadalmi problémát jelentett.

Ez a jelenség az elmúlt évtizedekben jobban felerősödött, a jelenlegi fiatal generáció jelentős hányada a szüleivel él, a tagállamok soraiban pedig 29% azoknak a 16-29 éves fiataloknak az aránya, akiket a társadalmi kirekesztettség veszélyeztet és 11%-a 15-24 éves korosztálynak nem vesz részt semmilyen oktatásban vagy képzésben, ezek összességének 15,9%-a pedig inaktív munkanélküli.

Az EU már 2002 óta nagyobb figyelmet fordít erre a problémára, az ifjúsági politikai intézkedések elsődleges célja, hogy a tagállamok fiataljainak egyenlő mértékben esélyeket biztosítson a felzárkózáshoz.

Ezek hatékonyságát növeli a jelenlegi ifjúsági keretstratégia, amelynek mentén még szélesebb körben igyekeznek megszólítani a fiatal generációt, közelebb hozva őket a felelős társadalmi szerepvállaláshoz.

Az EU felmérései ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a fiatalok többsége (53%) részt vesz önkéntes programokban és lehetőségéhez mérten bekapcsolódik a politikai kérdésekbe is.

A 2019-2027-es időszakra vonatkozó keretstratégiának további szerepe, hogy mozgósítsa a fiatalokat a választási jogaik gyakorlását illetően. Ez a nemzeti parlamentek számára is előnyös lehet a következő évek választási kampányaiban, mert a mostani fiatal generáció hozzávetőlegesen az Európai Unió lakosságának 38-40%-át teszi ki, ami egyben jelentős szavazóbázis.

Források: europa.eu, ctr.ro, adevărul.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS