Asztalos Csaba: szükség van román-magyar történelmi megbékélésre
összefoglalta:Timár Norbert 2018. december 06. 16:57, utolsó frissítés: 17:08Bukarestnek nincs a magyar kisebbségre vonatkozó víziója, és a magyarok és románok egyetlen közös projektje a nyugati integráció volt a CNCD elnöke szerint.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke nyilatkozott a Szabad Európa Rádió román szerkesztőségének az RMDSZ új, a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakra vonatkozó törvénytervezetével kapcsolatban, de szó esett a román-magyar kapcsolatról és gazdasági kérdésekről is.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökének meglátása szerint a törvénytervezet kommunikációs szempontból nem volt kellően előkészítve, ezért rögtön megjelenése után szélsőséges, nacionalista reakció fogadta. Sokan úgy értelmezték, hogy az RMDSZ a kormányzó párt képviselőházi többségének elvesztését próbálta kihasználni a tervezet benyújtására, holott az ötlet már januárban felmerült, de nem kívánták december 1-je előtt benyújtani.
Asztalos elmondása szerint a csupán 8 cikkelyből álló tervezet arányos képviseletet követel úgy a hazai, mint az európai parlamentben és a közintézményekben, önkormányzatiságot az oktatási rendszerben a tanterv kialakításának kérdésében és a szervezésben, az igazságszolgáltatásban és lehetőséget biztosítana olyan fejlesztési régiók létrehozására a kisebbségek számára, amelyek gazdasági önállósággal rendelkeznének.
Véleménye szerint a törvénynek nincs esélye átmenni a parlamenten, hiszen az ellenzék pont a magyarellenes elemet felhasználva támadja a kormányt, de arra jó lehet, hogy legalább párbeszédet provokáljon a centenáriumi évben a szerinte tabutémának számító gyulafehérvári nyilatkozatról. Mindezek ellenére szerinte nincs esélye sem az RMDSZ-nek, sem a magyar kisebbségeknek arra, hogy ezzel a törvénytervezettel megváltoztassa a politikai diskurzust.
Asztalos elmondása szerint a magyar kormánynak 2011-től van egy, a kárpát-medencei magyarokat egyesíteni kívánó stratégiája, amelynek vannak bizonyos eredményei. Ez azt jelképezi, hogy Orbán Viktornak van víziója a magyar kisebbségekre vonatkozóan, míg Bukarestnek nincs. Meglátása szerint a magyarok és románok egyetlen közös projektje a nyugati integráció volt, az EU-hoz és NATO-hoz csatlakozás, ám azóta nincs párbeszéd, nincsenek ígéretek.
Nagy kihívásnak tarja a közös vízió megalkotását és a párbeszéd újrafelvételét,
hiszen, ha ez nem történik meg, akkor véleménye szerint a magyar veszéllyel való riogatást nemcsak a belpolitikai harcokban fogják felhasználni, hanem az hatással lesz az ország modernizációjára is. A történelmi sztereotípiák és előítéletek megléte olyan, az országot előbbre vivő kérdésekben jelent akadályt, mint a decentralizáció, a visszaszolgáltatások ügye vagy a megfelelő fejlesztési régiók megalkotása.
Asztalos Csaba szerint a magyar közösségnek nagy erőfeszítést kell tennie azért, hogy megértesse magát. Olyan kommunikátorokkal kell rendelkezzen, akik segítenek leépíteni a félelmeket és a sztereotípiákat, és garantálják tudják a többség számára a bizalmat és biztonságot. Annak ellenére, hogy mindkét közösségnek megvannak az érzékenységei, véleménye szerint szükség van a történelmi megbékélésre, arra, hogy kölcsönösen tudjunk bocsánatot kérni, mert ellenkező esetben a történelemnek csak azokat az elemeit fogjuk használni, amelyek a politikai diskurzusnak kedveznek.
A szakember gazdasági kérdésekben is kifejtette a véleményét, szerinte Románia számára nagy kihívás a különböző fejlettségű régiók szinkronba hozása, hiszen amíg Erdély a Nyugat felé tekint, addig az ország infrastrukturális szempontból nincs összekötve. Ugyanakkor azokat a Kolozsváron vagy a Bánátban elhangzó követeléseket is legitimnek nevezte, amelyek azt mondják „nincs bajunk Bukaresttel, de hagyjanak előre menni, hagyjanak megszerveződni.” Kolozsvár példájából kiindulva rámutatott arra, hogy a hagyomány és a diverzitás előrevisz.
A borítókép forrása: Andrei Luca Popescu / RFE România