2019. január 17. csütörtökAntal, Antónia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A szülők és diákok a túlterheltségre panaszkodnak. Lesz erre megoldás az új oktatási törvényben?

Ambrus István Ambrus István 2019. január 08. 17:03, utolsó frissítés: 17:12

A differenciált oktatás, az emelt szintű érettségi és az iskolai étkeztetés is fontos eleme az RMDSZ által benyújtott módosításoknak. Szabó Ödönt kérdeztük.


Novemberben terjesztette a parlament elé az RMDSZ az oktatási törvényt módosító javaslatcsomagját, amely többek között a differenciált oktatás keretében bevezetné és rendszeresítené a délutáni tanítást. Emellett a tervezet alapján a következő években az egész országra kiterjesztenék a gyerekek iskolai étkeztetését, amely meglátásuk szerint csökkentené az iskolaelhagyások magas számát is.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa elmondta, ha hatályba lép az új törvény, ennek köszönhetően a tanároknak is nagyobb mozgásterük lesz a tananyag elsajátítását célzó módszertan alkalmazásában. A törvénytervezet arra is kitér, hogy továbbra is garantálni és segíteni kell a kisebbségben élő nemzetiségek anyanyelvhasználatát az oktatási intézményekben.

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter közlése szerint január végén tervezi közvitára bocsátani az új oktatási törvény tervezetét és március 30-áig a parlament elé is kerül az új tanügyi törvény tervezete.

Milyen volt az eddigi fogadtatása a benyújtott módosító javaslatoknak?


- A szakmai szervezetekkel előzetesen és a törvény benyújtása kapcsán is egyeztettünk, azóta azt láttuk, hogy az ötleteink, javaslataink egy jó része a későbbiekben akár az államelnöki, akár a miniszteri megnyilatkozásokban is átvételre került. A miniszterasszony az elmúlt időszakban többször is jelezte, hogy a kétszintű érettségit önmagában is egy követendő útnak tartja. Annak technikai megoldása a mi javasoltunk, ami egy standard és egy emelt szintű érettségi, vagy egy, a szakoktatásra alapozott, technológiai érettségi lenne. Hasznos előrelépés, hogy közbeszéd témájává vált, hogy a jelenlegi rendszerhez képest módosítani kell az érettségit. Mindemellett a minisztériummal a következőkben egyeztetünk arról, hogy a kormányzat a javaslataink mely részeit tudja átvenni és életbe léptetni.

Szabó ÖdönSzabó Ödön


A törvénytervezet kidolgozása érdekében széles körű konzultációt is folytattak. Ennek mentén milyen javaslatokat vettek figyelembe az oktatási törvény módosításához?

- Annak függvényében, hogy kivel konzultáltunk, különböző igények és szempontok fogalmazódtak meg. A szülők és a diákok a túlterheltségre hívták fel a figyelmünket, ezért bevezettünk egy új elvet. Eszerint úgy kell kialakítani a tantervet, hogy ennek mentén a tananyag könnyebben elsajátítható legyen. A gyerekeink a túlterheltség miatt az iskolában vagy otthon könyvek előtt ülnek, 12-14 órát töltenek tanulással ebben a korszakban, ami kimerültséghez vezet azoknál, akik komolyan veszik a tanulást.

A tananyag egyszerűsítése mellett a tanárok szabadságát is növelni szerettük volna. Az érvényben lévő tanügyi törvény szerint a tananyag átadásával és ellenőrzésével a tanár az ideje 75%-át tölti, az óra 25%-ában oktathat saját meglátása, módszerei szerint. Ezt az arányt szerettük volna 65-35% arányban megváltoztatni. A tanárok ilyen jellegű kötöttségén lazítottunk, hogy a tanügyi káderek lehetőségük szerint az osztály és a diákok képességeihez igazíthassák a tanítás menetét. Az a célunk, hogy a diákok már a tanórán elsajátíthassak a tananyag jelentős részét, otthon a házi feladat megoldásával pedig csak gyakorolniuk kelljen, valamint, hogy a házi feladat is differenciált legyen. Az eddigi szakmai konzultációk többségében arról szóltak, hogy az oktatási kereteknek meg kell felelniük a gyermekközpontúságnak. 

Nem lehet a házi feladatot úgy használni, hogy közben ne figyeljek arra, hogy a diák milyen szinten sajátította el a tananyagot. Aki kiválóságra alkalmas, annak lehet más típusú feladatokat is adni, hogy gyorsabban haladhasson a tananyaggal. Akik gyengébb képességűek, azoknak szintén más jellegű házi feladatot kell adnia. A törvénymódosítással az is a célunk, hogy differenciált házi feladat, ennek mentén differenciált mérés legyen már az osztályon belül is. Lehetséges, hogy ezáltal azok az iskolások, akik nem oldják meg rendszeresen a házi feladatot, rávezethetők arra, hogy a képességeiknek megfelelően eleget tegyenek ennek az elvárásnak. Ebben a törvénytervezetben egy perspektívát adtunk az egész oktatási hálóra vonatkozóan.

Az iskolai étkeztetési program is fontos része a törvénytervezetnek, ezt kísérleti jelleggel több iskolában már évekkel ezelőtt bevezették. Ez mennyire sikeres?

- Az ebben eddig résztvevő 27 iskola esetében azt láttuk, hogy ezekben az intézményekben jelentősen visszaesett az iskolaelhagyás mértéke. Ha ezt megfelelő szinten be tudjuk vezetni az elkövetkezendő tíz évben és országos szinten általánosítani tudjuk a közétkeztetési programot, azzal önmagában az ország céljainak és az Európai Unió elvárásainak is eleget teszünk, és emellett azt is elérhetjük, hogy csökkenjen az iskolaelhagyások száma Romániában. Jelenleg a diákok 20%-a a kötelező oktatási időn belül megszakítja a tanulmányait. Az étkeztetés bent tartja az oktatási intézményeinkben a diákokat az által, hogy biztonságot ad, emellett pedig egy plusz motivációt nyújt annak érdekében, hogy ne hagyják abba a tanulmányaikat.

Az iskolások tanulmányi eredményeinek javítása érdekében vezetnék be a délutáni oktatást, ami elsősorban a felzárkóztatást segítené. Valójában ennek mentén valósulna meg a differenciált oktatás.

- Az RMDSZ javaslataiban a közétkeztetéssel párhuzamosan felfejlesztettük a délutáni iskolát, az after school programot is. Ennek során egyszerre lehet segíteni a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Jelen pillanatban az osztályban jelen lévő zsenikkel, kiválókkal nem lehet a tanórákon belül hatékonyan foglalkozni. Ha a kiválóknak akar megfelelni a tanár, akkor olyan magas szinten ad le, hogy elveszíti az osztály többségét. Fordított esetben pedig a fejlettebb képességű tanulók kerülnek hátrányosabb helyzetbe. A délutáni oktatás arra ad lehetőséget, hogy differenciáltan lehessen foglalkozni a tanulókkal, így a felzárkóztatás és jobb tanulmányi eredménnyel rendelkezők esetében is megfelelő módon lehet oktatni a tananyagot.

Gondot okoz, hogy sok esetben a szülők sem tudják megoldani a gyerekekkel már a hetedik osztályban feladott házi feladatot sem. A 8-9. osztályos tanulók szülei már nem biztos, hogy tudnak integrálni, pedig annak idején ezt ők is megtanulták. Ezért is fontos a délutáni oktatás. Ennek a gyakorlati kivitelezése során, az erre vonatkozó mérések alapján, tanítás közben is lehet módosítani a differenciált oktatást, a minél jobb eredmények érdekében. Abban az esetben, ha nem az előírtaknak megfelelő módon alakul a diákok teljesítménye, a pedagógusok is elszámoltathatóak lesznek. Ezek a szintfelmérés alapján kimutathatóak, a kérdés az, hogy ezeket a méréseket mennyire veszik komolyan.

A pedagógusok többsége arra panaszkodik, hogy a diákok szintfelmérésének jelenleg nincsenek következményei. Ezeket a minősítéseket nem írják be sehová, a tanárok pedig elviekben egyeztetnek erről a szülőkkel, de ettől eltekintve ezeket sehol nem kérik számon.

Miként módosítanák ehhez a tananyagot, illetve hogyan alakítanák át a jelenlegi tankönyvek tartalmát, hogy azok a differenciált oktatás elvárásainak is megfeleljenek?

- A differenciált oktatás terén elsősorban a pedagógusoknak kell alkalmazkodniuk az új tanítási módszerhez. Ha csökkentjük a tananyagot, és mint ahogy már említettem, csökkentjük a kötelező módszertant 75-ről 65%-ra, akkor ez azt is feltételezi, hogy a pedagógusnak alkalmazkodniuk kell ehhez, őket is el kell kezdeni képezni, de erre megvannak a megfelelő eszközök.

A nulladik osztály bevezetésekor a tanítónőket egy képzés során felkészítették arra, hogy milyen tanítási módszerek szerint kezeljék ezeket a tanulókat. A nulladik osztályban a foglalkozások időtartama hosszabb, mint az óvodában, amire szintén rá kell szoktatni a gyerekeket. Az ilyen esetekben mindig szükség van egy a tanárokat érintő átképzésre. Ez konkrétan nem szerepel a törvényben, ugyanis nem a törvény feladata, hogy ezt az egész rendszert meghatározza, leírja. Ezek módszertanok. A törvény bizonyos dolgokat előír, amihez adaptálni kell a tananyagot és ezekhez a megfelelő módszertant kell alkalmazni.

A törvényben azt fogalmaztuk meg, hogy nem lehet túlterhelni a diákokat, ezért át kell alakítani a tanórán belül oktatást, hogy a tananyagra vonatkozóan a tanár oktatási szabadságát kevésbé korlátozzuk. A törvényben ez koherens kerettörténet, ehhez a koherenciához kell mellérendelni a minisztériumi módszertanokat.

Ha bevezetnék az emelt szintű érettségit, milyen privilégiumokban részesülnek azok a diákok, akik ezt a típusú szintfelmérést választják?

- Az emelt szintű érettségit bevállalóknak akarunk adni egy nagyon komoly plusz motivációt. Ez elviekben anyagi motiváció is lehetne abban az esetben, ha például valaki 9,50 fölötti eredményt ér el az érettségin, az egy bizonyos pénzösszeggel is jutalmazható lenne. Azt szeretnénk, ha ezek a kiválós tanulók a legjobb romániai egyetemeken folytatnák a tanulmányaikat. Ezt úgy lehet segíteni, hogy olyan helyzetet teremtünk számukra, amelyekkel többek közt biztos bejutást biztosítunk nekik a felsőoktatási intézményekbe. Emellett ingyenes bentlakást és ösztöndíjat már az első félévben. Ugyanakkor arra is kell motiválni a tanulókat, hogy ezt a kiválóságot az egyetemen is továbbvihessék. Emellett az is ideális lenne, hogy a kiváló eredményt felmutató egyetemisták pl. ingyen vehessék igénybe a tömegközlekedést.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS