Áll a bál a kiszabadult elítéltek miatt, de miért volt egyáltalán szükség erre a törvényre?
Timár Norbert 2019. január 16. 13:27, utolsó frissítés: 13:37A medgyesi gyilkosság miatt újra arról folyik a vita, hogy miért volt szükség a börtönbüntetések csökkentésére. Márton Árpádot kérdeztük.
Áll a bál a román sajtóban a 2017-es büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye miatt, miután a hétvégén halálosan megkéseltek egy fiatalembert Medgyesen. Mint később kiderült, a három gyanúsított közül kettő az említett törvény alapján szabadult hamarabb a börtönből, a harmadik szintén visszaeső bűnöző. Azóta pedig egy brutális rablás is történt Galacon, a Mediafax saját forrásaira hivatkozva azt írja, hogy az elkövető szintén frissen szabadult a törvény alapján. Összefoglaltuk, hogy miért volt szükség a törvény elfogadására.
A jogszabály következményének tekintett medgyesi gyilkosság drasztikus tiltakozást váltott ki, aminek a hatására megindult a döntéshozók egymásra mutogatása is. A gyilkosságra reagálva a #Rezist mozgalom két tagja vörös festéket öntött az igazságügyi minisztérium lépcsőjére, ahová néhány kést, valamint Tudorel Toader igazságügyi minisztert ábrázoló képet is dobtak.
Az esetre reagálva Toader azzal mentegetőzött, hogy a törvényjavaslatot a Cioloș-féle szakértői kormány kezdeményezte, így ahhoz neki tulajdonképpen nincs sok köze. Az akkori igazságügyi miniszter, Raluca Prună viszont azzal védekezett, hogy amikor a törvény vitája zajlott a parlamentben, akkor már Toader volt az igazságügyi tárca feje. Így Toadernek kellett volna figyelmeztetnie döntéshozókat a törvény visszásságaira, aminek úgy látszik tudatában is volt, mert hétfői nyilatkozatában alkotmányellenesnek nevezte azt. Toadert egyébként 2017. február 23-án iktatták be hivatalába.
Toader kijelentésére a PNL a törvény módosításának javaslatával állt elő és hozzátette: a parlamenti ülésszak kezdetén egyszerű indítványt nyújtanak be az igazságügyi miniszter ellen. Claudiu Năsui, az USR képviselője pedig úgy nyilatkozott, hogy Toader kijelentése a törvény alkotmányellenességéről hazugság, hiszen ha alkotmányellenes lett volna a törvénytervezet, akkor szerinte nem szavazta volna meg sem a PSD, sem az ALDE, sem pedig az RMDSZ. A képviselő szerint a legjobb lenne, ha a miniszter egy sürgősségi kormányrendelettel eltörölné a törvényt. Az USR ugyanakkor bejelentette, hogy a parlamentbe benyújtanak egy törvénytervezetet, amely a törvény eltörlésére irányul.
A Strasbourgban tartózkodó Viorica Dăncilă miniszterelnök kedden azt mondta, találkozni fog az igazságügy miniszterrel, hogy döntést hozzon a törvény hatásairól, és elhatározása "tükrözze a romániai valóságot, és a történtekre ne kerüljön újra sor". A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy addig nem tud dönteni, amíg nem beszélt az érintettekkel. Dăncilă ugyanakkor "nem túl ihletett"-nek nevezte a törvényt és használva Toader narratíváját, a Cioloș-kormány nyakába varrta annak megszületését.
Klaus Johannis államfő szerdán az elítéltek idő előtti szabadulását lehetővé tevő törvény sürgős felülvizsgálatára szólította fel a kormányt. „Az állampolgárok biztonsága nem alku tárgya, és megengedhetetlen, hogy az emberek attól rettegjenek, hogy a börtönből frissen szabadult bűnözők törnek rájuk” - mondta. Az államfő korábban, mint minden törvény elfogadásakor szokás, kézjegyével látta a jogszabályt.
A büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatósága (ANP) szerint a törvény előírásai alapján eddig 11 851 elítélt szabadult idő előtt, közülük azóta 724-en kerültek ismét rács mögé.
A törvénytervezet kidolgozására eredetileg azért került sor, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2016 októberi határozatában (Muršić kontra Horvátország) leszögezte, hogy a közös cellában fogvatartottak számára személyenként legkevesebb három négyzetméter alapterületet kell biztosítani.
A Raluca Prună által kidolgozott, EJEB döntésre reagáló törvényjavaslatot a Grindeanu-kormány 2017. január 31-én fogadta el változatlan formában és küldte a szenátus elé, hogy az sürgősségi eljárásban tárgyaljon róla. Egyébként azon a kormányülésen fogadták el a 13-as számú sürgősségi kormányrendeletet is.
A tervezet március 13-án került a szenátus jogi bizottságának asztalára, amelyet abban az időben a szociáldemokrata Șerban Nicolae vezetett. Itt az RMDSZ két bizottsági tagjának, Tánczos Barnának és Császár Károly Zsoltnak a javaslatára az EJEB által kért személyenkénti 3 négyzetméteres rossz körülményekre vonatkozó kitételt 4 négyzetméterre módosították. A bizottsági ülésen a PNL tagjai is számos módosításhoz hozzájárultak.
A törvénytervezetet még aznap szavazásra bocsátották a szenátus plénumában, ahol egyetlen ellenszavazattal megszavazták, megszegve ezzel a felsőház szabályzatát, amely szerint legkevesebb három napot kell várni mielőtt a bizottság a plénum elé terjesztene egy törvényt.
A tervezet végső formáját a képviselőház jogi bizottsága adta meg, amely élén akkor a PSD-s Eugen Nicolicea állt. A bizottság a törvénytervezeten számos lényeges módosítást hajtott végre az elítéltek javára. Megnövelték azon napok számát, amelyeket letöltöttnek számoltak el a nem megfelelő körülmények között fogvatartottak esetében, így a rossz körülmények között eltöltött minden 30 napra számított 3 napból 6 nap lett. Az RMDSZ a szenátus jogi bizottságában ezt 9 napra emelte volna, de ezt akkor elutasították.
Ezen kívül módosították azokat a körülményeket is, amelyek alapján nem megfelelőnek lehetett meghatározni egy börtönt. A módosítás hatásra tulajdonképpen nem maradt olyan büntetőintézet az országban, amelyre ne lett volna érvényes a rossz körülményekre való kitétel.
Márton Árpád és Ambrus Izabella RMDSZ-es képviselők a bizottságban olyan további módosításokat javasoltak, amelyek szerint azok, akik a fogvatartásuk alatti munkáért fizetendő pénz egy részéről lemondanak, hasonló bánásmódban részesülnek, mint azok az elítéltek, akik fizetés nélkül dolgoznak a börtönben. Továbbá meghatározták azt is, hogy két munkanap fejében egy nappal rövidül a fogvatartottak büntetése.
A törvényt 2017. május 9-én szavazta meg a képviselőház, abban a formába, ahogy azt a jogi bizottság javasolta, 175 igen szavazat mellett. A törvényt a PSD, az ALDE, az RMDSZ illetve a kisebbségek 11 képviselője támogatta, sőt a liberális Ioan Cupșa is. A PMP 13 képviselője nem volt jelen a szavazáson.
A törvényt a PNL és az USR megtámadta az alkotmánybíróságon, de a keresetüket elutasították.
Klaus Johannis államfő 2017. július 14-én hirdette ki a törvényt, anélkül, hogy kérte volna a jogszabály felülvizsgálatát vagy megtámadta volna azt az alkotmánybíróságon.
Márton Árpád képviselőt, aki a képviselőház jogi bizottságának tagjaként részt vett a törvényjavaslat kidolgozásában és maga is módosításokat tett, arról kérdeztük, hogy véleménye szerint miért volt szüksége a törvényre.
A képviselő véleménye szerint azon túl, hogy az EJEB határozatában kötelezte Romániát, hogy javítson a fogvatartottak körülményein, az vezetett a jogszabály elfogadásához, hogy a rosszul alkalmazott büntetőtörvénykönyvi módosítások következtében túlnépesedtek a börtönök. Márton szerint ehhez társul az az anomália, amely szerint az úgynevezett “fehérgalléros” bűncselekményekért “különböző, politikai megfontoltságú ítéletek” során például sikkasztásért 22 év börtönbüntetést lehetett kapni vagy 26 év letöltendőt sorozatos lopásért, míg erőszakos bűncselekményekért 7-8 évet, amelyet 5-6 év alatt lehetett teljesíteni, ha az illető dolgozott is a börtönben.
A képviselő elmondta, hogy az RMDSZ-nek számtalan kísérlete volt arra, hogy megkülönböztessék az erőszakos bűncselekményeket a nem erőszakosaktól, de ezek rendre kudarcba fulladtak. Az ellenzők azzal érveltek, hogy nem lehet megkülönböztetni mi számít erőszakos és nem erőszakos bűntettnek. Márton véleménye szerint ennek mérlegelése a bírók feladata lett volna.
Márton Árpád elmondása szerint a törvény vitájakor az RMDSZ be tudott állni a javaslat támogatói közé, mert az egy megoldásnak látszott a nem megfelelő körülmények között fogvatartottak problémájára, amely sértette az emberi jogokat is. A képviselő elmondta, hogy tervezetet Victor Ciorbea, a nép ügyvédje (az ombudsman) is támogatta.
A képviselő elmondta, hogy a törvény elfogadásakor Olaszország példája is a szemük előtt lebegett, ahol hasonló törvényt kellett elfogadni, ráadásul 80 millió eurós pénzbírság kifizetésére is kötelezték az országot és az állam még kártérítést is kellett fizessen a nem megfelelő körülmények között fogvatartott személyeknek.
Márton rámutatott, hogy az már nem tekinthető a törvény hibájának, hogy annak alkalmazásakor hogyan ítélték meg, hogy ki milyen körülmények között töltötte le a börtönbüntetését, ahogyan az sem, hogy a bírák hogyan döntöttek egyes büntetések kiszabásakor.
A képviselő elmondta, tudja, hogy ezen kijelentése miatt sokan felháborodnak majd, de meglátása szerint medgyesi gyilkosságban résztvevőknek mindegy lett volna, hogy pár hónappal később szabadulnak-e vagy sem, hiszen legfeljebb máshol és másvalakin követték volna el ugyanazt a bűncselekményt.
Felvetésünkre, miszerint a börtönkörülmények javítása lenne a legelfogadhatóbb megoldás, az RMDSZ-es politikus kifejtette, hogy a kormánytól függ az, hogy hajlandóak-e pénzt áldozni a börtönkörülmények javítására vagy új börtönök építésére, esetleg átvenni a szerinte még mindig túl sok kaszárnyával rendelkező hadseregtől ingatlanokat, hogy ott büntetés-végrehajtási intézeteket hozzanak létre.
A borítókép forrása: News.ro