Kövesi európai főügyész lehet. De mi is az az Európai Ügyészség?
Timár Norbert 2019. február 07. 10:21, utolsó frissítés: 10:39A DNA volt vezetője egy újonnan létrejött szuper-ügynökségnél térhet vissza. Összefoglaltuk, hogy néz ki ez a hivatal, és mekkora hatáskörrel rendelkezik.
Most, hogy Laura Codruța Kövesi eggyel közelebb került ahhoz, hogy ő legyen az Európai Ügyészség főügyésze - ugyanis első helyen szerepel azon a listán, amely az ügyészség főügyészi tisztségére esélyes három jelölt nevét tartalmazza - nem árt tisztázni, mi is egyáltalán az az Európai Ügyészség.
Az Európai Ügyészség (EPPO) egy frissen létrehozott EU-s intézmény, amely még nem kezdte meg működését. Az ügyészség létrehozását az Európai Bizottság javasolta 2013-ban, de végül csak 2017 októberében sikerült létrehozni. Az ügyészség várhatóan 2020 végén indul.
Az Európai Ügyészség azért jött létre, mert évente legalább 50 milliárd euró áfától (az EU-ban általánosan hozzáadottérték-adóból származó bevételnek nevezik) esnek el a tagállamok a határokon átnyúló csalások miatt. Emellett pedig tagállami beszámolók szerint 2015-ben az uniós strukturális alapokból közel 640 millió eurót nem megfelelően használtak fel.
Ezeket a visszaéléseket eddig csak a tagállami hatóságok vizsgálhatták ki, problémát okozott viszont, hogy az államok hatásköre az országhatárokon véget ért, így a nemzeti ügyészségek kezében nagyon kevés eszköz maradt arra, hogy felvegyék a harcot határokon átnyúló, négyléptékű bűncselekmények ellen. A meglévő uniós szerveknek, például az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) arra nem volt lehetősége, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítsanak a tagállamokban.
Az ügyészség feladata az uniós pénzügyeket érintő csalásokkal szembeni fellépés. Hatásköre van arra, hogy kivizsgálja az uniós pénzügyi értékeket sértő bűncselekményeket az ügyészséghez csatlakozó tagállamokban és hogy az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja. Határokon átnyúló nyomozást folytathat a 10 ezer eurót meghaladó, uniós pénzeket érintő csalások vagy a 10 millió eurónál nagyobb kárt okozó áfacsalások esetében.
Az ügyészség szorosan együttműködik a tagállamok bűnüldöző hatóságaival és más szervekkel, például az Eurojussttal és az Europollal.
Az Európai Ügyészség felépítése kétszintes:
(1.) A központi szint része az európai főügyész, aki az ügyészség tevékenységét irányítja és megszervezi annak munkáját. Erre a pozícióra pályázik most Kövesi is. A központi szint másik része az ügyészi kollégium, amelybe minden résztvevő tagállam egy ügyészt delegálhat, és amely a stratégiai döntéshozatalért felelős.
(2.) A nemzeti szinten pedig a delegált ügyészek szerepelnek, akik a nyomozások és büntetőeljárások lebonyolításáért felelnek a tagállamokban, illetve az állandó tanácsok, amelyek ellenőrzik és irányítják a vizsgálatokat és operatív döntéseket hoznak.
Az Európai Ügyészség székhelye az Európai Bírósághoz (ECJ) és az Európai Számvevőszékhez hasonlóan Luxemburgban van.
Kezdetben 20 uniós tagállam csatlakozott a megerősített együttműködés alapján az Európai Ügyészséghez. A távol maradó tagállamok - kivéve Dániát, amely az amszterdami szerződés alapján kívülmaradással bír - bármikor csatlakozhatnak. Így csatlakozott a tavaly Hollandia és Málta is. A távolmaradók között van Írország, Svédország, Lengyelország és Magyarország, illetve az Egyesült Királyság, amely az elképzelések szerint hamarosan elhagyja az Európai Uniót. Magyarország azért nem csatlakozott az ügyészséghez, mert a kormánypárt úgy véli ez a kérdés nemzeti hatáskör, amelybe bármilyen brüsszeli beavatkozás a nemzeti szuverenitást sérti.
Tavaly májusban az Európai Bizottság új szabályokat javasolt az OLAF-ra vonatkozóan, hogy szorosabbra fűzze az Európai Ügyészség és az OLAF közti kapcsolatot. Az új szabályok célja az, hogy amikor az OLAF lehetséges bűncselekményt tár fel, tegyen jelentést az ügyészség felé is, amely kérésére támogatja a nyomozást. Ez azért is lehet fontos, mert az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamokban továbbra is az OLAF fog vizsgálódni a csalásokkal és korrupcióval kapcsolatban, és minden tagállamban kivizsgálja a nem csalárd szabálytalanságokat, amelyben az ügyészségnek nincs hatásköre.
Kik dönthetnek az ügyészek személyéről?
Az európai főügyészt és az európai ügyészeket egy kiválasztó testület választja ki. A testület fő feladata az európai főügyészi tisztségre jelentkező jelöltek listájának összeállítása és az európai ügyésznek jelentkező személyek minősítésének értékelése mielőtt az Európai Tanács kinevezi őket.
A panelben tizenkét személy foglal helyet, a tagok a Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék korábbi tagjaiból, az Eurojust korábbi nemzeti tagjaiból, a nemzeti legfelsőbb bíróságok vagy magas szintű ügyészek és ügyvédek köréből rekrutálódnak. A testület összetételét illetően a Bizottság figyelembe vette a földrajzi egyensúly, a nemek közötti egyensúly és az európai ügyészségben résztvevő tagállamok jogrendszerének megfelelő képviseletének szükségességét. A kiválasztási bizottság várhatóan 2019 végéig végzi el az európai főügyész és az európai ügyészek kiválasztását.
Az Európai Ügyészség főügyészének hivatali ideje hét évre szól, és nem újítható meg. Így biztosítják azt, hogy az európai főügyész ne próbálja meg befolyásolni a hivatalt egy újbóli kinevezése miatt. Az európai főügyészt csak az Európai Bíróság távolíthatja el az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérelme alapján.