2019. február 22. péntekGerzson
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lesz-e végül mélygarázs Marosvásárhely főtere alatt?

Dobrai Zsolt Levente Dobrai Zsolt Levente 2019. február 12. 18:18, utolsó frissítés: 18:18

A Rózsák tere alá elképzelt parkoló története idén már tízéves. A megvalósíthatósági tanulmány gazdasági mutatóit most az RMDSZ-frakció is megszavazta, bár nem egészen tiszta, hogy miért.


Még mindig sok a tisztázatlan tényező a marosvásárhelyi Rózsák tere alá tervezett mélygarázs körül, miután a városi tanács nemrégiben megszavazta a beruházás megvalósíthatósági tanulmányának gazdasági mutatóit is. A mélygarázs létrehozására vonatkozó eredeti tervezet még 2009-ben készült el. Az idén január 31-én meghozott döntés szerint a marosvásárhelyi főtéri parkolóhiány és a forgalom problémáját megoldani hivatott földalatti parkolóház költségvetése több mint 42 millió lej lenne (az eredetileg tervezett 33 millió helyett). A helyi RMDSZ-frakció az évek során inkább azon az állásponton volt, hogy nem támogatja a mélygarázs megépítését, viszont mostanra ez az álláspont megváltozott. A projekt kritikusai ugyanakkor azt mondják, hogy a megvalósíthatósági tanulmány így sem számol azokkal a költségekkel, amelyek a szükséges és jobb műszaki megoldások, illetve a régészeti és egyéb időközi szakmai munkálatok fedezetét biztosítanák.

Az új műszaki adatokat tartalmazó tervet a városi önkormányzati képviselők nagy többsége megszavazta, egy RMDSZ-es tanácsos tartózkodott, illetve a Szabad Emberek Pártjának (POL) három tanácsosa sem értett vele egyet (közülük ketten nemmel szavaztak, egyikük pedig tartózkodott).

A marosvásárhelyi múzeum régészettel és műemlékvédelemmel foglalkozó alkalmazottai szerint a mélygarázs jelenlegi koncepciója súlyos hiányosságokat tartalmaz. Orbán János művészettörténész szerint például a parkolóház jelenlegi terve nem oldja meg a főtéri autóforgalom problémáját. A projekt méretéből fakadó költségvetést is túl magasnak tartja, ahhoz képest, hogy mennyi parkolóhelyet nyerne a város a mélygarázs megépítésével. A földalatti parkoló 415 parkolóhellyel rendelkezne 12 320 négyzetméteren, ezzel szemben pl. a kolozsvári városháza mögötti, jóval kisebb területet elfoglaló, ötemeletes épület majdnem ugyanannyi parkolóhelyet (382) biztosít.

Orbán a zöldövezeti elemeket is messzemenően elégtelennek tartja, továbbá műemlékvédelmi és térrendezési kifogásokat is megfogalmazott. „A katedrális két oldalán létrehozott lejáratok a 18. században kialakult barokk városközpont arculatát rontanák tovább, fontos műemlékek közvetlen környezetében okoznának látványszennyezést és zavart – elég itt arra gondolnunk, hogy a bejárat a Lábasház és az Apollo-palota, a kijárat pedig a Keresztelő Szent János plébániatemplom, városunk legkorábbi barokk emléke közvetlen környezetében kapna helyet. Arról nem is beszélve, hogy mindez a Paul Schmidt által 1772-től épített barokk városháza romjainak, valamint a Bodor-kút közvetlen környezetének a megsemmisülésével járna együtt a föld alatt. A beavatkozások sajnos nemcsak károsak, hanem visszafordíthatatlanok is lennének.”


A főtér alá tervezett mélygarázs tervrajza. A főtér alá tervezett mélygarázs tervrajza.


Győrfi Zalán régész megkeresésünkre azt mondta, hogy a 14. század vége óta az érintett terület volt a város központja és régészeti szempontból az ásatások elkezdésével mind középkori, kora újkori és barokk kori leletekre lehet számítani. A barokk kori városháza és a hozzá tartozó épületek falmaradványai, pincéi, de egyéb leletek feltárása is forog kockán, amennyiben a beruházásra sor kerülne.

Győrfi szerint a parkolóház jelenlegi terve ebben a formában nem kivitelezhető anélkül, hogy ne lenne szükség időközi módosításokra. Azt mondta, a valószínűsíthető régészeti leleteket valahogy integrálni kellene a tervezetbe, és ez olyan módosításokat igényel, amely a főtéri A-kategóriás műemléképületeket több tíz méternyi, törvény által előírt védelmi övezeteit is számításba veszi. Az A-kategóriás épületek legismertebb példái a Toldalagi vagy az Apolló-palota környéke.

Keresztes Géza műépítész szerint mindenekelőtt a közlekedési hálózatot kellene megtervezni, és ebben kellene kijelölni a parkolóhelyeket is, szerinte a legjobb nagyobb kapacitású parkolóháznak a főtér határától 100 méterre volna ideális helye. Elmondta, hogy Fodor Imre polgármestersége idején (1996-2000) volt egy erre kijelölt terület, amit végül, miután Fodort nem választották újra, többek között két templom felépítésre használtak fel. A Maros Mall és a színház mögötti parkolóház opciókról azt mondta, hogy azok ugyan nem volnának rosszak, de elegendők sem, hiszen kisebb kapacitással bírnának. A főtér alá tervezett parkolóház és a forgalom viszonyáról pedig ő is azt állította, hogy nem oldaná meg, sőt, zsúfoltabbá válna miatta a környék, ráadásul a 415 parkolóhely kb. felét eleve azok az autók fogják elfoglalni, amelyek tulajdonosai a központi közintézményekben és vállalkozásokban dolgoznak - nem beszélve azokról a bonyodalmakról, amelyeket a főtér alatti közműszolgáltató-rendszer, telefon és internetkábelek jelentenek.

Az RMDSZ helyi frakciójának az évek során változott a beruházással kapcsolatos álláspontja, most – egy tartózkodás mellett – egyöntetűen megszavazták a projektet. Magyary Előd frakcióvezető a földalatti parkolóházzal kapcsolatos RMDSZ-es álláspont és a szavazás kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ennek oka bizonyos „politikai egyeztetések árában” keresendő, de hogy milyen egyeztetésekről volt szó, azt nem fejtette ki. Viszont kitért arra, hogy ő miért nem tartja alkalmas helyszíneknek a főtéri földalatti beruházás alternatívájaként emlegetett másik két, az építészek által javasolt helyszínt: a Maros Mall mögötti félbehagyott és az állami színház mögötti nyílt téri parkolók területét. Szerinte ezekkel egyrészt az gond, hogy magántulajdonban lévő területekről, félbehagyott építkezésről van szó, vagyis így nehezebb hozzáférni.

„Ha ki is egyeznénk, mert vannak, akik egyáltalán nem akarnak kiegyezni” – mondta a színház mögötti parkoló kapcsán – akkor oda szerinte inkább egy kisebb zöldövezetet, játszóteret kellene kialakítani a családok számára. (A potenciális parkoló két magántulajdonban lévő területrésze közül a nagyobbat az az Emil Tarţa helyi vállalkozó birtokolja, akivel a város alpolgármestere, Claudiu Maior nem ápol jó viszonyokat – szerk, megj.) „Egy három emeletes parkolóháznak nem lehet egy csodálatos architektúrát adni” – folytatta az RMDSZ helyi frakcióvezetője. Végül azzal az ellenvetéssel kapcsolatban, hogy a tervezett földalatti parkolóház a forgalom problémáját nem oldaná meg, mi több, zsúfoltabbá tenné a főteret, Magyary Előd azt mondta, hogy „ez csak egy pszichés probléma egyeseknek a fejében”.

Kali Istvánt, a marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezető alelnökét is megkerestük azzal kapcsolatban, hogy minek köszönhető, hogy az RMDSZ helyi frakciója is megszavazta az új műszaki adatokat, ő pedig azzal a Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-elnök által kiküldött körlevéllel válaszolt, amelyből kiderül, hogy a Maros megyei Területi Állandó Tanács (TÁT), a Maros megyei RMDSZ és a marosvásárhelyi RMDSZ között hatásköri zűrzavarok álltak elő. A TÁT ugyanis korábban hozott egy olyan határozatot, amelynek értelmében a marosvásárhelyi frakció ennek az irányítása alá kerül. Többek között éppen a TÁT javaslatára kérték a tanácsosok a mélygarázsról szóló szavazás elhalasztását november 29-ről 2019. januárjára, viszont a novemberi dátum óta közben már három tanácsülésre is sor került, mégis semmilyen válasz vagy iránymutatás nem érkezett a TÁT részéről arra vonatkozóan, hogy miként szavazzon az RMDSZ-es frakció a parkoló ügyében.

Mindebből Vass Levente levele szerint az következik, hogy: "A mélygarázs esete is igazolja, hogy a TÁT döntése, miszerint átvesznek operatív döntési kompetenciákat a városi szervezettől, a gyakorlatban nem okvetlen igazolódik. Amennyiben a jelenlegi rendszer marad, vélhetően a jövőben több olyan eset lesz, ami határozatlanságot vagy akár diszfunkcionalitást eredményez." "A TÁT ebben a konkrét témában mulasztást követett el, minthogy nem végezte a munkáját azzal a következetességgel, amit saját magának megszabott" - szögezi le.

Ugyanakkor úgy véli, hogy a TÁT döntése eleve alapszabályzatellenes is, mivel a megyei alapszabályzat szerint a TÁT-nak jogában áll ugyan a frakciónak politikai irányvonalakat megszabni, de nem áll jogában működési szabályokat hozni, mivel ez a jogkör a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) hatáskörében van. Ezt hivatalos átiratban jelezték is a megyei szervezet felé, de választ mindez idáig nem kaptak - derült még ki a levélből.

Tatár Lehel, a POL tanácsosa szerint, aki ellene szavazott a projektnek, úgy a választott műszaki megoldások, mint a költségvetési keret hagy kívánnivalót maga után. A tanácsos egy korábbi, saját cikkében úgy számolt, hogy amennyiben a parkolóház jelenlegi Rózsák téri helyszínében és méreteiben gondolkodunk, akkor a 42 millió lejes költségvetés nem lesz elegendő a munkálatok minőségi kivitelezéséhez – ugyanis egy sor olyan szakmai mulasztás történt, amelyek miatt nem derülnek ki bizonyos szakmai részletek, többek között az sem, hogy hány sávos lenne a két be- és az egyetlen kijárat. Szerinte a jelenlegi költségvetés duplájára volna szükség, hogy a projekt kivitelezhető legyen. Ugyanakkor a másik két, emeletes parkolóház megépítésére javasolt helyszínnel kapcsolatosan Tatár Lehel azt mondta, hogy létezik olyan törvény, amelyik a Maros Mall mögötti félbehagyott épület közhasznú kisajátítását írja elő, tekintettel arra, hogy az eredeti beruházás hosszú időn keresztül nem valósult meg.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS