2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kis lépés vagy győzelem: mit is jelent az SZNT európai polgári kezdeményezéséről született döntés?

Timár Norbert Timár Norbert 2019. március 08. 17:29, utolsó frissítés: 2019. március 11. 09:37

Megnéztük a kezdeményezés esélyeit.


Amint arról mi is beszámoltunk az Európai Unió Bírósága másodfokon megsemmisítette az Európai Bizottság (EB) 2013 júliusában hozott határozatát, melyben a bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A bíróság a kezdeményezőknek adott igazat az Európai Bizottsággal és a törvényszékkel szemben.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleménye szerint 2013-ban egy tizenkét tagú polgári bizottság nyújtotta be a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, az SZNT által kidolgozott európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottsághoz.

A kezdeményezésben az SZNT európai partnereivel közösen arra kérte az Európai Uniót, hogy kohéziós politikája - vagyis az EU azon törekvése, hogy a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése révén erősítse a gazdasági és társadalmi összetartó erőt -, kezelje kiemelt figyelemmel azokat a földrajzi régiókat, amelyeket etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Ezeket a régiókat a kezdeményezők nemzeti kisebbségi régióknak nevezték. A kezdeményezés szerint ugyanis a nemzeti kisebbségi régiók nem szükségszerűen alkotnak olyan közigazgatási egységet, amely jogosult arra, hogy részesüljön a kohéziós politikára szánt pénzből és programokból.

Ezzel kapcsolatban az európai polgári kezdeményezés kidolgozói többek között azt állítják, hogy az unió kohéziós politikájának végrehajtása veszélyezteti a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőit, és e jellemzők súlyos és állandó demográfiai hátránynak tekintendők, amelyekkel szemben az uniónak a kohéziós politikája keretében küzdenie kellene.


A bizottság 2013-ban arra hivatkozva utasította el a kezdeményezés bejegyzését, hogy nem tartozik hatáskörébe, így nem kezdődhetett meg az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A kezdeményezők 2013-ban pert indítottak az EB ellen a kezdeményezés bejegyzésének elutasítása miatt, de első fokon a törvényszék 2016-ban elutasította a felperesek keresetét, többek között azon az alapon, hogy a szervezők nem bizonyították a fent említett veszélyek és hátrányok fennállását. Emiatt a szervezők jogorvoslatért folyamodtak az Európai Unió Bíróságához. A perbe beszállt a kezdeményezők oldalán Magyarország illetve Görögország, Románia és Szlovákia pedig az EB oldalán.

A bíróság végül is a kezdeményezőknek adott igazat, arra hivatkozva, hogy amikor a bizottság arra kereste a választ, hogy a hatáskörébe tartozik-e a javasolt intézkedés, akkor még nem volt feladata a kezdeményezők bizonyítékainak és indoklásának értékelése, hanem annak megvizsgálására kellett volna csak szorítkoznia, hogy objektív szempontból a tervezett intézkedéseket absztrakt szinten el lehet-e fogadni az EU-s szerződések alapján.

Azonban ezek mellett a bíróság megerősítette a törvényszék azon megállapítását, amely szerint a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői nem tartoznak a „súlyos és állandó demográfiai hátrány” fogalmi körébe, következésképpen a kohéziós politika céljából nem vehetők figyelembe, mert ezek a tényezők nem jelentenek következetesen hátrányt a környező régiókhoz viszonyítva.

Dabis Attila (középen) és Izsák Balázs (jobbra) a per megnyerését követőenDabis Attila (középen) és Izsák Balázs (jobbra) a per megnyerését követően


A SZNT a bíróság ítélete alapján arra fogja kérni az Európai Bizottságot, hogy a 2013-ban benyújtott kezdeményezést eredeti tartalma szerint vegye nyilvántartásba. Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a kezdeményezés újbóli benyújtása valószínűleg még azelőtt megtörténik, mielőtt a Jean-Claude Juncker vezette testület átadná a hivatalt az európai parlamenti választások után felálló új bizottságnak.

A pereskedés megnyerése után az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, a Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT vezető tisztséget betöltő képviselői Szili Katalin miniszterelnöki megbízott meghívására vettek részt csütörtökön egy kolozsvári kerekasztal megbeszélésen, ahol arról határoztak, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez hasonlóan - amelynél már összegyűlt a kellő számú aláírás -, segíteni fogják a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést támogató egymillió aláírás összegyűjtését.

Mielőtt azonban egy mindent megoldó csodaszerről kezdnénk el fantáziálni a kezdeményezéssel kapcsolatban, nem árt tisztázni néhány tényt. Először is ismernünk kell az európai polgári kezdeményesék elfogadásának buktatóit. Ha egyáltalán összegyűl az 1 millió aláírás a tagállamok negyedéből - amelyre ugyan a Minority SafePack sikerből kiindulva talán van esély, de nem árt azt sem leszögezni, hogy a jelenlegi kezdeményezés nem olyan széleskörű problémát céloz meg, mint az “őshonos” kisebbségek helyzetének javítása -, akkor az eljárás értelmében a bizottság fogadja a kezdeményezés szervezőit, akiknek módjukba áll kifejteni az indítványukban megfogalmazott kérdéseiket. A kezdeményezőknek arra is lehetőségük nyílik, hogy az Európai Parlamentben (EP) közmeghallgatás keretében ismertessék elképzeléseiket. Az EB ezt követően hivatalos választ fogad el, amelyben kifejti, hogy milyen intézkedésekre fog javaslatot tenni, illetve megindokolja, ha nem tervez lépéseket. Azonban az EB nem köteles egyetlen kezdeményes nyomán sem jogalkotási javaslatot előterjeszteni.

Ezt alátámasztja a tény, miszerint az aláírások összegyűjtésében eddig sikeresnek bizonyult négy iniciatíva nyomán (a víz- és szennyvíz-hálózathoz való hozzáférés joga, az emberi embriók megsemmisítésének betiltása, az állatkísérletek megszüntetése, a glifozát és más növényvédő szerek betiltása), csak a glifozát betiltását követelő javaslatcsomag egy mellékes kérdésében következett be konkrét törvényalkotási javaslat.

Hasonlóan akadályokat gördíthetnek a kezdeményezés útjába a kelet-európai államok ellen, az EU alapszerződésének 7 cikke szerint megindított eljárások. Miután Magyarország kormányával szemben elfogadták a Sargentini-jelentést és most a két kezdeményezést leginkább támogató Fideszt is többen ki akarják zárni az Európai Néppártból (EPP), a Magyarországról érkező lobbi ereje nagymértékben csökkenhet. Az már mintegy mellékesnek hat, hogy egész Európában általánossá vált a kisebbségellenes hangulat, legyen szó etnikai kisebbségekről vagy menedékkérőkről, ami szintén nem kedvez a két Erdélyből induló kezdeményezésnek.

Minden összevetve megállapítható, hogy a kezdeményezés, amely végső soron a székely autonómiatörekvést hivatott erősíteni, most csak azért nyert az Európai Bíróságon, mert az EB eljárási hibát vétett. De végső soron az SZNT érvelését nem valószínű, hogy elfogadják, mivel az ítélet igazat adott a törvényszéknek abban, hogy a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői a kohéziós politika céljából nem vehetők figyelembe.

Nyitókép: Szabó Attila/UH.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS