2019. április 24. szerdaGyörgy
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Milyen új módosítások várhatók az örökbefogadást szabályozó törvényben?

Dobrai Zsolt Levente Dobrai Zsolt Levente 2019. március 16. 09:47, utolsó frissítés: 11:30

Az összeszokási szabadságot a gyermeknevelési szabadsághoz hasonlóan be lehetne számolni a munkaévekbe.


Csép Andrea, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottságának titkára március elsején tartott fórumot Marosvásárhelyen az örökbefogadást szabályozó törvény általa javasolt és a küszöbön álló módosításaival kapcsolatosan. A fórum célja a képviselő szerint az volt, hogy az érintetteket, azokat a szülőket, párokat és személyeket is megkérdezzék, akik gyerekeket fogadtak örökbe vagy szeretnének örökbe fogadni, hogy milyen tapasztalataik vannak, milyen nehézségeket éltek meg az örökbefogadás folyamata során – hogy a készülő módosítások lehetőleg az ők igényeiket is figyelembe vegyék.

A fórumon elhangzottak szerint a fő módosító javaslatok a bürokrácia visszaszorítását céloznák meg, illetve azt, hogy az állam hangsúlyosabban ismerje el az örökbefogadást vállaló párok vagy személyek reproduktív munkáját. Ez utóbbi azt jelentené, hogy az összeszokási szabadságot a gyermeknevelési szabadsághoz hasonlóan be kellene számolni a munkaévekbe, hogy az erre kapott juttatás is legyen egyenrangú a gyermeknevelési szabadság ideje alatt kapott támogatással.

Ugyanakkor szó volt még arról is, hogy a felkészítők számát csökkenteni kellene, mert erre többen panaszkodtak, hogy kellemetlen akárhányszor kerül ezekre sor a tervezett kétéves megfigyelési időszaka alatt. Ilyenkor a hatóságok negyedéves jelentéseket állítanak össze a gyermek fejlődéséről, a szülőkkel való kapcsolat alakulásáról és ehhez arra is szükség van, hogy a megyei gyermekvédelmi igazgatóság negyedévente ellenőrzéseket tartson az örökbefogadónál fél lakásán.

Ehhez kapcsolódóan a fórumon jelenlévő Miklea Hajnal Katalin, a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság felelős igazgatója azt mondta, hogy munkájukat az érvényben lévő hatáskörök leírása alapján végzik.


Ugyancsak a fórumon egy örökbefogadó anyuka arról beszélt, hogy számára az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy az örökbe fogadható gyerekek általában már idősebbek, mint 2 év, mert sokáig tart a procedúra, amíg örökbe fogadhatóvá nyilvánítják őket, ők pedig mindenképp egy csecsemőt szerettek volna, hogy a szülővé válás minél több fázisát átélhessék.

Dávid-Kacsó Ágnes pszichológus, az örökbefogadás és nevelőszülőség szakembere a tervezett módosító javaslatokkal kapcsolatosan azt mondta, hogy az örökbefogadó alkalmassági bizonylatának kettőről öt évre hosszabbítása már szerepel a múlt év végén ismertetett módosító javaslatokban, és ez jó dolog. Ami a bizonylat megszerzésének előzményét illeti, pontosabban azt a kérdést, hogy a gyerekek rokonainak harmad- vagy negyedfokú rokonainak beleegyezésére van-e szükség, Dávid-Kacsó azt mondta, hogy ő a múlt évi módosítást úgy értette, hogy a rokonokat teljesen kihagyták majd a kérelem jóváhagyásának ebből a szakaszából – szerinte –, nagyon helyesen.

Szerinte ugyanakkor felkészítők számát sem kellene föltétlenül csökkenteni, esetleg tartalmilag relevánsabbá tenni. „Az örökbefogadás olyan plusz témákat és feladatokat jelent a családok számára, amelyekre fel kell készíteni őket, mert nincs ahonnan gondoljanak rá. Az utánkövetés esetében csökkenteni lehet a jelentések számát, hogy ne a bürokráciára essen a hangsúly, hanem a családok támogatására. Ennek az utánkövetésnek nem az a célja, hogy kiderüljön, hogy fent állnak-e azok a feltételek, amelyek alapján továbbra is jogosult az örökbefogadó szülő a gyerekre, hanem hogy kövessék a kötődés kialakulását és a szülő-gyermek kapcsolat alakulását és szükség esetén tudjanak támogatást nyújtani a családoknak, akik fokozott érzelmi stresszt élnek át ebben a periódusban. Ezt explicitté lehetne tenni a törvényben, hogy a szakembernek és a családnak egyaránt világos legyen, hogy ez nem ellenőrzés, hanem támogatás. Támogatást csak akkor lehet egy családnak nyújtani, ha a szakemberrel bizalmi kapcsolatot tud kialakítani, ami nem valósul meg, ha az ellenőrző hatóságként jelenik meg a család életében.” Tartalmilag hatékonyabbá tehető az utánkövetés is, ami viszont módszertani kérdés – tette hozzá a szakember.


Arra kérdésünkre, hogy az egyedülálló szülőket éri-e diszkrimináció,

és ha igen, lehet-e ezt mérni valahogy a rendszerben, mind Csép Andrea, mind Dávid-Kacsó Ágnes azt mondták, hogy ilyen jellegű esetekről nincs tudomásuk. A képviselő szerint ez elképzelhető, viszont nehéz igazolni. Dávid-Kacsó szerint pedig a diszkrimináció egyértelműen a homoszexuálisokat éri, akik esetében – még a 2016-os törvénymódosítás értelmében – ez a fajta eljárás nem engedélyezett, hiszen az örökbefogadás expliciten csak az olyan személyek esetében engedélyezett, akik egyedülálló személyek, vagy, akik házastársi viszonyban vannak egymással. Az ilyenfajta diszkrimináció megszüntetése ellen kellene harcolni, ha a politikusok felvállalnák – tette hozzá Dávid-Kacsó.

A munkaügyi minisztérium 2018. szeptember 20-i közleménye szerint a kormány a 2004/273-as törvényre vonatkozó módosító javaslatai a következők:

- a gyermekvédelmi hatóságnak már nem kell akár a gyerek negyedfokú rokonainak a beleegyezését is kérje ahhoz, hogy a gyerek örökbe fogadható legyen

- az örökbefogadó alkalmassági bizonylatának határidejét két évről ötre hosszabbították - a tizennegyedik életévét betöltött gyerekek esetében a nemzetközi örökbefogadási eljárást is könnyítették

- havi 600 lej értékű juttatással támogatják a 3 és 6 év közötti gyerekek örökbefogadását, illetve kortól függetlenül azokét, akik valamilyen szintű fogyatékkal élnek vagy testvérpárral együtt fogadhatók örökbe

- 900 lejre növelték a nehezen adoptálható gyerekekért járó havi juttatást; ebbe a kategóriába a hét évnél idősebb gyerekek, a súlyos betegséggel – pl. AIDS – küzdő gyerekek, és a legalább két testvérrel rendelkező gyerekek tartoznak (a támogatás addig jár, amíg a gyerek az egyéni védelmi terv szerinti képességei ki nem alakulnak, amíg be nem tölti a 18. évet, vagy ha nappali oktatásban van része, amíg be nem tölti a 26. évet)

- minden örökbefogadott gyerekért az örökbefogadó havi 1500 lejes juttatást kap – szociális munkás, orvos, pszichológus tanácsára addig, amíg tart az örökbefogadást követő ellenőrző-megfigyelő periódus, illetve ameddig a szakemberek ennek a támogatásnak a meghosszabbítását indokoltnak ítélik

- abban az esetben, ha az örökbefogadó az örökbe fogadni kívánt gyerekért az összeszoktatási fázisban egy másik megyébe kell utazzon, napi 200 lejben részesülhet, hogy abból fedezhesse útiköltségeit és szállását – ez a juttatás 10 alkalommal vehető igénybe, tehát összesen 2000 lejről van szó.

További információk a témában a korábbi cikkünkben is találhatók.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS