2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Vincze Loránt a Minority SafePackről: nem voltunk hajlandóak fejjel rohanni a falnak

Timár Norbert Kérdezett: Timár Norbert 2019. március 20. 11:08, utolsó frissítés: 2019. március 22. 14:37

Az EPP szerdai közgyűlése kapcsán az RMDSZ EP-jelöltje elmondta, ellenzik a Fidesz kizárását, és remélik, hogy a józan ész kerekedik felül a mai szavazáson.


Az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának második, befutó helyén álló Vincze Loránt elsősorban a FUEN elnökeként, a Minority SafePack kezdeményezés révén vált ismertté. Ennek jövőjéről is kérdeztük.

A TV2 Mokka című műsorában azt nyilatkozta, hogy “a Juncker-Timmermans-féle bizottság tagjai nem voltak hajlandóak leülni és beszélni” Önökkel a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről (MSPI). Ezt hogyan értelmezzük? Tudtommal, az eljárás értelmében, először be kell küldeni a bizottságnak a szükséges számú támogató nyilatkozatokat, azonban ezután az EB képviselőinek találkozniuk kell a kezdeményezés szervezőivel.

- Látva azt, hogy a korábbi négy sikeres polgári kezdeményezés esetében nem történt számottevő előrelépés az aláírások benyújtását követően, illetve az Európai Bizottság általános ódzkodását az őshonos kisebbségeket érintő kérdésekben, a Minority SafePack polgári kezdeményező bizottsága 2018 októberében fordult levélben az Európai Bizottsághoz. Ebben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Hans Heinrich Hansen korábbi FUEN-elnök és én személyes találkozót kértünk tőlük, mert garanciákat szerettünk volna kapni arra, hogy komolyan veszik a több mint egymillió uniós polgár kérését, és nem egy fiók mélyén fogja végezni a kezdeményezés.

Frans Timmermans egy hónapra rá küldött egy udvarias választ, amelynek azonban az volt a lényege, hogy csak az aláírások benyújtását követően hajlandóak találkozni velünk. A megkeresésünkben semmi rendkívüli nem volt, az Európai Bizottság képviselői napi rendszerességgel találkoznak civil szervezetekkel, politikai alakulatok képviselőivel. Az EB-nek valóban kötelessége a benyújtás után találkozni a kezdeményező bizottsággal, de semmilyen törvényi, jogi akadálya nincs annak, hogy azelőtt is találkozzanak. Ez csak akarat kérdése, és részükről nem volt akarat. Mi pedig nem voltunk hajlandóak fejjel rohanni a falnak, ezért úgy döntöttünk, megvárjuk a következő Bizottság felállását.

Aláírásgyűjtés az EP-jelöltlistáraAláírásgyűjtés az EP-jelöltlistára


Ön a Magyar Képviselők Fórumának budapesti ülésén felajánlotta az SZNT nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésének a FUEN támogatását az aláírásgyűjtésben, illetve tapasztalataik megosztását egy újabb kampány felépítésében. Ezek szerint lát esélyt a kezdeményezés sikerre vitelében. Ugyanakkor az MSPI kérései között szerepel a következő: “Az EU-s támogatási programok módosítása úgy, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára is elérhetőek legyenek.” Ebben a tekintetben nincs átfedés a két kezdeményezés között?

- Meggyőződésem, hogy ezek a kezdeményezések erősítik egymást. Minél több kezdeményezés kér jogokat az őshonos kisebbségeknek, annál hangosabban hallatszik a hangunk. A két kezdeményezés között valóban vannak részleges átfedések, a Minority SafePack szélesebb körű csomag, az SZNT kezdeményezése pedig egy szűkebb területet céloz meg. A közös célok azonban nem gyengítik, hanem erősítik a kezdeményezéseket.

Jelzésértékű, hogy már két, erdélyi magyarok által indítványozott kezdeményezés verte meg a Törvényszéken az Európai Bizottságot. Érdemes tehát európai szinten minél több eszközzel élni, hiszen a magyar ügyek eredményességét, az európai őshonos kisebbségek jogainak kiterjesztését szolgálják.

Izsák Balázs valószínűsítette, hogy a polgári kezdeményezésüket még azelőtt benyújtják a Bizottságnak, hogy a Juncker vezette testület átadná a hivatalt az európai parlamenti választások után felálló új bizottságnak. Jó ötletnek tartja ezt annak fényében, hogy úgy nyilatkozott, hogy az MSPI-vel inkább kivárják az új bizottság felállítását?

- Az SZNT-s kezdeményezés egy egészen más fázisban van, mint a Minority SafePack. Az Európai Bizottságnak végre kell hajtania az Európai Unió luxemburgi bíróságán született döntést, azaz be kell jegyeznie kezdeményezést, hogy elkezdődhessen az egyéves aláírásgyűjtési időszak. Az aláírások összegyűjtése a Kárpát-medencén kívül nem lesz egyszerű, a FUEN nevében ehhez ajánlottam fel tapasztalatunkat, kapcsolatainkat. A Minority SafePack már túl van az aláírások összegyűjtésén és hitelesítésén is, most már a kőkemény politikai szakasz következik, éppen ezért nem mindegy, kik hozzák meg ezeket a politikai döntéseket. És egyértelmű, hogy ezek a döntések az EU-s intézményekben születnek meg, az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban.

Ha már a benyújtás időpontjáról van szó. Az Azonnalinak a múlt évben azt nyilatkozta, hogy MSPI sorsa végső soron az EB biztosainak kezében van. Navracsics Tibor személyében jelenleg egy baráti uniós biztos ül a Bizottságban, amely a választások után minden bizonnyal meg fog változni. Ennek fényében nem lett volna indokolt még a választások előtt benyújtani a kezdeményezést a Bizottságnak?

- Mivel az EB-ben minden tagállamnak van egy biztosa, így Magyarországnak a következő ciklusban is lesz biztosa, és meggyőződésem, hogy ő is támogatni fogja az ügyünket. Navracsics Tibor valóban támogatott és többek között ő is egyetértett azzal az értékelésünkkel, hogy ebben a bizottságban nem számíthatunk kedvező politikai döntésre. Abban bízunk, hogy a következő EB-ben több biztos gondolja majd úgy, hogy az őshonos kisebbségek védelmét nem lehet többé szőnyeg alá söpörni.

Bizakodásra ad okot az, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségére legesélyesebb csúcsjelölt, a néppárti Manfred Weber biztosított bennünket a támogatásáról az őshonos kisebbségek védelmét illetően.

Ugyanakkor ez a periódus arról is szól, hogy minél több európai döntéshozót, pártot és kormányt győzzünk meg a Minority SafePack és általában az őshonos kisebbségek támogatásáról. A hét elején például a flamand miniszterelnök-helyettessel és az ír parlament anyanyelvért felelős bizottságának elnökével találkoztam, két hete a német kormánnyal volt egy egyeztetést, de minden hétre jutnak hasonló találkozók. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy számunkra kedvezőbbek legyenek az erőviszonyok.

Az EPP közgyűlése ma tárgyal a Fidesz kizárásáról. Önnek mi az álláspontja a kérdésben? Ki fog részt venni az RMDSZ részéről ezen a gyűlésen?

- Az RMDSZ-nek határozott és egységes álláspontja van ebben a kérdésben: ellenezzük a Fidesz kizárását az Európai Néppártból, nem szabadna veszélyeztetni az EPP többségét a május 26-i választások után. Harc közben nem szabad saját szövetségeseinkre támadni, mert azzal csak a politikai ellenfelek járnak jól. Az a kampány, amelyet Európában a magyar kormány ellen folytatnak, most a Néppárt szintjére is eljutott, de reméljük, hogy a józan ész kerekedik felül a szerdai ülésen.

A politikai közgyűlésen Kelemen Hunor szövetségi elnök képviseli szervezetünket, az RMDSZ külügyi titkáraként én is mellette leszek.

A már említett Mokkás interjúban azt is mondta, hogy hosszú az út MSPI előtt és egyes kérdések rendezéséhez szerződésmódosításra is szükség lesz. Gondolja, hogy könnyebb lesz 27 tagállamot meggyőzni a szerződések módosításáról, mint Romániát arról, hogy betartsa a kisebbségügyi rendelkezéseket?

- A FUEN-ben nemzetközi szakértői csoport dolgozik a Minority SafePackbe foglaltak konkrét törvénykezdeményezéssé alakításán, azzal a céllal, hogy ezeket a javaslatokat is benyújtsuk az Európai Bizottságnak az aláírásokkal együtt. Ezeket a javaslatokat három csoportba lehet osztani: vannak olyanok, amelyeket azonnal be lehet vezetni, másokat a 2020 utáni pénzügyi időszakban lehet elindítani, egy harmadik csomag pedig hosszabb politikai vitát igényel. Ez utóbbi kategóriába elsősorban általános kisebbségi jogi megközelítések tartoznak, amelyek az EU-s szerződések módosítása nyomán alakulhatnak ki. Tudtuk, hogy tervünkkel nem egy-két éven belül érünk célt, hanem hosszú távon.

Én úgy látom, hogy hosszú távon van esély arra, hogy szerződésmódosításkor bekerüljön a kisebbségvédelem. De sokat kell dolgozni azon, hogy amikor erről kell dönteni, legyen egy masszív többség, amely ezt támogatja. Ha sikerül eljutnunk odáig, hogy csupán két-három tagállam ellenezze ezt, akkor ők meg fognak hátrálni a többségi akarat előtt.

Ahhoz képest, hogy a FUEN elnökeként eddig is EU-s szinten képviselte a romániai magyarság érdekeit, mit gondol, miben lehetne hatékonyabb EP-képviselőként?

- Az aláírások benyújtását követően a FUEN, mint civil szervezet lehetőségei nagyon korlátozottá válnak a Minority SafePack ügyének befolyásolását illetően. A labda onnantól az uniós intézményrendszer térfelén pattog, és belülről kell elérni azt, hogy az eredmény egy uniós kisebbségvédelmi kerettörvény legyen. Számomra ez az európai parlamenti képviselőség első számú tétje. És ez a tét igencsak nagy, hiszen az RMDSZ-nek sem uniós biztosa, sem állam- vagy kormányfője nem lesz az Európai Bizottságban, ezért az EP-képviselőinknek kell kiharcolniuk ezt. A hatékony érdekérvényesítés azt kívánja meg, hogy az EP-képviselő ne csak a szakbizottságokban és a plenárisban teljesítsen, hanem lépjen is ki a Parlament falai közül. Az EP-képviselő közvetlenül alakíthat ki munkakapcsolatot az unió többi intézményeivel, számoltatja el az Európai Bizottságot, támogatókat tud szerezni érdekeink érvényesítéséhez: a kisebbségi törvény elfogadásához és az Erdély fejlesztését célzó erőfeszítésekhez. Én erre vállalkozom.

Miután minden romániai párt befejezte a jelöltállítást, ismét világossá vált: ha az RMDSZ nem lesz ott az Európai Parlamentben, nem folytatódik az útépítés az őshonos kisebbségek védelméért. Ha mi nem vagyunk ott, akkor csak a soviniszta Rareș Bogdan, a magyarokkal szembeni ellenszenvét számos alkalommal bizonyító Traian Băsescu, az autonómia ellen pár napja felszólaló és a csíksomlyói búcsú felterjesztését elkaszáló Dacian Cioloș és társaik fognak a „példaértékű” romániai kisebbségvédelemről beszélni Európában. Hiszen mindenképpen betöltik mind a 33 Romániának jutó helyet az EP-ben. Az erdélyi magyarok ügyét csak mi, az RMDSZ jelöltjei tudjuk képviselni. Ezért van szükség az RMDSZ-re és az erős Kárpát-medencei magyar képviseletre az Európai Parlamentben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS