2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ellenkezést és felháborodást váltott ki az USR „kommunistaellenes” törvénytervezete

Dobrai Zsolt Levente Dobrai Zsolt Levente 2019. március 27. 15:44, utolsó frissítés: 2019. március 29. 13:05

Egy eszköz lehetne arra, hogy a szegények elégedetlenkedését erőszakkal hallgattathassák el?


A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két – Cristian Ghinea bukaresti és Vlad-Emanuel Duruș máramarosi – képviselője nemrég előterjesztett egy olyan törvénytervezetet, amely szerint három és tíz év közötti börtönbüntetésre ítélhető az az egyén, jogi személy, csoport vagy testület amelyik ún. kommunista eszméket terjeszt.

A tervezet szövege szerint a „kommunista diktatúra felállításának megelőzése” érdekében meg kell akadályozni „a kommunista gondolatok, képzetek vagy doktrínák” és szimbólumok terjesztését Romániában. A vád bárkire vonatkozhat, függetlenül attól, hogy jogi személy vagy sem, csoport, civil szervezet vagy párt stb. „Kommunista” szimbólumok alatt pedig zászlókat, egyenruhát, kitűzőket, köszönési formát, politikai szlogeneket kell értenünk, illetve minden mást, ami „kommunistának” minősül. A törvényjavaslat értelmében ezekért, illetve azért hogy valaki hozzájárul, csatlakozik vagy támogat egy „kommunistának” minősülő szervezetet 3 és 10 év közötti börtönbüntetés járna.

Cristian Ghinea egy a Szabad Európának adott interjúban elmondta kétfajta, általa tapasztalt jelenség motiválta a tervezet előterjesztésében: az első az, hogy Romániában még mindig nagy arányban vannak azok, akik nosztalgiával tekintenek vissza az előző rendszerre és jókat mondanak róla, holott az bűncselekmények sorozatát követte el. „Természetes, hogy meg kell védenünk a demokráciánkat, a nyilvánosság jogos tulajdonosa csakis a demokrácia lehet” – fejtette ki. A második által tapasztalt aggasztó jelenség az, hogy egy újfajta kommunista áramlat indult be az egyetemeken, a közösségi oldalakon és ez nyíltan kommunista propagandát folytat. „Ez a kétfajta megnyilvánulás egy demokráciában nem lehet legitim.” – fűzte hozzá Ghinea.

Az USR kolozsvári szenátora, Mihai Goțiu például nyilvánosan elhatárolódott a tervezettől, mondván, hogy őt meglepte, feldühítette és felháborította annak szövege. Szerinte a tervezet a deklarált szándékától fényévekre áll, és nem hiszi, hogy annak szövegét kellőképpen megvitatták volna a párton belül. Ez a tervezet el nem képzelhető visszaélésekhez vezethet, önkényes ítéletekhez, és ami még súlyosabb – mondta a szenátor –, hogy a véleménykülönbség miatti cenzúrához és büntetéshez vezethet. A kommunista eszme, annak fogalmai és a fasizmus (amely inherens módon rasszista és idegengyűlölő) között párhuzamot vonni nagy felelőtlenség. Ez a kérdés egy átfogó elemzést és vitát igényelne akárcsak az, hogy miképpen fogalmazzunk meg egy olyan törvényt, aminek a szándéka a gyűlöletbeszéd és a diktatúra megelőzése – tette hozzá Goțiu.


Szerinte a „kommunista” fogalma az elmúlt évtizedekben megbélyegző kifejezéssé vált, ami miatt értelmének olyan jelentéseit is lejáratták, mint a társadalmi szolidaritás, társadalmi inklúzió, a minőségi oktatáshoz és egészségügyhöz való univerzális jog, a szegények, a kisebbségek kirekesztése, megbélyegzése és marginalizálása elleni küzdelem stb. Rendkívül kényelmetlen lenne, ha kiderülne, hogy ennek a tervezetnek az előterjesztői mindezzel nincsenek tisztában, és egyenesen felháborító volna, ha az ellenkezője derülne ki, vagyis az, hogy tudatosan lejáratják a kommunizmus jelentését és egy totalitárius rendszerrel azonosítják.

Sorin Gog a BBTE Szociológia és Szociális Munka Karának oktatója úgy reagált a tervezetre, hogy az az előterjesztők súlyos politikai és szociológiai ismereteinek hiányáról tanúskodnak. Cristian Ghinea interjúja kapcsán pedig azt mondta, hogy egyrészt megvetően és kellő ismeretek hiányában nyilatkozik mindazokról az emberekről, akik Románia falvaiban és posztindusztriális (iparosodás utáni - szerk. megj.) városaiban a rendszerváltás után munkahelyeik megszűnésével, munkahelyváltásaik következtében azt tapasztalták, hogy életük jóval kiszámíthatatlanabbá és költségesebbé vált. Nem véletlen, hogy számukra szociális és gazdasági értelemben jobb életnek számított az, amiben 1989 előtt volt részük. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezek az emberek politikai értelemben is elfogadták volna a rendszert, amely politikai bűnöket követett el.

Románia lakosságának nagyobb hányada a rendszerváltás után deklasszálódott és a gazdaság is fokozatosan leépült és átszerveződött. Ha valaki a '90-es évek „átmeneti időszakának” jelenségeit és folyamatait akarja elemezni és kritikusan viszonyulni ezekhez, elengedhetetlenül a tervgazdaságról, a szocialista államok nemzetközi piacáról a szabadpiaci rendszerre való átállást is vizsgálnia kell, beleértve mindennek súlyos szociális, társadalmi és politikai következményeit.

A Ghinea által említett második jelenségre Sorin Gog úgy reagált, hogy való igaz, hogy az utóbbi néhány évben az ország nagyobb városainak egyetemein formálódni látszik egy baloldali közeg, amelyik szociáldemokratákat, demokratikus szocialistákat is magába foglal, és ez az általuk elsajátított kritikai ismeretek és társadalmi szerepvállalásuk következményeként alakult így. Ez a közeg olyan szociális jellegű politikákat kezdett el népszerűsíteni és követelni, amelyek a különböző kisebbségek identitásának elismerését garantálnák, a lakhatási problémákkal küzdő rétegek helyzetét orvosolnák, amelyek a progresszív adózás szükségét hangsúlyozzák, az oktatás és egészségügy költségvetésének növelését és a katonai, valamint a titkosszolgálati kiadások csökkentését követelik stb.

Szilágyi N. Sándor, a BBTE Bölcsészkarának oktatója, nyelvtudományi szakíró és publicista a Facebookon hétfőn azt írta, hogy a törvénytervezet szövege értelmében „ha három-négy ember a kocsmában gyűlölködve beszél arról, hogy az új nómenklatúra (mindegy, melyik pártbeli) kilopja a szemünket, és luxusvillákban lébecol a Kanári-szigeteken, miközben annyi szegény embernek napi megélhetési gondjai vannak, akkor őket le lehet tartóztatni „marxista nézetek hangoztatása” miatt.

És erre már volt precedens: az 1960-as években Dél-Amerikában üldözték a felszabadítás-teológia papjait, akik azt hirdették, hogy az egyháznak nemcsak az „egyéni”, hanem a „strukturális bűnök” ellen is harcolnia kell, amelyek a társadalmi intézményekbe vannak beépítve, hiszen az a rendszer, ami csak a gazdagoknak kedvez, a szegényekkel meg egyáltalán nem törődik, biztosan nem az evangélium szerint való. Az ilyen papokat a marxizmus terjesztéséért üldözték. Ez a törvény kiváló eszköz lehetne a gazdagok kezében, hogy a szegények elégedetlenkedését erőszakkal hallgattathassa el.”

Nyitókép: Cristian Ghinea

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS