2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Barna Gergő: a magyar választóknál nem látok nagyon jelentős kockázatot az átszavazásra

Timár Norbert kérdezett: Timár Norbert 2019. április 16. 17:19, utolsó frissítés: 17:19

A szociológus véleménye szerint az RMDSZ valószínűleg több szavazatot fog kapni, mint a korábbi EP-választáson.


Meg lesz-e az RMDSZ-nek az öt százaléka? Lehet tudni, hogy hogyan áll most a párt mozgósítása?

- Nyilván nagyon fontos kérdés, hogy meglesz-e az öt százalék. Ez attól függ, hogy a magyar választók mennyire tartják majd fontosnak a választásokat, és mennyire fognak részt venni rajta. Azonban nem csak ezen múlik. Minden választás alkalmával elmondjuk, és ez tényszerű dolog, az RMDSZ-nek vagy a magyar pártoknak az eredménye attól is függ, hogy a román részvétel milyen.

Ha a magyar mozgósítást nézzük, jelen pillanatban azt gondoljuk, hogy a részvétel nem fog elmaradni például a 2014-es szinttől. Az RMDSZ akkor 350 ezer szavazatot kapott. Nagyon valószínű, hogy ezúttal még efelett is lesz az eredmény. Viszont szerintem nincs ma olyan elemző Romániában, aki meg tudja mondani, hogy a román részvétel mekkora lesz, hiszen még van a választásokig 7 hét (szerk. megj.: az interjú a múlt héten készült). Ebben a periódusban még nagyon sok minden történhet, ami jelentősen befolyásolhatja a román szavazók részvételét. A korábbi években nem volt magas az EP-választásokon az általános mobilizáció, de nem kizárt, hogy idén az országos részvétel is jelentősen fog növekedni, legalábbis vannak erre utaló jelek.

Megfigyelhető, hogy a politikusok nemcsak uniós témákat csatolnak az EP-választásokhoz. Mi ennek a magyarázata? Illetve most már bejött az igazságügyről szóló népszavazás is, mint egy ilyen tényező.


- Az általában az EP-választások problémája nem csak Romániában, hanem sok más országban, hogy ezek olyan másodrangú nemzeti választásnak bizonyulnak, amikor felértékelődnek a belpolitikai játszmák. Romániában azért is érdekes az EP-választások helyzete, mert 2009-től már nagyon egymásra tevődik az elnökválasztási kampánnyal. Úgymond annak a főpróbája is, hogy mi lesz majd az őszi elnökválasztásokon.

Ehhez tartozik szerintem a referendum kérdése is, amit teljesen politikai megfontolásból fog kiírni az államelnök, de én nem ezt tartom kardinálisnak. Szerintem ami a leginkább mozgósíthatja a román választókat, az az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyek. És nem is annyira a népszavazás, hanem sokkal inkább Laura Codruța Kövesi kapcsán. Az, hogy neki esélye van arra, hogy az európai főügyészi állásba kerüljön, a román választók szemében, vagy a román választók egy rétegében, jelentős mobilizációs készséget fejthet ki. Arra ösztönözheti őket, hogy úgy gondolkodjanak “Lám, van beleszólásunk abba, hogy mi történik Európában, lám van esélyünk arra, hogy egy román tisztségviselő magas pozícióba kerüljön Európában.” Most az az utolsó álláspont, hogy elhalasztják a főügyész kinevezését a választások utánra. Lehet, hogy ilyen szempontból, vagy most cinikusan mondva, a magyar szempontból, ez a volt a legjobb megoldás, mert ha kinevezik, ha nem, ennek lehetett volna egy olyan utóhatása, ami növeli a román mobilizációt. Ez mindenképp egy fontos tényező, ami hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy a románok nagyobb számban menjenek el szavazni.

Közvélemény-kutatásokban lehet látni, hogy a PSD visszaesőben van, és a PNL és az USR is feljövőben. Melyek lehetnek ennek az okai?

- A PSD visszaesését talán könnyebb megmagyarázni. A PSD-s kormányzásnak a megítélése nem pozitív, helyenként a saját választótáborukban is jelentős kritikák érik, és ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy Victor Ponta pártja, illetve Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-ja nagy eséllyel tud leszakítani a PSD táborából szavazókat. Ennek köszönhető szerintem, hogy a PSD csökken.

Sokkal nehezebben magyarázható viszont, hogy a PNL miért nő. Itt arra számíthattunk, hogy az USR-PLUS szövetség inkább a jobboldalinak tartott szavazóbázisból vesz el, ami elsősorban a PNL-hez volt köthető. Ennek ellenére a PNL-nek is növekvő tendenciát mutatnak a román mérések.

A másik érdekes kérdés, hogy jelenleg úgy tűnik, hogy az USR-PLUS szövetség nem fogja elérni a saját célját, vagyis a passzívnak nevezhető román jobboldali tábor mozgósítását. 2016-ban körülbelül 1 millióra becsültük azoknak a román aktív szavazóknak a számát, akik nem vettek részt a parlamenti választásokon. Nagyon úgy tűnik most, hogy ez a szövetség sem fogja tudni nagymértékben mozgósítani őket. Valamennyi szavazatot fognak hozni, de nem lesz nagyon átütő sikere az USR-PLUS szövetségnek.

Az USR-PLUS szövetség képes lehet elhalászni szavazókat más pártoktól? Itt van a párt kolozsvári felmérése is, amely azt mutatja, hogy akár RMDSZ-szavazókat is képesek lehetnek átcsábítani. Egyes véleményformálók megnyilvánulásaiból is az tűnik ki, hogy akár alternatívát látnak az említett pártban.

- Egészen biztosan fognak elhalászni, de ez abszolút értékben nagyon kevés szavazatot jelent. Az USR-PLUS-nak alapvetően két központi magja van, az egyik Bukarestben, a másik Kolozsváron. Így nem meglepő, hogy Kolozsváron viszonylag jól állnak. Ugyanakkor nem hiszem teljesen el azt a mérési eredményt, amire utaltál. A magyarok körében ugyanez a kérdés felvetődött már a 2016-os parlamenti választásokkor is, és azt valamennyire tudtuk akkor követni. Akkor volt egy átszavazási hajlandóság, de az nagyon kicsi volt. Hogyha számokban akarunk fogalmazni, akkor a kolozsvári magyaroknak 5-6%-a szavazhatott az USR-re.

Ahhoz képest, hogy a jóval korábbi választásokon Erdély-szinten a magyaroknak 8-9%-a szavazott át román pártokra, ez nagyon jelentősen visszaesett. Azt látjuk, hogy a román pártoktól egyre inkább eltávolodtak az erdélyi magyarok. Akik nyilván nagyon rég, ha úgy tetszik, PSD-ellenesek, de a jobboldali pártokban is fokozatosan csökkent a bizalom és nagyon alacsony szinten van a mai napig is, beleértve az USR-t is és a PLUS-t is, illetve ezeknek a pártoknak a vezetőit. A magyar választók szempontjából nem látok nagyon jelentős kockázatot az átszavazásra.

Barna Gergő. Fotó: RMDSZ/FacebookBarna Gergő. Fotó: RMDSZ/Facebook


Az MPP ide-oda táncolást követő beszállása a kampányba számíthat?

- Ez egy jelentősen vitatott kérdés volt ezelőtt egy-két hónappal, hogy akkor az összefogás meg fog-e valósulni, vagy milyen formában fog megvalósulni. Azt gondolom, hogy van átjárás a magyar pártok szavazótábora között. Hogyha arra biztatják a saját a táborukat, hogy vegyenek részt a választáson, az pozitív lesz az RMDSZ szempontjából. Viszont azt is tudjuk, hogy az MPP-nek, meg az EMNP-nek is külön-külön nagyon alacsony a támogatottsága, tehát ez sem jelent nagyon jelentős pluszt, vagy akár másik szempontból mínuszt az RMDSZ-nek.

Ezekkel a kihívó pártokkal szemben is volt egy jelentős elvárás ezelőtt körülbelül tíz-tizenöt évvel, mikor alakultak, de nem tudnak felmutatni olyan eredményt, amivel meg tudják tartani a saját szimpatizánsaikat. Ezért nem gondolom azt, hogy jelentős lesz a befolyásuk erre a választásra.

Milyen elvárás van az erdélyi magyarokban a magyar pártok összefogása iránt?

- Nyilván az erdélyi magyaroknak a többsége azt várja el, hogy legyen valamiféle együttműködés. Ha visszagondolunk, akkor ennek volt valamilyen felhajtóereje, akár a 2009-es EP-választásokon, amikor Tőkés László az RMDSZ listáján indult és sikerült 9%-ot elérni, vagy a 2016-os a parlamenti választásokon, amikor az RMDSZ és az MPP fogott össze, és megfordult az a negatív tendencia, hogy a magyaroknak a részvétele egyre inkább elmaradjon a románokétól, 2016-ban ugyanis a magyar részvétel egy picit meghaladta a románt. Ilyen szempontból van erre egyfajta elvárás.

Véleménye szerint a "Másnaposok-kampánynak" milyen mozgósító hatása volt? Ön szerint lehet még ilyen jellegű kampányokra számítani? Ez lehet az új módszer, amivel meg lehet szólítani a szavazókat?

- Nem tudom megmondani, hogy lehet-e számítani ilyen kampányokra. Nem is mértük ennek hatását, így nehéz is lenne erre válaszolni. Ami szerintem ennél fontosabb, hogy az EP-választások alkalmával mind a liberális pártnak, mind a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) - Rareș Bogdan, illetve Traian Băsescu személyében - nacionalista irányvonalat képviselő első jelöltjei vannak. Ha megnézzük a román pártoknak az eddigi üzeneteit, plakátjait, azok is nagyon nacionalista hangvételre alapoznak. Ez biztos nem azért van, hogy az RMDSZ-szel küzdjenek ebben a választásban, mert a szövetség szerepe ebben a belpolitikai csatározásban az EP-választásokkor viszonylag marginális.

Viszont arra lehet számítani, hogy lesznek támadások az erdélyi magyarok irányába, vagy az RMDSZ irányába. Azt, hogy erre az RMDSZ miként fog válaszolni, azt szintén nem tudom megmondani, de az nagyon valószínű, hogy van egy jelentős rétege az erdélyi magyaroknak, aki a román részről érkező támadásokra érzékeny és elítéli ezeket.

Az, hogy a Brexit elhalasztódik, mennyiben számít a választások szempontjából?

- Én azt tartom valószínűnek, hogy részt fognak venni a britek az idei EP-választásokon. Ehhez kapcsolódik az a kérdés, hogy azokkal a mandátumszámokkal, amiket szétosztottak a tagországok között, mi lesz? Románia például kapott plusz egy mandátumot. Valószínű, hogy ezt vissza fogják venni, de én nem értek ehhez, ez egy jogi kérdés. Ez azt jelentené, hogy újból 32 mandátuma lesz Romániának, ami valamelyest csökkenti az RMDSZ-nek az esélyét arra, hogy 3 mandátumot szerezzen, hiszen a visszaosztáskor számít minden egyes plusz mandátum. 33 mandátummal nagyobb lett volna az esélye az RMDSZ-nek, hogy egy jó magyar részvétel mellett megszerezzen egy harmadik mandátumot.

Erre jó esély lett volna?

- Ez továbbra is egy valószínű forgatókönyv, annyi, hogy 32 mandátumnál ez az esély csökken. A jelenleg legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az RMDSZ be fog jutni az EP-be és két mandátuma lesz.

A pártok vagy a politikusok számítanak nagyobb húzóerőnek? Gondolok itt arra, hogy az egyik jelenlegi erdélyi európai parlamenti képviselő, Sógor Csaba pl. kiesik a versenyből.

- Nyilván a pártok is igyekeznek húzó személyeket tenni a lista élére. Szerintem összességében ez nem meghatározó. Biztos, hogy van egy szűk kör, amely azt mondja, hogy amiatt, mert valaki a listán van, vagy épp nincs a listán, oda szavaz vagy nem. Ez fordítva is elképzelhető: mivel most nem Sógor van a második vagy harmadik helyen, akkor azoknak, akik ott vannak, van egy olyan szűk támogatói magjuk, amely emiatt szavaz az RMDSZ-re. Nehéz megmondani, hogy ezek az egyéni támogató táborok mekkorák, de viszonylag egyformák és viszonylag szűkek. Sokkal inkább befolyásolja az embereknek a mobilizációját, hogy a párt, a szervezet jusson be, hogy ezáltal legyenek képviselve.

Mekkora mobilizációs ereje lehet annak, hogy a Fidesz támogatja az RMDSZ-t, illetve milyen hatása lehet Orbán Viktor várható erdélyi kampánykörútjának?

- Azt látjuk, hogy az erdélyi magyarok többsége a Fideszt támogatja, ez megmutatkozott a legutóbbi magyarországi választásokon is. Ilyen szempontból a Fidesznek is, Orbán Viktornak is, vagy a magyarországi médiának, aminek számottevő fogyasztói vagyunk mi is, jelentős lesz a hatása. Már csak abban is, hogy tematizálja a választások kérdését, és eljuttassa a különböző pártok üzeneteit.

Ehhez tartozik a Kárpát-medencei összefogás is, ami önmagában is mobilizál. Szerintem ez olyan szempontból hiteles, hogy van most két olyan európai szintű kezdeményezés is, amelyek egyaránt Erdélyből indultak, gondolok itt a Minority SafePackre, illetve az SZNT kezdeményezésére. Ezek valamilyen szinten sikert értek már el. Persze kérdés az, hogy hosszú távon milyen eredményre vezetnek, de az már nagy siker, hogy ezek az európai politikának a napirendjére kerültek. Volt az erdélyi magyaroknak akkora politikai ereje, ami képes volt egy európai szintű témát behozni.

Ez olyan szempontból fontos, hogy az erdélyi magyarok részéről nagyon jelentős elvárás volt a csatlakozáskor, hogy majd az Európai Unió hangsúlyosan oda fog figyelni a nemzeti kisebbségek problémáira. De ez nemcsak az erdélyi magyarok esetében volt így, hanem a szlovákiai magyarok, vagy a bulgáriai törökök esetében is. Azért is volt magasabb akkor a részvétel ezekben a közösségekben. Időközben az lett a tapasztalat, hogy az unió nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, tehát nem jelent egy védvonalat a nemzetállamokkal szemben ebben a kérdésben. Azt gondolom, hogy a két kezdeményezés hitelesen kapcsolható össze a Kárpát-medencei összefogás gondolatával és jelentős mobilizációs tartalékokat mozgathat meg.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS