2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nemluxustáska kampány: tudod, milyen lehet reggel úgy felkelni, hogy nincs mivel megmosakodnod?

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2019. április 16. 09:55, utolsó frissítés: 2019. április 17. 10:48

Azoknak a nőknek akarnak segíteni, akiknek gyakran választani kell a napi betevő falat és az alapvető tisztálkodási szerek között.


Társadalmunkban, közösségeinkben számtalan nő válik a családon belüli erőszak áldozatává, vagy épen más okokból kerül nehéz és kiszolgáltatott helyzetbe. Ezen nők számára az alapvető higiéniai termékek is luxuscikké válnak a mindennapjainkban. Azok, akik egy bántalmazó kapcsolatból menekülnek és arra kényszerülnek, hogy elhagyják otthonukat, nem férnek könnyen hozzá az alapvető tisztálkodási szerekhez. Amint arról korábban beszámoltunk, Marosvásárhelyen adománygyűjtő kampány indult #nemluxustáska elnevezéssel, amelyet az RMDSZ Nőszervezete országos szintre is kiterjesztett.

Mi is ez a #nemluxustáska?

Kádár Eszter marosvásárhelyi orvostan hallgató Budapesten találkozott a #nemluxustáska kampánnyal, amelynek célja az volt, hogy rászoruló nők számára egy jó állapotú táskába alapvető női higiéniás cikkeket és fehérneműket gyűjtsenek. Úgy gondolta, Marosvásárhelyen is vannak hajléktalan, bántalmazott, védett házban élő nők, ezért szülővárosába vitte az ötletet. A javaslatot felkarolta az RMDSZ Nőszervezete és a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM) keretében időközben egy országos adománygyűjtő kampánnyá nőtte ki magát.

A kezdeményezés koordinátora, Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei Nőszervezetének elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a kampányt március 14-én hirdették meg és ezáltal arra is szerették volna felhívni a figyelmet, hogy nem kötelező egy neves naphoz, ünnephez kötni az adományozást vagy a jó cselekedeteket. A gyűjtési időszak végének április 30-át jelölték ki, azonban, ha valaki mégsem tudja leadni adományát április végéig, még május elején is beviheti a gyűjtőpontokhoz.


Egy hónap telt el a kampány kezdete óta, így eredményekről is be tudott számolni a képviselő, aki elmondta, hogy eddig országszerte közel 100 táskát adományoztak a gyűjtőpontokhoz. Időközben 13 központi gyűjtőpontot nyitottak – Arad, Beszterce, Bukarest, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Déva, Kolozsvár, Marosvásárhely, Máramaros, Nagybánya és Székelyudvarhely városaiban (a pontos címek a cikk végén), amelyekhez már kisebb gyűjtőpontok is kapcsolódnak, hiszen több érdeklődő is csatlakozott az akcióhoz.

„Helyi szinten összegyűjtik a táskákat, majd a központi gyűjtőpontokhoz szállítják. Számomra is nagy öröm, hogy ekkora érdeklődés övezi a kampányunkat. Ez azt jelenti, hogy sokan magukénak érzik, így pedig lehetőségünk van arra, hogy minél több rászoruló nőn segítsünk” – nyilatkozta a program koordinátora.



Az összegyűjtött táskák elosztásával azokat az egyesületeket, alapítványokat bízza meg az RMDSZ Nőszervezete, amelyek tevékenységük által ezidáig is rászoruló nőkön, a családon belüli erőszak áldozatain segítettek. Így például Maros megyében a védett otthonokat működtető intézmény által javasolt nők fogják megkapni az adományokat.

„Úgy gondolom, hogy társadalmunkban több hasonló kezdeményezésre lenne szükség, ezért is karoltuk fel a gyűjtés ötletét, mi több, országos szintre is kiterjesztettük” - válaszolta Csép Éva Andrea, arra a kérdésünkre, hogy ő mit gondol a kampányról. A női hajléktalanság kapcsán kifejtette, hogy azt több tényező váltja ki, emiatt egy összetett programra, akciótervre van szükség, amely nem csak adománygyűjtő kampányokban merült ki.

„A jelenlegi kampány nagy segítséget nyújt a nehéz helyzetben élő nőknek. Azoknak a nőknek, akiknek választani kell a napi betevő falat és az alapvető tisztálkodási szerek között. Rengeteg nő életében luxusterméknek számítanak az alapvető higiéniai termékek. Olyan nőknek segítünk, akik menekülésre kényszerülnek, akik gyermekeiknek igyekeznek beszerezni a betevőfalatot, így a prioritást nem az alapvető tisztálkodás és szépségápolási termékek jelentik. Kampányunk célja az, hogy ezek a nők a nehéz időszakokban is tudják megőrizni méltóságukat és nőiességüket.”

Jelezte, hogy az RMDSZ Nőszervezet nyitott mindazon kezdeményezésekre, amelyeknek közösségépítő és erősítő jellege van. A #nemluxustáska kampány jelenleg a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM) részeként fut, de minden ötletet szívesen fogadnak, és az eddigi sikeres kampányokat pedig tovább folytatják.

Miért van szükség ilyen kampányokra?

Az adománygyűjtő akción túlmenően a #nemluxustáska tudatosítja azt a tényt, hogy környezetünkben elég elterjedt a családon belüli erőszak, amely 75 százalékában a nőket érinti. Ezért megkerestük László Évat pszichológust, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális munka Intézetének oktatóját. Ő már 1999-től foglalkozik a bántalmazás-erőszak témájával, és az ARTEMIS – Nők az Erőszak ellen Egyesület egyik alapítótagja. A szakember úgy véli, hogy a #nemluxustáska kampány az áldozatok számára egy gesztust jelenthet, ami szimpátiát, együttérzést közvetíthet - de a társadalom számára annál többet is üzenhet.

„A kampány elsősorban a szegénységben, sőt mélyszegénységben élők életfájdalmát, a mindennapi életük kihívásait célozza a társadalom figyelmébe hozni. Talán akik a felhívást legalább elolvassák, egy pillanatig elgondolkodnak azon, hogy milyen lehet reggel úgy felkelni, hogy nincs amivel megmosakodnod, nincs tiszta fehérneműd. Mivel a kampányt a nők elleni erőszak kérdéskörével is összekötötték, nekem erről a táskáról az úgynevezett „biztonsági táska” jutott eszembe. Amikor egy bántalmazó kapcsolatban élő személy készül elhagyni az erőszakos viselkedésű párját, gyakran a szó szoros értelmében menekülnie kell. Ha lehetőség van rá, akkor ez sikeresebb, ha az áldozat valamennyire fel van készülve erre. Pl. van egy biztonsági táska, amelyre a menekülési periódusban szüksége lesz. Ebben a táskában pedig a fogkefének sem biztos, hogy mindig marad hely, a samponnak, a szájbalzsamnak még annyira sem. Ide akták, kulcsok, gyógyszerek, a gyerek megnyugtatásához elmaradhatatlan alvójáték és hasonlók kerülnek be.”



„Amikor nők ellen történő bántalmazásról beszélünk, akkor a partner- és családon belül történő bántalmazáson túl azokra az erőszaktípusokra is gondolnunk kell, amelyek a nők csoportjában jelentősen gyakrabban jelenik meg, mint amilyen a nemi erőszak, szexuális kihasználás, szexuális zaklatás.” – tette hozzá.

Ami a jelenség mértékét illeti, az utóbbi idők legátfogóbb képét egy EU-s szintű 2014-ben publikált tanulmány adatai szolgáltatják, amely szerint minden harmadik nő számolt be fizikai vagy szexuális erőszakélményről, ami 15 éves kora előtt érte. 15 éves koruk betöltése után minden tizedik nőt érte szexuális erőszak és minden huszadikat nemi erőszak. A megkérdezettek (28 ország, 42000 nő) 8%-a vallotta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban érte őt fizikai és/vagy szexuális erőszak.

Romániában évente 200 nő hal meg családon belüli erőszak következményeibe, félpercenként megvernek egy nőt, illetve minden harmadik nő esett már áldozatul verbális, fizikai vagy szexuális erőszaknak.

László Éva felhívta a figyelmet, hogy sürgősségi, életveszélyes estekben a 112-őt kell hívni. Ugyanakkor hozzátette, hogy van egy erős igyekezet arra, hogy ezekben az esetekben egy multidiszciplináris csapat menjen ki a helyszínre. Ez a csapat egy rendőrségi képviselőből és legalább egy segítő szakemberből áll, akik a helyszínen el tudják látni a krízisintervenciós feladatokat, nemcsak jogi-rendfenntartási, hanem pszichoszociális szempontból is. Ilyenkor a jogi rendelkezéseken kívül (pl. ideiglenes távoltartás elrendelése) pszichoedukációs vagy informáló feladatokat is elláthatnak.

Segítséghez az áldozat fordulhat bizalmi személyekhez, illetve a helyzettől, szükségleteitől függően szakszolgáltatásokhoz. Ajánlott, hogyha lehetősége van rá, keressen fel egy olyan szolgáltatást, ahol a családon belüli erőszak kérdésével foglalkoznak, legyen ez állami vagy civilszervezet. A szakértő sajnálatát fejezte ki a miatt, hogy nem megfelelő az országos lefedettség, vagy nem mindig ismert ezeknek a szervezeteknek az elérhetősége. Ilyenkor a legkézenfekvőbb az országos segélyhívószámot hívni (0800 500 333), ahonnan útba tudnak igazítani vagy a családon belüli erőszak áldozatainak szánt szolgáltatás-térképen megkeresni a lakhelyhez legközelebbi szolgáltatást és ott kérni eligazítást. Ezt például hozzátartozók, barátok, munkatársak is megtehetik. Egyelőre nincs lehetőség a szolgáltatások adatait naprakész állapotban tartani, ezért megjelennek olyan szolgáltatások is az adatbázisban, amelyek már nem működnek és mások meg még nem kerültek be, ezért nehézséget jelent az áldozatok számára hozzáférni a szolgáltatásokhoz. (Amennyiben a kikeresett szervezet/intézmény száma, címe nem működik, át kell térni a következő legközelebbihez.)

„Ezen kívüli az is gondot jelent, hogy meg kell küzdeni a mindennapi esetleges előítéletekkel, amelyek az áldozat, az elválni készülő, elvált, gyermekét egyedül nevelő nők „milyenségéről” ítélkezik. Ezek, úgy látom most, 20 év után, hogy változnak, de még mindig erősen, túl erősen jelen vannak” – egészítette ki a helyzet problematikusságát árnyalva László Éva.

Ami a veszélyeket illeti, a legfontosabb az életveszély. A gyakorlatból és a szakirodalomból egyaránt tudjuk, hogy a bántalmazó kapcsolatból való kilépés szakasza az egyik legérzékenyebb. A legtöbb haláleset a szétválás előkészülési fázisában, meneküléskor vagy röviddel a szétválás után történik.

„Azt is tudjuk – fűzi hozzá – hogy a házassági vagy párkapcsolati viszony megszűnésével nem egyértelmű, hogy az erőszak is leáll. Ha az elkövető egy zaklató/üldöző típus, ha közös kiskorú gyerekek vannak és a (volt) párnak továbbra is kell találkoznia, együtt kéne működniük a gyermekek jólétének érdekében, a bántalmazás még évekig fennmaradhat. Nyilván vannak esetek, mikor a válás „kioltja” az erőszakos kapcsolatot, de sokszor van szükség mindkét fél saját magával való munkájára ahhoz, hogy az ebben vagy egy másik kapcsolatban való megismétlődést megelőzzék.”

A női áldozatok gyakran tartanak attól, hogyha elhagyják a közös otthont, akkor hajléktalanná válnak, nem lesz ahol ők és gyermekeik lakjanak és a gyermekeik felügyeleti jogát is veszélyben érzik. Ez olyan esetekben a legerősebb, mikor a nőnek nincs munkahelye, saját jövedelme, abbahagyta az iskolát, nincs szakmája, munkatapasztalata. Ezekre adódik rá, ha nincs vagy elvesztette a családja, barátai támogatását; ha ő maga is szerfüggő és még nem sikerült ebből kilábalnia.

A női menhelyek egyik szerepe annak az elősegítése, hogy már akkor is lépni lehessen, amikor az erőszak még nem (bizonyíthatóan) életveszélyes vagy „eléggé” veszélyes ahhoz, hogy távoltartási/kilakoltatási parancsot hagyjanak jóvá vagy az áldozat nem akar ilyent igényelni. Ide lehet akkor is ide fordulni, ha valaki másképp hontalanná válna (lejár a távoltartási, nincs saját tulajdonuk stb.).

Mindezzel együtt a pszichológus azt gondolja, hogy összességében a #nemluxustáska egy reális szimbolikus segítség, bár talán még korai annak erősségeit és nehézségeit megítélni, hiszen viszonylag még friss kezdeményezés.


A #nemluxustáska receptje:

Egy általad nem használt táskát úgy lehet #nemluxustáskává varázsolni, hogy olyan dolgokat belepakolsz bele, mint sampon, hajbalzsam, fogkefe, fogkrém, szappan, egészségügyi szárnyas betét, tiszta bugyi (S-XL), tiszta zokni (37-46), papírzsebkendő, hajgumi, hajkefe, dezodor, szájbalzsam, nedves törlőkendő, wc-papír, papucs, müzliszelet, és kedves személyes üzenet.
Ugyanakkor a szervezők megjegyzik, hogy mosható betétet, illetve intim tölcsért, éles kést vagy borotvát, bármilyen élelmiszert, ami 2019. július előtt lejárna és gyógyszert ne tegyenek a csomagba. Higiéniai okokból minden termék legyen új és bontatlan.

Az összeállított táskákat a következő helyeken adhatod le:
Arad: RMDSZ Székház – Episcopiei 32.
Beszterce: Magyar ház – Titulescu 46.
Bukarest: Petőfi Sándor Művelődési Központ – Ioan Zalomit 6.
Brassó: RMDSZ Székház – Alecu Russo 4.
Csíkszereda: RMDSZ Székház – Mihai Eminescu 2/A
Gyergyószentmiklós: RMDSZ Székház – Szabadság tér 23.
Sepsiszentgyörgy: RMDSZ Székház – Martinovits Ignácz 2.
Kovászna: RMDSZ Székház – Szabadság utca 12.
Kézdivásárhely: RMDSZ Székház – Apafi Mihály tér 1.
Déva: Magyar ház
Kolozsvár: Kolozs megyei RMDSZ Székház – Kolozsvár, Magyar (1989 december 21) utca, 47/7
Marosvásárhely: Maros megyei RMDSZ Székház – Dózsa György 9.
Máramarossziget: RMDSZ Székház – Szabadság tér 24.
Nagybánya: RMDSZ Székház – Vasile Lucaciu 1.
Székelyudvarhely: Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács hétköznap 12 – 15 óra között – Bethlen utca 16.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS