A román pártok nem tették szokásukká, hogy megszólítsák a magyar szavazókat
Dobrai Zsolt Levente 2019. április 16. 18:19, utolsó frissítés: 2019. április 17. 10:49Kiss Tamás szociológus többek között a román közvélemény a kisebbségi jogokhoz való viszonyáról is beszélt a 9. Szociológus Napokon.
Milyen sajátosságai vannak a román nemzetállami építménynek a nemzeti kisebbségekre, ezen belül pedig a magyar közösségre nézve? Hogyan jelenik meg az egy, a többségi etnikum kultúrájára építő nemzetállami keretrendszer a többségi népesség vélekedésében a magyar közösség etnopolitikai céljainak és kisebbségi jogainak megítélésében? Többek között ezeket a kérdéseket vizsgáló szociológusi munka következtetéseit mutatta be hétfőn Kiss Tamás az immár kilencedik alkalommal megszervezett kolozsvári Szociológus Napok keretében, amelynek idei programja A rendszerváltás 30 év után, az ifjúság és a munka változó világa átfogó címet kapta.
Kiss Tamás, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa előadásában (előadásának címe Monoetnikus transznacionalizmus? A román közvélemény viszonya a kisebbségi jogokhoz, a magyar etnopolitikai célokhoz és a magyar állampolgárság-politikához volt) elmondta, hogy a román kisebbségpolitikát egy kettős sajátosság jellemzi, azaz, egyszerre érhető tetten az erősen központosított államban, vallásban és kultúrában gondolkodó intézményrendszer, a homogén egységként felfogott nemzet ideájának szimbolikus igazolására való törekvés, és a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított viszonylag megengedő, pluralista viszonyulásmód. Ez a viszonyulásmód abban nyilvánul meg, hogy kifejezetten támogatja az etnicitás politikai aktivizálódását, vagyis, hogy az etnikai pártokon keresztül valósuljon meg a nemzeti kisebbségek politikai részvétele. Megnyilvánul különböző törvénykezésekben és informális politikai viszonyulásformákban is. Törvénykezésekben a nyelvhasználati küszöb garantálásában, vagy az ún. „Lex RMDSZ”-ekben (2008, 2014), amelyek gyakorlatilag mentesítik a romániai magyar politikai képviseletet az 5%-os parlamenti küszöb elérése alól stb. Az informális politikai viszonyulásmódok egyikeként azt említette meg az előadó, hogy a román pártok nem tették szokásukká, hogy megszólítsák a magyar szavazókat.
Mindennek ellenére a nemzetállami keret etnikai alapon tesz különbséget többség és kisebbség között, szuverenitásának forrásaként az etnikai alapon értelmezett román népet jelöli meg (monoetnikusság) és emiatt a viszony az etnikai kisebbség és többség között alapvetően hierarchikus.
Ami a román közvéleményt illeti, 2000 és 2016 között végzett felmérések alapján elmondható, tette hozzá Kiss Tamás, hogy még mindig erősek a magyarokkal szembeni sztereotípiák. Ezek szerint a magyar közösség egyfajta „belső ellenségként” szerepel a köztudatban, vagy legalábbis sok tekintetben, főleg politikai célkitűzéseiben bizalmatlanságot gerjeszt, a már megszerzett jogai pedig privilégiumoknak számítanak a szemükben. Ennek ellenére, az válaszadók több mint fele magától értetődőnek véli, hogy minden nemzetiségnek jogában áll a saját anyanyelvén tanulni, és a saját közösségéből kiválasztani a képviselőit. Ugyanakkor a román-magyar kapcsolatokat általában olyanoknak értékelik, amelyek az együttműködés jegyében történnek.
A magyar kettős állampolgárságról is többségükben azt gondolják – a román kettős állampolgársági modell és az elmúlt évtizedekben a több millió főre duzzadó román diaszpórához való viszonyulásuk tükrében –, hogy egy jogos vállalkozás és nincs kifogásuk ellene, illetve nem szükséges a szlovákiai nemzetállami felfogás jegyében hasonlóan, azaz büntető intézkedésekkel eljárni ez ügyben. Mindezt összesítve Kiss Tamás azt a konklúziót is levonta, hogy nem állítható, hogy a román közvélemény egyre megengedőbb lenne a magyar közösség politikai törekvéseivel szemben.
A 9. Szociológus Napokat a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete, a Max Weber Szakkollégium, a KAB Szociológia és Demográfia Szakbizottsága és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) közösen szervezte. A minden érdeklődő számára nyitott háromnapos konferencia programja itt tekinthető meg.
Borítókép forrása: RMDSZ Kolozs megye Facebook-oldal/archív fotó