2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Minden, amit az EP-választás hogyanjáról tudni akartál, de sosem merted megkérdezni

Timár Norbert összeállította: Timár Norbert 2019. május 14. 15:32, utolsó frissítés: 15:32

Összeszedtük, hogyan és hol tudod leadni a szavazatod a május 26-i európai parlamenti választáson és igazságügyi referendumon.


A május 26-i európai parlamenti választások annyiban lesznek bonyolultabbak az eddigieknél, hogy idén egyúttal népszavazás is lesz a igazságügyi témákról. Választási kisokosukban összeszedtük, hogy mit kell tudnod róla.

Az európai parlamenti választásokról szóló 33/2007-es választási törvény szerint bármely román állampolgár, aki 18. életévét a választás napját is beleértve betöltötte, szavazhat. Ez alól kivételt képeznek a gyámság alá helyezett, szellemi fogyatékossággal élő polgárok és azok a személyek, akiket végleges bírói határozatban tiltottak el a szavazati joguk gyakorlásától.

A választás és a referendum is május 26-án, reggel 7 órakor kezdődik, az urnazárás pedig este 9 órakor történik. Szavazni valamilyen személyazonosságot igazoló okmánnyal lehet, ilyennek számít a személyazonossági igazolvány, legyen az új típusú (carte de identitate), régi típusú (buletin de identitate) vagy ideiglenes (provizoriu). Továbbá diplomata útlevéllel, akár elektronikus változatban is, szolgálati útlevél (ebből szintén lehet elektronikus változatot is használni), sima útlevéllel (ebből is lehet használni az ideiglenes és az elektronikus verziót is), illetve a katonai líceumok diákjai pedig használhatják a katonakönyvüket.



Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján más településen tartózkodnak, mint ahová az okmányaik szólnak, bármely szavazókörzetben leadhatják a szavazatukat. Ez érvényes a népszavazásra is. Ilyen esetben a helyi választási iroda elnöke pótlistára írja fel az illetők neveit. Hasonlóképpen a szavazóbizottság tagjai és a szavazást felügyelő rendfenntartó személyek is ott szavazhatnak, ahol épp a munkájukat végzik, így őket is pótlistára írják fel.

Azok a szavazópolgárok, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak, bármely ott felállított szavazóhelyiségben leadhatják a szavazatukat, ilyenkor ők is pótlistára kerülnek. Szintén pótlistára kerülnek azok a választók, akiket valami miatt kihagytak a választási névjegyzékből, de a személyazonossági igazolványukkal be tudják bizonyítani, hogy az adott szavazókörzethez tartoznak.

A választópolgároknak ugyanakkor jogukban áll vagy csak az EP-listákra szavazni, vagy csak a referendumon kinyilvánítani a véleményüket. Az első esetben egy szavazólapot, a második esetben két szavazólapot fognak kapni. Természetesen mindkét lehetőséget ki lehet használni, ilyen esetben három szavazólappal vonulhat el a polgár a zárt szavazófülkébe. Egy választópolgár természetesen csak egyetlen politikai pártra, szövetségre, kisebbségeket képviselő szervezetre vagy független jelöltre adhatja le a voksát. Miután valaki szavazott, a szavazólapot össze kell hajtani úgy, hogy az az oldala legyen kívül, amelyen nincs nyomtatás, csak az ellenőrző pecsét, majd bedobni a megfelelő urnába.

Valahogy ígyValahogy így


Azok a választópolgárok, akik a választás napján nem tudnak az urnákhoz járulni, mert valamely betegség vagy rokkantság miatt nem tudnak eljutni, vagy azok a fogvatartottak, előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben lévők, akik nem vesztették el szavazati jogukat, esetleg kórházban vagy idősek otthonában vannak, írásban kérhetik a körzetükben lévő választói iroda elnökétől, hogy mozgóurnát bocsásson a rendelkezésükre.

Az első esetben a kérelmen dátum és aláírás kell szerepeljen, illetve tartalmaznia kell az illető teljes nevét, születési idejét, személyazonosító számát, lakcímét, a személyazonosító igazolványának a számát és sorozatszámát, illetve azt a címet, ahová az urnát kéri. A kérelemhez csatolni kell egy orvosi igazolás vagy más, az egészségi állapotra vagy a fogyatékosságra vonatkozó hivatalos dokumentum másolatát. A fogvatartottaknak a büntetés-végrehajtási intézmény igazgatójától kell írásban kérniük a mozgóurnát. A kérelmeket a szavazás napján is le lehet tenni, de május 25-én, 18 és 20 óra között is el lehet juttatni a körzeti választási irodába. Ezt helyettük bárki megteheti, értelemszerűen nem kötelező a személyes jelenlét.

A gyakorlatban problémák merülhetnek fel az orvosi igazolás kapcsán: hallottunk már olyan estekről, hogy az egyik vagy másik párttal szimpatizáló orvos nem volt hajlandó igazolást kibocsátani valakinek a mozgásképtelenségéről. Ehhez természetesen nincs joga. A folyamatnak azonban további buktatói is lehetnek, ezért érdemes időben elkezdeni.

További információ, hogy a mozgóurnát a szavazólapokkal és a pecséttel a választási iroda legalább két tagja szállíthatja csak ki, egy rendfenntartó személy jelenlétében. Egy szavazókörzetben csak egy mozgóurna fordulhat elő. Akik mozgóurnában adják le a szavazatukat, azokat is pótlistára írják fel.

Fontos azt is tisztázni, hogy azok a kettős állampolgárok, akiknek Romániába szól a lakcímük, nem szavazhatnak levélben a magyarországi listára. Erről Orbán Viktor is beszélt Kolozsváron. A magyar országgyűlés valóban elfogadott egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette a nem EU-tag országokban élő kettős állampolgárok szavazását is, és ez vezethetett félreértésekhez. De a módosítás lényege, hogy megteremtse az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az Európai Parlament képviselőinek választásán.

A törvény nem terjed ki minden Magyarország határán túli magyarra, mivel Románia és Szlovákia EU-tag, így az ott élőknek tilos lenne kétszer szavazniuk. Így többségében a vajdasági és kárpátaljai magyar állampolgárok kapnak szavazati jogot ezáltal a választásokra.

A magyarországi DK korábban azzal érvelt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az uniós tagállamokban élő kettős állampolgárok mindkét országban szavaznak majd az EP-választáson, az itthoni PMP pedig azzal riogatott, hogy a szavazókat át fogják buszoztatni Magyarországra szavazni. Ezek a kijelentések azonban megalapozatlanok, hiszen a 2013-as magyarországi választási törvény 334. paragrafusa szerint egy magyar állampolgársággal is rendelkező, de Romániában vagy Szlovákiában élő választópolgár továbbra is csak akkor szavazhatna magyarországi listára, ha mint EU-s állampolgár kérelmezi, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedjen. Ehhez pedig az szükségeltetik, hogy a kérelemhez csatoljanak egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy szavazati jogukat csak Magyarországon gyakorolják.

Menjetek el szavazni!

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS