2019. aug. 20. keddIstván
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hegedüs Csilla: „ismerjék meg és ismerjék el azt, amit Európához hozzátettünk”

Ambrus István kérdezett: Ambrus István 2019. május 21. 13:04, utolsó frissítés: 2019. május 22. 10:46

A május 26-i európai parlamenti választások előtt az erdélyi magyarságot érintő kihívásokról, Európa jövőjéről és a kampányban tapasztaltakról is kérdeztük az RMDSZ EP-jelöltjét.


Az RMDSZ EP-listájának harmadik helyén áll Hegedüs Csilla, akik az elmúlt években elsősorban az erdélyi épített örökség megőrzésért dolgozott, illetve a Nőszervezet alelnökeként a nők jogait is képviselte a romániai közéletben. Ezeket a vállalásokat európai parlamenti képviselőként is szeretné érvényesíteni, tudtuk meg tőle.

Ön szerint mi az idei európai parlamenti választások legfontosabb tétje?

- Az EP-választás tétje, hogy lesz-e erős magyar képviselet Európában, amely meg tudja védeni értékeink és érdekeink, amely szembe tud szállni a román nacionalizmussal. Vasárnap meg kell mutatnunk, hogy közösségünk erős és egységes. Sokat beszéltünk arról, hogy az Európai Uniónak változnia kell. Látjuk azokat az előnyöket, amit az uniós csatlakozás hozott: könnyebben utazhatunk, tanulhatunk, dolgozhatunk külföldön, közösségünk uniós forrásoknak köszönhetően gyarapodott, templomainkat, iskoláinkat újítottuk fel, gazdáink kaptak területalapú támogatást, utakkal, csatornahálózatokkal gyarapodott infrastruktúránk.

Ez mind nagyon jó, azonban nem dőlhetünk hátra, hiszen a - nélkülünk is - bekövetkező változásnak nyertesei akarunk lenni, ezért pedig nagyon sokat kell dolgoznunk. Azt akarjuk, hogy maradjanak meg a támogatások, hogy jöjjön létre a kisebbségeket védő európai kerettörvény és Európa ne alkalmazzon kettős mércét velünk szemben.


Az idei kampány egyik fő gondolata, hogy “Európa jövője a tét.” Ön szerint melyek a legfontosabb kérdések, illetve a bevándorlást leszámítva - amely nem érinti Romániát -, mire kellene leghangsúlyosabban megoldást találnia az EU-nak?

- Mi egy olyan Európát szeretnénk, amely képes megvédeni kultúráját, identitását, népét, amely képes megvédeni minket, európai polgárokat, őshonos kisebbségeket. Több tiszteletet akarunk közösségünknek, nagyobb megbecsülést kultúránknak. Ismerjék meg és ismerjék el azt, amit Európához hozzátettünk. Az őshonos kisebbségek védelme mellett az Uniónak megoldást kellene találnia a kettős mérce felszámolására is, az EU teljes jogú állampolgárai akarunk lenni, jól akarunk élni itthon, szülőföldünkön.

Emellett nyilván vannak azok a kihívások, amelyekre az Uniónak egységes, koherens, és határozott választ kell adnia. Például a világgazdasági versenyben betöltött szerepe, a tagállamoknak közül egyik sem állja meg a versenyt egyedül az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal szemben. De megoldást kell találni a demográfiai kihívások, a környezetvédelem, a globális felmelegedés kérdéseiben, és még sorolhatnám.

Az EU változásának fontosságát, az EU-s források jelentőséget az RMDSZ kiemelten kezelte az idei kampányban.

- Az Unió változások előtt áll, mi pedig azon dolgozunk, hogy ennek a reformnak nyertesei legyenek az erdélyi magyarok. A változások között szerepelnie kell az őshonos kisebbségek védelme, a pályázatokkal járó bürokrácia csökkentése, a támogatások növelése. Soha nem volt még ekkora tétje az EP-választásoknak, mint most. Május 26-án eldől, hogy azok lesznek többségben, akik nyitottak az őshonos kisebbségek ügye iránt, vagy azok, akik nem akarnak tudomást venni jogainkról, törekvéseinkről. Eldől, hogy településeink tovább fejlődnek-e az uniós forrásokból, gazdáink kapnak-e területalapú támogatást, vagy csökkenni fognak ezek a pénzösszegek. Eldől, hogy Európa képes-e megvédeni honpolgárait, őshonos kisebbségeit.

Milyen téren lenne szükség leginkább az európai uniós támogatásokra?

- A román állam számtalanszor bebizonyította, hogy nem fordít elég figyelmet magyar közösségünkre, emiatt számunkra az uniós támogatások létfontosságúak. Szükségünk van rájuk, hogy fejleszthessük településeink infrastruktúráját, épüljenek új utak, iskolák, de szükségünk van a műemlékvédelemben is, hiszen csak így tudjuk felújítani templomainkat, kastélyainkat. Ugyanakkor nagyon fontos a gazdáknak szánt támogatás is, hiszen ez több mint 75 ezer gazda megélhetését biztosítja.

Azt kérjük az Uniótól, támogassa nagyobb mértékben a fiataloknak szánt start-up programokat, hiszen így elérhetjük azt, hogy fiataljaink itthon maradjanak, itthon tervezzék jövőjüket. Az Erasmus programnak köszönhetően sok ezer erdélyi magyar fiatal tanulhat külföldön, de beszélhetünk a kultúra területén elérhető „direkt brüsszeli” forrásokról is, a Kreatív Európa programról is, ahova mi többször pályáztunk a Bonchidai kastélyban lebonyolított programjaink finanszírozása érdekében.

Ön szerint milyen módon lehetne egyszerűsíteni az EU-s pénzek lehívásának bürokráciáját? Mi lenne a legfontosabb lépés ebben a tekintetben a román törvényhozás szempontjából?

- Az lenne az első feladat, hogy a román kormány az Európai Bizottsággal egyezzen ki abban, hogy Románia az Európai Bizottság kritériumrendszere mellé ne csatoljon további kritériumokat a pályázatokhoz. Például ne kérjék az egyházak alapító oklevelét, vagy ehhez hasonló hajmeresztő dolgokat. Sok a munkánk, kastélyokat, templomokat kell újraépítenünk, a több száz köbméteres papírtömb ebben pedig egyáltalán nem visz előre, nem beszélve arról, hogy teljesen fölösleges.

A műemlék épületek felújítása terén nagyobb teret kellene engedni az EU-s normáknak, illetve jogszabályoknak a jelenleg hatályban lévő, a román parlament által elfogadott műemlékvédelmi törvényekhez viszonyítva?

- Habár a műemlékvédelem szabályozása a tagállamok ügye, az uniós normák számos területet érintenek, befolyásolnak. Fontos azonban, hogy minden egyes tagállam megfelelő módon alkalmazza ezeket, épített örökségünk védelme és hasznosítása érdekében. Nem lehet az EU-s szabványokra jobban fektetni a hangsúlyt addig, amíg az adott ország nem rendezi saját műemlékvédelmi törvényeit. Ugyanakkor köztudott, hogy minden országnak specifikus igényei vannak, hiszen nem egyforma jellegűek az épületek, műemlékek, körülmények. Az lenne a legjobb, ha egy általános szabályozást hoznának létre, amely megadja az elvi irányokat a műemlékvédelemben, de minden ország a helyi specifikumokat vehesse figyelembe. A cél az épített örökség szakszerű védelme és hasznosítása kell legyen, ebben Románia nagyon gyengén áll.

Mekkora mértékben segíthetik az EU-s pénzek az épített örökségeink megmentését?

- Az elmúlt 12 évben erdélyi magyar műemlékeink felújítására az Unió 168 millió eurót fordított, annyit, amennyit a román állam megalakulása óta nem. Ezt az összeget önkormányzataink, egyházaink pályázták meg. Ez a támogatás nagyban hozzájárul templomaink, iskoláink, kastélyaink felújításához, és habár látványos a fejlődés, még rengeteg munka és felújítandó műemlék van hátra, amelyet érdemes uniós alapokból kivitelezni.



Mi az a legfontosabb európai érték, amelyet Ön vállalna és képviselne európai parlamenti képviselőként Erdélyben?

- Ez egy nehéz kérdés, talán inkább kettőt említenék: a nagyon gazdag európai kulturális örökséget, amelyet Európa nemzetei külön-külön vagy akár együttes erővel felépítettek, megalkottak, és amelyet ha megfelelően hasznosítunk, számos munkahelyet teremt és olyan környezetet ahol jó élni. De amit most már nem tudunk nélkülözni: a szabadságot, amelyet Dragomán György írt le a legjobban, az Anyám Európa című írásában.

Mi a véleménye arról a bevándorlásellenes politikáról, amelyet Magyarország, pontosabban Orbán Viktor folytat?

- Európa válaszút elé érkezett és számos kihívás elébe néz. Az egyik nagy kihívás a biztonságpolitika. A fontos az, hogy Európa védje meg állampolgárait, őshonos kisebbségeit. Az unió külső határait meg kell védeni, különben a belső határok átjárhatósága, a schengeni övezet is sérülni fog, nem bővülhet, és a belső szabadpiacot sem tudják megőrizni.

Mivel járulhat hozzá leginkább a Szövetség ahhoz, hogy olyan Európát, ezen keresztül olyan közösséget építsünk, amely a Romániában élő magyarság számára is leginkább megfelel?

- Mi „Erős Európát, fejlődő Erdélyt” szeretnénk. Egy olyan Európát, amely képes megvédeni honpolgárait, és amely megteremti a feltételeket ahhoz, hogy tagállamai fejlődhessenek. Mi azt szeretnénk, hogy egy erős Európában éljünk méltó életet, itthon, a szülőföldünkön. Ehhez több támogatást akarunk, amelyekből utak, hidak, csatornahálózatok épülhetnek, iskolák, műemlékek újulhatnak meg. Nem feledkezhetünk meg a gazdáinknak szánt támogatásokról sem, hiszen nagyon fontos, hogy gazdaságuk fejlődhessen, új technológiákat honosíthassanak meg, versenyképességük érdekében pedig növelni kell a nekik szánt támogatásokat. A fejlődő Erdély azt is jelenti, hogy fiataljainknak versenyképes, nyugat-európai szintű oktatást tudunk biztosítani, meg kell teremteni a lehetőségét a start-up programok kibővítésének, hisz ily módon elérhetjük azt, hogy csökkenjen az elvándorlás, a fiataljaink itthon tervezzék jövőjüket.

Nem utolsó sorban természetesen harcolni fogunk kisebbségi jogainkért, azért, hogy végre Uniós szintű jogszabály védje az őshonos kisebbségek jogait, amely védelmet biztosít kulturális örökségünknek, anyanyelvünknek, szimbólumainknak.

Újságírói kérdésre válaszolva korábban azt nyilatkozta, hogy “Szükség van egy uniós kisebbségi törvényre, hogy méltó életet élhessünk a szülőföldünkön". A nyelvi jogok mellett – amelyet a Minority SafePack is felvállal – melyek azok a legfontosabb kisebbségi jogok, amelyeket érvényesíteni kellene?

- A Minority SafePacket az RMDSZ kezdeményezte, a magyar emberek pedig aláírásukkal támogatták mindenhol a Kárpát-medencében, és mellénk álltak Európa kisebbségben élő népei is. Ez bizonyítja azt, hogy ez egy komoly kérdés, amellyel foglalkozni kell. Fontos, hogy törvény szülessen azért, hogy zászlóinkra ne támadhasson senki, ismerjék el és védjék nemzeti szimbólumainkat, a magyar és a székely himnuszból senki se űzhessen csúfot. Hogy szűnjön meg végre az a tendencia, hogy polgármestereinket sok ezer eurókra büntetik csak azért, mert magyar zászlót tesznek ki nemzeti ünnepekkor vagy épp magyarul szeretnék feltüntetni közintézmények neveit. Továbbá, hogy a román állam ne korlátozhassa anyanyelvünk használatát sem az oktatásban, sem a közintézményekben.



Mi a véleménye a sokat vitatott, kétsebességes Európáról?

- A két- vagy többsebességes Európa csak erősítené a tagországok közötti megosztottságot, alapjaiban megváltoztatná az eurozóna működését. Ennek az elképzelésnek mi, a kelet-európai államok vesztesei lennénk. Mi egy erős, egységes Európát szeretnénk, ezért semmiképp sem támogatjuk ezt a kezdeményezést.

Az elmúlt években javulni látszott a román-magyar viszony. Mekkora szerepe van ebben az Európai Uniónak, az uniós jogalkotásnak, illetve az ezzel közösen összehangolt, a Szövetség által képviselt romániai parlamenti képviseletnek?

- Ez így csak félig igaz. Az uniós csatlakozás előtt Románia valóban olyan kötelezettségeket vállalt a kisebbségi jogok területén is, amelyek jóhiszemű teljesítése javulást hozatott volna a román-magyar kapcsolatokban. Arra senki nem számított, hogy ezek a vállalások idővel inkább elmaszatolódnak, még a nehezen elfogadott törvényeket is csak hellyel-közzel tartják be. Arra is van példa bőven, hogy a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményeket semmibe véve a legalapvetőbb jogokat - szimbólum és nyelvhasználat - tapossák lábbal, legtöbbször perverz módon az átpolitizált igazságszolgáltatást használva fegyverként. Összességében, jelenleg az Uniónak nincs sem hatásköre sem eszköze a kisebbségi jogok érvényesítésére. Nekünk ezért kell ott lennünk az Európai Parlamentben, hogy az EU előtt álló változások hogyanjában és mikéntjében szavunk legyen, hogy az Unió átalakulása azt is jelentse, hogy prioritásai, hatáskörei közé bekerül a kisebbségi jogok védelme.

A kampány alkalmával több települést is felkerestek, ahol sikerült meghallgatnia a választók észrevételeit, panaszait, véleményét. Ennek mentén mi fogalmazódott meg Önben? Milyen téren várnak el a legtöbbet az Uniótól a Romániában élő magyarok és mit tehetnek ezért az európai parlamenti képviselők?

- Az erdélyi magyarok változást várnak az Uniótól, azt akarják, hogy jó legyen itthon élni. Ez elsősorban azt jelenti, hogy teljes jogú állampolgárai lehetünk országunknak, hogy tiszteletben tartják jogainkat, szabadon használhatjuk nemzeti szimbólumainkat, anyanyelvünket. Gyermekeink magyarul tanulhatnak az iskolában, és senki sem űz gúnyt abból, ha magyarul szólalunk meg az orvosnál, és senki sem büntet meg azért, mert szeretnénk magyarul is feltüntetni utcáink, épületeink nevét. A gazdák fejleszthetik a gazdaságukat, a fiataloknak megfelelő munkahelyeket lehet biztosítani, és végre XXI. századi körülmények között élünk. Továbbá azt, hogy a fiatal szülők megfelelő támogatást kapnak a gyerekneveléshez, az idős generáció méltó életet él, hogy a gyerekek felújított iskolákba járhatnak, kórházaink pedig megfelelő ellátást biztosítanak.

A parlamenti képviselők feladata kiállni a jogainkért, érdekeinkért és értékeinkért az unióban. Emellett partnereket kell keresniük a fentiek megvalósításához. Emellett az is nagyon fontos, hogy a következő költségvetése az EU-nak olyan legyen, amely kedvez az erdélyi magyar kisebbségnek, konkrétan: nem csökkennek a támogatások. Ennek kiharcolásában is jelentős szerepe van az EP képviselőknek. Azonban, ha újabb pályázati lehetőségek adódnak, akkor jó előre fel kell erre készítenünk a lehetséges pályázókat, el kell hoznunk az információkat Brüsszelből Erdélybe. Feladat tehát van bőven, ezért is kérjük a közösségünk támogatását, hogy minél többen tudjunk a közösségünkért dolgozni az EP-ben.

Hány kilométert tett meg ebben a kampányban? Hova nem sikerült eljutnia?

- Habár még nem sikerült összeszámolnom, több tízezer kilométert jártunk a kampány alatt, Aradtól Besztercéig, Szatmártól Maros megyéig, Szilágytól Hargita és Kovászna megyéig igyekeztünk mindenhol ott lenni, hogy minél több emberhez eljusson az üzenetünk, minél több emberrel beszélgethessünk, meghallgathassuk visszajelzéseiket, elvárásaikat. Volt, ahova ebben a két hónapban nem jutottam el, viszont nincs Erdélynek olyan szeglete, ahol az elmúlt egy évben ne fordultam volna meg.

A Nőszervezet alelnökeként mi a véleménye, hogyan érvényesülhetnének még eredményesebben a nők jogai Erdélyben és Európában? Mihez járulhat hozzá ezek közül a Nőszervezet?

- A nők tudásukkal, szakértelmükkel, szervezési készségükkel hozzájárulnak a megújuláshoz, amelyre az Európai Uniónak szüksége van, társadalmunk mozgatórugói vagyunk. Amikor vendégünk volt Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelő európai biztos, azt kértük tőle, hogy segítse egy olyan, kifejezetten fiatal nőknek szóló pályázati alap létrehozását, amely további start-upok elindítását finanszírozhatja. Sok fiatal hagyja el szülőföldjét, éppen ezért hatalmas segítség számukra, ha itthon-maradásukhoz támogatást kapnak, ha felépíthetik saját vállalkozásukat.

Ugyanakkor szeretnénk, ha az Unió minél több olyan intézkedést hozna, amellyel serkenti a gyerekvállalást, támogatja a munka és gyereknevelést összeegyeztetni tudó munkaprogramot. A Nőszervezettel vállaljuk, hogy ahogy eddig is tettük, szakmai képzések, fórumok vagy pályázati tanácsadás által segítjük a nőket a vállalkozásaik elindításában, fejlesztésében, a közéleti szerepvállalásban, parlamenti képviselőink révén pedig folyamatosan törvénymódosításokat nyújtunk be, amelyek az erdélyi magyar nők jólétét célozzák meg.

Mennyire optimista a Szövetség képviselőinek bejutási esélyeit illetően? Másképp látja ezt most a kampány kezdetéhez viszonyítva?

- A bejutó képviselők száma nagyon sok tényezőtől függ, leginkább a román választópolgárok szavazási kedvétől, és a mi mozgósításunktól. Jelenleg úgy tűnik, a románok nagy arányban, mintegy 43 százalékban járulnak urnákhoz május 26-án, ami az államfő által kiírt népszavazásnak is köszönhető. A képviselők számán túl, úgy gondolom, az erdélyi magyarság érdeke, hogy az RMDSZ elérje a választási küszöböt, hiszen rendkívül fontos, hogy legyen képviseletünk az Európai Parlamentben, hiszen csak így tudjuk igazán hallatni a hangunkat és szembeszállni a magyarellenes, nacionalista román vonallal.

Hogyan értékeli a jelentőséget azoknak a kritikáknak, amelyek az RMDSZ-t a jelenlegi kormánypartokkal való együttműködés miatt érték? A kampány során szembesült ezzel?

- Az RMDSZ nem hibátlan, de ma az egyetlen politikai alakulat Romániában, amely az erdélyi magyarság érdekeit képviseli. Tudjuk, hogy vannak, aki elégedetlenek azzal, ahogy politizálunk, kifogásolják a parlamenti együttműködésünk a kormánypártokkal. Vannak, akik nem értenek velünk mindenben egyet, akik megkérdőjelezik döntéseink. A kampány során ez nagyon szépen kirajzolódott, azonban összességében pozitív irányba dől a mérleg nyelve, hiszen a közelgő parlamenti választás kapcsán szinte egyetlen magyar ember sem kérdőjelezi meg, hogy rendkívül fontos az, hogy képviseletünk legyen mindenhol, ahol rólunk döntenek. Az emberek tudják, hogy a román pártok nem képviselnek minket. Az elmúlt évtizedekben ez sokszor bebizonyosodott.

Azok, akik a román pártok listáit vezetik, Cioloș, Băsescu, Rareș Bogdan – nos, ezek az emberek soha nem állnak ki az érdekeinkért és értékeinkért Európában. Miattuk nem került fel a Csíksomlyói búcsú az Unesco listára, március 15-e nem lett hivatalosan elismert nemzeti ünnep, és a médiában ma ismét divatba jött a gyűlöletbeszéd. Az ő érdekük az, hogy az erdélyi magyaroknak ne legyen európai képviseletük, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. Ha ez bekövetkezik, akkor nemcsak Európában nem lesz hangunk, hanem itthon is megpróbálnak térdre kényszeríteni minket.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS