2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Székely István szerint nem lehet már mobilizációs hatása a kormánykoalícióval kötött egyezség felmondásának

Timár Norbert kérdezett: Timár Norbert 2019. május 23. 19:56, utolsó frissítés: 2019. május 27. 10:39

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az úzvölgyi történet volt az utolsó csepp abban a pohárban, ami az évek folyamán folyamatosan telt.


Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke szerint a PSD-ALDE kormánykoalícióval kötött együttműködés felmondásához csak részben vezetett az úzvölgyi eset. Rámutatott, a parlamenti többséget adó pártok és az RMDSZ közötti véleménykülönbségeknek is szerepe volt a mostani döntésben, de azt is elmondta, ők is hibáztak abban, hogy nem tudták kellően kommunikálni, hogy számukra fontos a korrupcióellenes harc is.

Valóban a csíkszentmártoni polgármester kihallgatása volt az, ami a megállapodás felmondásához vezetett?

- Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban. Többen nehezményezik azt, hogy az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal egyféle parlamenti együttműködési viszonyt alakított ki. Mindig azt szoktuk ennek kapcsán mondani, hogy az a helyzet, hogy a román választó dönti el, hogy a választások után az RMDSZ-nek milyen kormánnyal és milyen parlamenti többséggel kell együttműködnie. Ezt nem lehet értékelvű alapon megítélni, miszerint mi csak azokkal működünk együtt, akiket éppen szeretünk, vagy akiknek a jövőképe vagy társadalomfelfogása, politikáról vallott nézetei olyanok, mint a miénk - vagy legalábbis közelítenek hozzá. Egyszerűen azt látjuk, hogy Romániában a dolgok törvény szerinti működéséhez azért mindig kell egy kis rásegítés is. Látjuk például minden évben azt, hogy nem elég, hogy a törvény azt mondja, hogy hét gyermekkel már indítható egy osztály. Minden évben elmegy egy hónap cirkusz arra, hogy akkor most indul-e osztály vagy nem indul, hol indulhat...

Nagyon sok olyan típusú probléma van, ahol a mindenkori kormánnyal, illetve a parlamenti többséggel ki kell alakítani valamiféle együttműködést, ha azt akarjuk, hogy tovább finomítsuk azokat a jogszabályokat, amelyek a kisebbségi kérdésekre vonatkoznak. Ez az elv egyaránt érvényes a Szociáldemokrata Pártra, illetve érvényes bármilyen olyan koalícióra, amely ‘90 óta Romániában van.


A román választók ezelőtt több mint két évvel úgy döntöttek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak adnak többséget. Ez a többség megvan nélkülünk is, nem mi döntöttük el, hogy PSD-ALDE koalíció vezessen Romániában.

A másik kérdés arról szól, hogy bizonyos értelmezések szerint az RMDSZ a PSD-vel együtt túlságosan messzire ment az igazságügyi törvényekkel. Én nem vitatatom azokat a sajtóértelmezéseket, miszerint az igazságügyi törvények átszabása mögött az a PSD-s szándék húzódik meg, hogy a törvénnyel összeütközésbe került saját politikusaiknak mentőövet dobjanak. Ez lehet, hogy így van. Nekünk viszont nincsenek olyan politikusaink, akiket így kellene kimenteni az igazságügy karmaiból. Mi azt szeretnénk, hogyha a titkosszolgálatokat távol tartanák a politikai döntéshozataltól. Azt mondtuk, hogy aki ezt céljául tűzi ki, annak a parlamentben is segíteni fogunk, hiszen mi azt látjuk, hogy amióta Traian Băsescu második mandátuma óta megerősödtek a titkosszolgálatok, azóta jött elő megint a politikában a magyarellenesség. Azóta kezdődtek a zászlóperek és azóta kezdődött el ez a folyamatos zaklatás, hiszen a titkosszolgálatok örökítették át '89 előttről ezt a témát, mint olyat, aminek a politikában szerepe van, és amivel el lehet vinni a választókat az urnákhoz.

Folyamatosan voltak problémák... Az az igazság, hogy mi sem tudtuk azt megfelelően kommunikálni, hogy mi ugyanúgy fontosnak tartjuk a korrupcióellenes harcot, de nem szeretjük azokat, akik a korrupcióellenes harcot intézményként képviselik, hiszen azt látjuk, hogy ezt sorozatosan politikai leszámolásokra használják. Elmondtuk nagyon sok kérdésben, az igazságügyi törvények kapcsán is, hogy van, amit támogatunk, és van, amit nem támogatunk. Elleneztük azt is, hogy felelősségvállalással menjen át egyik vagy másik törvény. Ez az egész kérdés most érett be, az úzvölgyi történet kapcsán. Ez volt az utolsó csepp abban a pohárban, ami azért az évek folyamán folyamatosan telt.

Melyek voltak konkrétabban ezek a problémák?

- Egyszerűen arról van szó, hogy más a jövőképünk, mást gondolunk a világról. Például az RMDSZ nem támogatta azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek a civil szervezeteket lehetetlenítették volna el. Mi úgy gondoljuk, hogy a civil szervezetek fontosak, és feladatokat kell nekik adni, nem megnehezíteni az életüket. Vagy például az első két igazságszolgáltatási csomagra azt mondtuk, hogy támogatjuk, hiszen az igazságszolgáltatás kapcsán reformra van szükség, de már az amnesztiát lehetővé tevő csomagot, ami tételesen politikusok személyéről és nem a struktúráról szól, azt nem támogattuk.

Mit gondol, az együttműködés mostani felmondásának lehet mobilizációs hatása?

- Két nappal a választások előtt semminek nincs mobilizációs hatása. Ha az RMDSZ abból a megfontolásból szakított volna a parlamenti többséget adó pártokkal, mert úgy ítéli meg, hogy az a választás szempontjából jó lehet, akkor azt ezelőtt egy hónappal, vagy legutolsó esetben ezelőtt két héttel teszi meg, és nem két nappal a választások előtt. Két nappal a választások előtt a hír, hogy ez egyáltalán megtörtént, a szavazópolgárok 10%-ához ha eljut. Azok pedig a “felvilágosult”, a médián keresztül elérhető szavazópolgárok, akik már rég kialakították a politikai véleményüket.

Nyitókép: Vakarcs Loránd/RMDSZ

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS