Több mint 30 ezer szavazatot kapott az RMDSZ a Kárpátokon túlról. Szokatlan ez?
összeállította: Timár Norbert 2019. május 28. 20:40, utolsó frissítés: 2019. május 30. 15:49A 2014-es államfőválasztásokon ezekből a megyékből 23 ezer szavazat érkezett az RMDSZ jelöltjére.
A szavazópolgárok több mint felét mozgósító európai parlamenti választásokon az előzetes adatok 99%-os feldolgozottsága szerint az RMDSZ a szavazatok 5,49%-át szerezte meg. Ezzel elérte az egy képviselő bejutásához szükséges 5 százalékos küszöböt, sőt a második mandátum is meglehet a szövetség számára. Az RMDSZ az elmúlt 15 évben soha nem kapott ennyi szavazatot országos választáson.
A szövetség hagyományosan Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyékben szokta megszerezni a szavazatok többségét, és ez idén sem volt másként. Az említett megyéken túl az RMDSZ valamennyi erdélyi megyében tudott még pár ezer szavazatot szerezni, de ami ennél érdekesebb, hogy az idei választáson a szövetségnek a Kárpátokon túli megyékben is feltűnően nagy számú szavazatot sikerült összegyűjtenie. Mindezt úgy, hogy a fővárost és Bákó megyét leszámítva nincs számottevő magyar lakosság az ottani megyékben.
Hogy kiderüljön, mennyiben szokatlan jelenségről van szó, összehasonlítottuk az idei választási adatokat a 2014-es európai parlamenti választások és az azévi államelnök-választások első fordulójának eredményeivel, ahol az RMDSZ elnökére, Kelemen Hunorra is lehetett szavazni. Emellett a 2016-os parlamenti választások eredményeit is összevetettük a fenti adatokkal, továbbá feltüntettük a 2011-es népszámláláson magukat magyarnak vallók számát is az alábbi ábrán.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy míg az EP- és az államelnök-választásokon lehet pótlistára szavazni, vagyis akkor is szavazhat valaki, ha nem tartózkodik a lakóhelyén, addig a parlamenti választásokon csak a lakhely szerinti szavazókörzetekben lehet leadni a voksokat. Az is fontos szempont az adatok összehasonlításánál, hogy a vizsgált választások közül csak az elnökválasztásokon (53%) volt a mostanihoz hasonlítható magas részvétel.
A korábbi választásokhoz viszonyítva jelentősebbneknek mondható különbségek észlelhetőek az olyan megyékben, ahol nincs számottevő magyar közösség, és egyetemisták sem nagyon fordulhatnak elő. Ilyen megye például Prahova, Neamț, Dolj vagy Dâmbovița, ahol a mostani eredmények az államelnök-választásokon (ahol jól láthatóan szintén viszonylag sok szavazatot kapott az RMDSZ) Kelemen Hunorra érkező szavazatokat is meghaladja. Érdemes ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a magas részvételi arány mellett a csak félreszavazók száma is megnövekedhet.
Az RMDSZ az eddigi adatok szerint országos szinten körülbelül 470 000 szavazatot kapott, ebből 34 335-en voks érkezett a Kárpátokon túli megyékből. A bejutást ez a szám valószínűleg nem befolyásolta volna, de a második mandátum múlhat rajta. Összehasonlításként a már említett 2014-es államfőválasztások első fordulójában a Kárpátokon túli megyékből 23 ezer szavazat érkezett az RMDSZ jelöltjére, az ugyanabban az évben szervezett, alacsony részvételű EP-választáson viszont csak alig több mint 6 ezer.
A román sajtó sem ment el szó nélkül a jelenség mellett. A G4Media.ro arról cikkezik, hogy a PSD és a PNL közösen adhattak volna át "szavazókat" az RMDSZ-nek. A portál állításait a PNL egy sajtóközleményben tagadta, mondván, a megszerzett szavazataik nem átirányíthatóak. A HotNews hírportál is felfigyelt a szövetség különösen magas támogatottságára az általuk “vörös megyéknek” nevezett területeken, azonban megmaradnak a számok és arányok ismertetésénél, és megjegyzik, hogy a leadott összes szavazat 0,3%-áról van szó.
Tény az is, hogy az RMDSZ éppen a választások előtti csütörtökön függesztette fel a kormánykoalíciót adó pártokkal való együttműködését az úzvölgyi történésekre hivatkozva.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke és kampányfőnöke, utalva a sajtó által különösnek tartott szavazatszámokra, azt írta egy friss Facebook-bejegyzésben, hogy “választások után sok az okos, még több az okoskodó”, ennek egyik példájaként pedig az “USR-aktivistákat” említette, akik véleménye szerint azt mondják, a szövetség a Kárpátokon kívüli megyékből kapott szavazatokkal érte el az 5 százalékot. Ezzel ellentétben véleménye szerint az RMDSZ azért jutott be az EP-be, mert “a magyar emberek támogatták, mert szavazatukkal nem hagyták, hogy képviselet nélkül maradjon a közösség”.
Portálunk megkereste az RMDSZ ügyvezető elnökét, aki annyit közölt, hogy egyéb sürgős elfoglaltságai miatt most nem tud az üggyel érdemben foglalkozni. Amennyiben választ kapunk, visszatérünk még a kérdésre.
Update: Porcsalmi Bálint nyilatkozott a Magyar Hangnak és visszautasította a szavazatvásárlás vádját. Elmondása szerint azért kaptak több szavazatot idén a Kárpátokon túli megyékben, mert sokkal több szavazóbiztosuk volt a románok lakta megyékben, illetve van néhány erős megyei szervezetük Olténiában.
Nyitókép: A Keleti-Kárpátok átjárója Erdélyből Moldvába