2019. november 13. szerdaSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Állam versus állampolgárok: mire jó a nép ügyvédje?

kérdezett: Korodi Zsuzsa 2019. június 14. 10:44, utolsó frissítés: 2019. június 18. 10:44

Ingyenes, gyorsabb, mint a pereskedés és online is elindítható az eljárás. Ennek ellenére az erdélyi magyarok közül kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, ha valamelyik állami intézmény megsérti az alapvető emberi vagy kisebbségi jogaikat.


Molnár Zsolt ombudsman-helyettest, az RMDSZ volt Temes megyei parlamenti képviselőjét kérdeztük erről a jogorvoslati lehetőségről, és arról, milyen szerepe és hatásköre van a Nép Ügyvédjének, aki egyébként még mindig Victor Ciorbea, noha egy hónapja lejárt az ötéves mandátuma. De, mivel nem nevezték meg az utódját, ideiglenesen továbbra is ő látja el ezt a tisztséget. Amikor ombudsmanról beszélünk, elsősorban az ombudsman intézményére gondolunk, és nem Ciorbeara. Ombudsmanként talán a legnagyobb öngólja, hogy 2017-ben pozitívan véleményezte a büntetések csökkentését lehetővé tevő törvénymódosítást, aminek egyre inkább látszik az árnyoldala.

Elképzelhető, hogy újrázna Victor Ciorbea is, aki egyelőre úgy tűnik, őszig minden bizonnyal a posztján marad, mivel június 25-ig lehet pályázni a nép ügyvédje tisztségre, és már nem lesz idő szavazni az új aspiránsról a nyári parlamenti szünidő miatt. Sajtóértesülések szerint azonban a PSD megvonná bizalmát Ciorbeától (2014-ben a szociáldemokraták jelölték) és Petre Lăzăroiu alkotmánybírót látná szívesebben ebben a pozícióban.

Eckstein-Kovács Péter neve is felmerült, mint ombudsman-jelölt. A volt RMDSZ-es szenátort több civil szervezet is támogatná ebben, valamint az USR, a PNL, a PMP és az RMDSZ is.

Victor Ciorbea (fotó: Facebook)Victor Ciorbea (fotó: Facebook)


Molnár Zsolt: - Az ombudsman kinevezésének a feltételei megegyeznek az alkotmánybírák kinevezésének a feltételeivel. Ezek között a legfontosabb, hogy 18 év jogi, szakmai tapasztalattal kell rendelkezzen valaki, aki jelentkezne erre a posztra. Tehát gyakorlatilag a Nép Ügyvédje ugyanolyan kritériumok között lesz kinevezve, mint egy alkotmánybíró. Nyilván semmiféle köztörvényes elítélése nem lehet. Talán valamivel szűkebb a kör ilyen szempontból.

A jelölési procedúra az, hogy a parlamenti pártok javaslatot tesznek a képviselőháznak, illetve a szenátusnak a jelölt személyéről, majd végül együttes ülésen megszavazzák az ombudsmant. Tehát bárkit lehet jelölni, nyilván, aki ezeknek a feltételeknek megfelel, de arra van szükség, hogy egy parlamenti párt jelölje, és a parlament plénuma meg is szavazza. Ilyen szempontból nem egy könnyű eljárás, illetve eléggé hosszadalmas.

Mi az ombudsman szerepe, feladata?

- Az ombudsmannak elsősorban közvetítői feladata van és ebben a feladatában mindig az állampolgárok jogait védi az állammal szemben. Azokat az alapjogokat védi, amelyek a román alkotmányban és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában vannak benne. Ehhez megvan mindenféle alkotmányos és jogi eszköze, minden romániai hatóság, állami szerv az ombudsman kérésére köteles válaszolni. Tehát, hogyha egy panaszos, egy román állampolgár hozzánk fordul valamilyen ügyben, bármilyen román állami szerv köteles - a mi kérésünkre - eljárni és kivizsgálni azt a helyzetet.

Milyen ügyekkel fordulhatunk a nép ügyvédjéhez?

- Gyakorlatilag bármilyen olyan helyzetben lehet fordulni, amikor az állampolgár úgy érzi, hogy egy állami hatóság, egy intézmény megsértette a jogait. Itt beszélhetünk tulajdonjogról, munkajogról, egészségügyről, oktatásról és természetesen a kisebbségi jogokról is.

Van-e olyan eset, amikor kizárt az ombudsmani eljárás? Vagyis tulajdonképpen nem éri meg hozzá fordulni, mert nem tud mit tenni, akár azért is, mert már rég történt az eset. Van elévülési idő, tehát ha valaki egy évvel ezelőtt szenvedett el valamilyen jogsértést, de most hall az ombudsmani intézményről, fordulhat-e még Önökhöz?

- Két ilyen eset van, az egyik az, amikor az állampolgár már elkezdett pereskedni az állami intézményekkel, olyankor már sajnos nem tudunk közbelépni. A mi kompetenciánk addig tart, ameddig elindul a pereskedés. Tehát gyakorlatilag a hivatali ügyintézés és a pereskedés közötti fázisban tud a Nép Ügyvédje segíteni. Vagyis, hogyha az ügyintézés nem sikerül, lehet a Nép Ügyvédjéhez fordulni, és akkor, ha ő sem tud segíteni, lehet pereskedni. Valóban van egy-egy éves elévülési idő nálunk is, de azokban az esetekben, amikor azt látjuk, hogy ez az elévülési idő már letelt, azt szoktuk javasolni az állampolgároknak, hogy tegyenek le egy újabb kérvényt az állami hatósághoz, és ha az nem válaszol időben vagy nem megfelelő választ ad, akkor nyugodtan lehet hozzánk fordulni, hisz újraindul a számláló, az elévülési idő elejére kerülünk megint.

Hogyan tehetünk panaszt?

- A panaszokat gyakorlatilag bármilyen formában befogadjuk. Lehet levélben, e-mailen vagy lehet postán is küldeni. Tudni kell azt, hogy a Nép Ügyvédjének egy központi irodája van Bukarestben, de azonkívül 14 területi irodát működtet. Erdélyben Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Brassóban és Nagyváradon, a Bánságban pedig Temesváron van területi irodánk, bármelyikhez lehet fordulni. Ami fontos, és meg kell jegyezni, az az, hogy számunkra igen fontos, hogy be tudjuk azonosítani az állampolgárt, tehát szükségünk van a nevére, lakcímére, illetve szükségünk van annak a hatóságnak a megnevezésére, amely a jogsértést elkövette. Tehát azokat a panaszokat, amelyek csak úgy általánosságban fogalmaznak meg dolgokat, sajnos nem tudjuk befogadni. Mindig arra kérjük az állampolgárokat, hogy pontosítsanak.

Van kimutatás arról, hogy egy évben átlagosan hányan fordulnak az ombudsmanhoz? Tavaly például hány panasz érkezett?

- Tavaly több mint 13 ezer panasz érkezett, ez a szám nagyjából állandó. Átlagosan 12-15 ezer panaszt kapunk egy év alatt. Sajnos ezek közül nagyon sok formai hibás, tehát muszáj visszakérdezzünk arra, hogy pontosan mi a probléma, vagy épp kicsoda a panasztevő. Néha azt is meg kell kérdezzük konkrétan, hogy ki mire gondol, mert nem tiszta abból, amit leír. Évente körülbelül 2 ezer panaszt sikerül megoldani, tehát a 13 ezerből körülbelül kétezernek lesz eredménye.

Mi az eredmény ilyen esetekben, mit tehet konkrétan a nép Ügyvédje?

- Arra tudja kötelezni az állami intézményeket, hogy térjenek vissza a jogos útra, vagyis azt a jogsértést, amit elkövettek vagy vonják vissza, vagy alkalmazzanak valamilyen reparációs eljárást. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha bebizonyosodik az, hogy egy állampolgárral szemben az állami intézmény nem járt el jogosan, akkor mi arra tudjuk kötelezni, hogy igenis járjon el jogosan. Például sok esetben látjuk azt, hogy nem állítják ki a birtoklevelet azoknak a személyeknek, akik jogosultak valamilyenféle kártérítésre vagy a tulajdon visszaszolgáltatására. Ilyenkor az ombudsman kötelezheti a helyi bizottságokat, polgármesteri hivatalokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, aziránt, hogy az állampolgárok jogai ne sérüljenek. Nincs büntetési kompetenciánk, vagyis nem tudunk büntetést kiróni arra az intézményre, amely elkövette a jogsértést. Ez magába foglalja azt is, hogy kártérítést sem tudunk megítélni, kártérítést csak peres úton lehet elérni. De tudjuk arra kötelezni, hogy úgymond helyezze vissza jogaiba az állampolgárt.

Melyek a leggyakoribb panaszok?

- Nagyon sok panasz érkezik az egészségüggyel kapcsolatosan. Azt sajnos mindannyian a saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy mennyi probléma van a romániai egészségügyi ellátással. A gyerekekkel kapcsolatban is sok a panasz, itt az oktatási rendszerről is szó van, illetve a gyermekmenhelyekről, de minden olyan helyzetről, amelyben gyerek is érintett. Környezetvédelmi problémákkal is foglalkozunk, nemrég sikerült feldolgoznunk a székelyföldi medveügyet. Victor Ciorbea megfogalmazott egy kérést a környezetvédelmi minisztérium irányába, hogy fogadják már el azt a kilövési kvótát, amit évek óta nem fogadnak el. És még sorolhatnám, gyakorlatilag a román alkotmányba foglalt 32 alapvető joghoz kapcsolódó bármilyen jogsértéssel van kompetenciánk foglalkozni.

Mennyi idő telik el átlagosan az egyéni panasz benyújtása és a jogsértés visszavonása között, vagyis amíg megoldást találnak?

- A nép ügyvédje procedúrája általában gyorsabb, mint a peres eljárás. Az általunk kiküldött kérésekre az állami hivatalok 30 napon belül kötelesek válaszolni. Tehát ha egy panaszos hozzánk fordul, mi 30 napon belül kiküldjük a megkeresést az állami intézményhez, az 30 napon belül köteles válaszolni. Abban az esetben, ha így az első levelezés után kiderül, hogy igenis megtörtént a jogsértés, akkor mi megfogalmazzuk az ajánlásunkat, és ezt pedig szintén 30 napon belül köteles az állami intézmény gyakorlatba ültetni. Tehát azt lehet mondani, hogy ha minden jól megy, akkor 3 hónapon belül meg lehet oldani egy ügyet, de ritkán ennyire sima a helyzet. Vannak olyan ügyeink, amelyeket fél év alatt meg lehet oldani, de vannak olyanok is, amelyek már több éve húzódnak.

Kiemelne egyet azok közül, amelyek évek óta húzódnak?

- Például a medve téma is ilyen volt. Ezzel 2017 óta foglalkozunk, mióta Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke megfogalmazta kérvényét. Mondok egy példát a gyorsabb ügyintézésre: valamikor tavaly ősszel, december elején került nyilvánosságra az, hogy Romániában nincs magyar nyelvű iskola nemlátók számára, vagyis magyar anyanyelvű látássérült gyerekeknek nincs lehetőségük magyarul tanulni. Ezzel kapcsolatban március elején sikerült már megfogalmazni a kérést a tanügyminisztérium fele, hogy járjon el az ügyben. Tehát decembertől márciusig tartott ez a folyamat. Általában az esetek komplexitásától függ ez a helyzet, hogyha több hatóság van egy ügyben bekapcsolódva, akkor nehezebben zajlik a kommunikáció.

Úgy tűnik, az erdélyi magyarok nem nagyon használják ki az ombudsman adta jogorvoslási lehetőséget. Mi az oka ennek?

- Tavaly április óta vagyok ebben a hivatalban, és valóban azt tapasztalom, hogy nagyon kevesen fordulnak a nép ügyvédjéhez az erdélyi magyarok közül. Talán nem annyira közismert vagy nem is olyan nagy a bizalom az intézmény iránt. Ahogy haladunk az időben, és sikerül megoldani egy-egy úgymond magyar kérdést, biztos vagyok benne, hogy az egyéni panaszok száma is meg fog nőni.

Ön kimondottan az emberjogi, esélyegyenlőségi, vallási és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Az ombudsmannak van szerepe a kisebbségvédelemben? Arra gondolok, hogy egy-egy kisebbségi jog megsértése esetén, például ami az anyanyelvhasználatot illeti, világos, hogy fordulhat egy erdélyi magyar Önökhöz, de a komplexebb esetekben, akár a zászlóügyekben vagy feliratháború során az ombudsmannak van hatásköre?

- Az ombudsmannak hatásköre van minden egyes alkotmányos jog esetében, tehát gyakorlatilag minden olyan kisebbségi jog, amely a román alkotmányból eredeztethető, a Nép Ügyvédje kompetenciájába bekerül. Itt beszélhetünk nyelvhasználatról, oktatásról, a nemzeti identitáshoz kapcsolódó kérdésekről. Konkrétan a zászlóháború, illetve az önkormányzati feliratok esetében sajnos nem tudunk lépni, mert ezek mind peres ügyek. Ha már perre megy a dolog, a Nép Ügyvédjének nincs kompetenciája közbelépni.

Mit tett vagy mit tehet az ombudsman a MOGYE-ügyben, hisz a magyar oktatók megkeresték már a nép ügyvédjét?

- Valóban a magyar oktatók letettek nálunk egy panaszt. Igyekszünk a kérdést prioritásként kezelni. Abban a helyzetben vagyunk, hogy most már a harmadik levélváltásnál tartunk az egyetemmel, amely egyszerűen nem hajlandó elküldeni a megfelelő információkat a Nép Ügyvédjének. Vagyis az történik, hogy mi rákérdezünk valamire, és ők teljesen mást válaszolnak. A minisztérium részéről már megkaptuk a választ, ők természetesen a jogi keretek betartására hívják fel a figyelmet. Itt vannak alkotmánybírósági döntések, amelyek relevánsak ebben a kérdésben, az egyik ilyen, amely az egyetemi autonómiára vonatkozik, a másik a speciális jogi státusú diákokról szól.

Azt tudjuk, hogy az anyanyelvi oktatás a román alkotmányban benne van, azt már talán kevesebben, hogy az anyanyelvi oktatás az egyetemi autonómia előtt szerepel az oktatásról szóló fejezetben. Ezt a két jogot egyszerre kell gyakorolni, az alkotmánybíróság is kimondja, hogy nem lehet valamelyik jogot egymás elé vagy fölé helyezni. Megpróbáljuk mi, mint a Nép Ügyvédje ezt a kérdést letisztázni az egyetemmel, hogy ezt a két jogot, a kisebbségi oktatás jogát és az egyetemi autonómiára vonatkozó jogot milyen formában lehet egyszerre gyakorolni úgy, hogy ne sérüljön egyik jog sem.

Eckstein-Kovács Péter (fotó: Facebook)Eckstein-Kovács Péter (fotó: Facebook)


Milyen más kisebbségi vonatkozású panasz került az ombudsman asztalára?

- Bizonyára a sajtóból sokan emlékeznek még arra, hogy a tavalyi év során több városban is magyarellenes feliratok jelentek meg, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Bukarestben is, az Ady Endre líceum falán. Ezekkel kapcsolatosan is hivatalos eljárást indítottunk. Itt van a MOGYE-ügy, vagy a korábban említett medvekérdés, és a nemlátók anyanyelvi oktatásának kérdése is. Nem tudom, mennyire ismert, de magyar nyelven is le lehet tenni a panaszt a Nép Ügyvédjének, vannak magyarul beszélő kollégáim és gond nélkül fel tudjuk dolgozni.

A tavalyi jelentésből az látszik, hogy hivatali eljárásokat főként a sajtóban lehozott témák kapcsán indít az ombudsman.

- Mi napi sajtószemlét készítünk, és munkafeladatunk figyelni a sajtót. A legtöbb egészségügyi témájú eljárást így hivatali eljárásként indítjuk el. Számtalan kórház esetében fogalmaztunk meg már ajánlásokat. Környezetvédelmi témákban szoktunk elég gyakran hivatali eljárásokat indítani. Természetesen a magyar anyanyelvű kollégák a magyar sajtót is figyelik, és pont egy cikk alapján indítottuk el az eljárást a csíkszeredai vasúti gyalogos átkelő kapcsán. Ez az ügy is folyamatban van még, mert nem tudja senki, hogy kinek a tulajdonában van a csíkszeredai állomás gyalogos aluljárója. Nap mint nap figyeljük a sajtót és igyekszünk kiemelni azokat a kérdéseket, amelyek relevánsak, és amelyekre megoldást lehet találni relatív rövid időn belül.

Összességében hogy látja az ombudsman intézményét, mennyire működik és mi az, amin változtatni kellene, milyen hiányosságok vannak?


- Az intézmény nagy mennyiségű munkát végez, és itt kitérnék arra, hogy a Nép Ügyvédjét minden egyes esetben megkérdezi az alkotmánybíróság, amikor egy-egy témát tárgyal. Ez azt jelenti, hogy minden egyes alkotmányossági kifogás esetén az ombudsman is megfogalmaz egy véleményt, amit elküld az alkotmánybíróságnak. Természetesen vagy odafigyelnek rá, vagy nem, de ez egy komoly része a mi munkánknak. Azonkívül, én azt látom, hogy a panaszok száma az elmúlt években, legalábbis 2014-2015 óta folyamatosan nő, vagyis az intézménybe vetett bizalom is folyamatosan nő. Ami sajnos negatívum az az, hogy a Nép Ügyvédje az egyetlen olyan alkotmányos intézmény, amely előzetes normakontrollt végezhet, vagyis mi vagyunk az egyetlen olyan intézmény, amely ma Romániában a kormány által elfogadott sürgősségi kormányrendeleteket az alkotmánybíróságon megtámadhatja.

Emiatt az intézményt nagyon sok politikai háborúba is belerángatják, az ellenzék például az elmúlt két évben minden egyes sürgősségi kormányrendelet esetén követelte, hogy a Nép Ügyvédje támadja meg az alkotmánybíróságon, függetlenül attól, hogy azok alkotmányellenesek voltak vagy sem. Fontos kiemelni, hogy annak idején a Nép Ügyvédje megtámadta a 13-as kormányrendeletet, ami miatt a tüntetések elkezdődtek. De ez az állapot a média figyelmét negatív hatással irányítja ránk, úgyhogy az intézmény ki is adott egy közleményt, amikor az államfő ismertette a május 26-ai referendum kérdéseit, hogy egyetértünk azzal, hogy ne csak a Nép Ügyvédje támadhassa meg a sürgősségi kormányrendeleteket, hanem legyenek más intézmények is, amelyek ugyanezt a feladatot ellátják.

Az interjú június 4-én készült.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS