2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogy került a Mărdărescu-szobor Kolozsvárra, és miért nem tiltakozott az RMDSZ?

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2019. augusztus 26. 13:19, utolsó frissítés: 15:50

A Szövetség is meglepődött a szobor feltűnésén, mivel csak Emil Boc aláírása kellett hozzá és már fel is állíthatták.


Kolozsváron Gabriel Leș védelmi miniszter jelenlétében augusztus elején leplezték le a Budapestet száz éve megszálló román tábornok, Gheorghe Mărdărescu egész alakos köztéri szobrát, a Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére.

Bár a felszólalók, köztük Ion Aurel Pop rektor is azt hangsúlyozták, hogy a román hadsereg 1919-ben a magyarországi hadjáratával a bolsevizmus és a szovjet típusú kommunizmus európai térhódítását akadályozta meg, illetve 1944-45-ben pedig a fasizmus fölötti győzelemhez járult hozzá, és ennek megtestesítője volt Mărdărescu. A tábornok az augusztus 4-i bevonulás után még három és fél hónapig adminisztrálta a fővárost, és bár a megszállásnak a méltatók szerint nem volt leigázó szerepe, a magyar és magyarországi sajtóban elég nagy port kavart a szoborállítás híre. Több orgánum is Ungváry Krisztián történész munkáira hivatkozva felidézte, hogyan rabolták ki a megszálló román csapatok az országot és hány gyilkosságot követtek el.

A szobrot, mivel nem a városháza kezdeményezte a felállítását, nem kellett városi bizottságnak vagy szaktestületnek engedélyeznie, egyedül a város esztétikai szakbizottsága kellett rábólintson, amelyben csupán építészek vannak, és egyikük sem magyar. Ezen kívül csak maga Emil Boc polgármester gátolhatta volna meg a felállítását, ő azonban aláírta az építkezési engedélyt.

A szobrot a Györgyfalvi negyedben, a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar elé helyezték ki, ezért természetesen megkérdeztük a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kommunikációs osztályát is, hogy miért tartották fontosnak, hogy a szobor az ő területükön legyen kihelyezve.


Mit mond a BBTE?

A Transindex megkereste az egyetemet is, ahol érdeklődésünkre, miszerint finanszírozták-e a szobrot, elmondták, hogy nem, egyetlen vasat sem fizettek bele, csupán engedélyt adtak egy általuk adminisztrált területen annak felállítására.

Ugyanakkor azt is megkérdeztük, hogy esetleg a Centenáriumhoz kapcsolódóan terveznek-e más “művészeti projekteket” is megvalósítani. Azt válaszolták, hogy nem, és a Centenárium különben is a tavaly volt. “Egyetemünkön a román nyelvű felsőoktatás 100 éves évfordulójához köthető rendezvények lesznek majd ősszel, többek közt egy tudományos konferenciát is szervez az egyetem, ennek részleteiről a sajtót a későbbiekben tájékoztatjuk” - mondták, megemlítve, hogy a magyar nyelvű felsőoktatás 140 éves évfordulójáról is ünnepélyes keretek között emlékeztek meg 2014-ben.

Kérdésünkre, miszerint véleményük szerint mit üzenhet a mai diákságnak a Budapestet elfoglaló román tábornok szobra, az egyetem illetékesei azt mondták, hogy “minden köztéri alkotásnak meg lehet az esztétikai, emlékállító vagy akár másféle szerepe, de intézményesen nincs arra rálátásunk, hogy általában a diákok hogyan viszonyulnak, mit látnak bele egy köztéri alkotásba”.

Miért nem lépett az RMDSZ?

Mert senki nem látta jönni... Megkeresésünkre Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta, hogy a városi és megyei RMDSZ is csak a hírekből értesült a szobor felállításáról, aminek az az oka, hogy egyetlen olyan bizottságon, tanácson sem kellett átmenjen az engedélyeztetési folyamat, ahol lettek volna a Szövetségnek képviselői, akik tiltakozhattak volna.

“Sokkal jobban zavart volna, ha az önkormányzat kezdeményezi ennek a szobornak a felállítását, de így is rendkívül barátságtalan gesztusnak tartom, és nem értem, miért van szükség egy olyan tábornok szobrának a felállítására, akiről azért tudjuk, hogy elművelt ezt-azt Budapesten” - mondta a Transindexnek Csoma.

“Nem tudom azt sem, hogy a Nagy Egyesüléshez mivel járult hozzá ez a tábornok, és miért kell a Centenárium évében ünnepelni, amely, ha jól értem, most eltart 2018-tól 2020-ig. Egy Maniu-szobrot meg tudnék érteni, de ezt nem. Mondhatni, a magyar közösséggel szemben egy támadó gesztus történt”

Csoma azt is elmondta, hogy a megyei vagy a városi szervezet meg fog fogalmazni egy átiratot, amelyben személyesen el fogja juttatni az Iparkamarának a véleményét, miszerint “egy olyan városban, ahol egyesek az interkulturalizmusra törekszenek, barátságtalan gesztus egy olyan szobrot felállítani, amely a történelem egy olyan korszakára utal, amikor a két nemzet viszonya feszült volt”. Szerinte annak ellenére, hogy Boc csak az építési engedélyt írta alá, felelőssé tehető az ügyben.

Egyébként az utca emberét is megkérdeztük, mit gondol a szoborról, egyáltalán ismeri-e. A kapott válaszokat ebben a videóban láthatjátok:

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS