Fiatalos és zöld elnökjelöltnek készül Kelemen Hunor
Kulcsár Árpád, Tőkés Hunor 2019. augusztus 30. 21:22, utolsó frissítés: 2019. augusztus 31. 02:19Porcsalmi Bálint folytatja, bár az ügyvezetői elnökség olyan, mint egy ceruza, Hegedüs Csilla szóvivő lett, és Nagy Zoltán távozik az ügyvezetői alelnöki pozícióról. Ilyen volt a marosvásárhelyi SZKT
A Szövetségi Képviselők Tanácsát tartották Marosvásárhelyen péntek délután, ahol többek közt megszavazták Kelemen Hunor államelnök-jelöltségét, újraválasztották Porcsalmi Bálintot az ügyvezetői elnökségi tisztségre, és kinevezték Hegedüs Csillát szóvivőnek. De lássuk, mi minden történt:
Kelemen Hunor
Kelemen Hunor számadása
Hol tart 2019 augusztus végén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), és milyen kihívások előtt áll a szervezet a jövőre nézve – ezt a két kérdést kívánta megválaszolni Kelemen Hunor szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának nyitányán, amit, mint elmondta, azért szerveztek Marosvásárhelyen, mivel egyrészt ez Erdély szíve, közepe, így könnyen megközelíthető mind Szatmárról, mind Sepsiszentgyörgyről, másrészről olyan figurák kötődnek hozzá, mint Bethlen Gábor, a Bolyaiak, Bernády György, Sütő András. Kelemen rögtön az elején szorgalmazott egy erős összefogást, ami által újra magyar polgármestere lehet a városnak.
"Vásárhely azért jó város, mert hagyja, hogy mindenki úgy szeresse és tisztelje, ahogy tudja. Olyanok élnek itt, akik sok mindent képesek elviselni, például hogy olyan polgármestere legyen a városnak, aki a várost zárójelbe tette. Viszont olyanok is élnek itt, akiknek elfogy a türelme, és tenni fognak érte" – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor szerint az európai parlamenti választás nem volt szokványos. Tudták, hogy nehéz dolguk lesz, hisz nagyon magas volt a részvétel. Egy elnökválasztáshoz volt hasonlítható, ami kihívást jelentett az RMDSZ számára. Kelemen úgy véli, ennek ellenére mégis jól szerepeltek, hisz 476 000 szavazatot értek el, ami 120 ezerrel több, mint bármely eddigi országos választási eredmény.
Az RMDSZ elnöke elpanaszolta, hogy sokan támadták őket, mivel a PSD-ALDE koalíciót támogatták, ami azért volt szükséges a centenárium évében, mert semmi jóre nem vezet, ha nem tartanak össze a kormányzó pártokkal, és azok úgy hoznak döntéseket, hogy az ők véleményüket nem kérik ki ezekről.
"Ne menjen politikusnak, aki szívbajos, főleg kisebbségi politikai helyzetben. Ez nem egy olyan döntés volt, ami miatt szégyenkeznünk kell. Hűek maradtunk az elveinkhez. Ha fölsorolnánk, hogy mi mindent sikerült elérni, akkor ez egy pragmatikus döntés volt” – mondta Kelemen. Hozzátette: az Úzvölgye volt az utolsó csepp a pohárban, amit a PSD-ALDE koalíció megoldhatott volna, de nem tették, ezért válaszlépésként nem támogatják őket tovább.
Kelemen szerint a parlamenti pártok nagyrészt magyarellenesek, vagy nem szeretik a magyarokat, vagy ezzel akarnak népszerűségre szert tenni. Például ezért támadták meg az alkotmánybíróságon az RMDSZ indítványait minden olyan kérdésben, ahol a magyar ügy megjelent. Elmondása szerint ezeket felemelt fejjel állták. Volt, amit ki tudtak védeni, volt, amit az alkotmánybíróságon elbuktak, de újrakezdték. Úgy véli, pont a Katolikus Gimnázium ügye azt bizonyítja, hogy párbeszéddel, kitartással nagy eredményeket lehet elérni.
Hogyan tovább RMDSZ?
A szövetségi elnök szerint az elnökválasztási kampány miatt a parlament munkájának intenzitása nem lesz maximális. Ennek ellenére az RMDSZ-nek fel kell készülnie a kampányra, építenie kell a szervezetet. A Szövetségi Képviselők Tanácsának feladata, hogy megszavazza azokat, akik a továbbiakban és a kampányidőszakban képviselni fogják a szervezet tagjait és szavazóit.
Több fontos tisztségre jelöltet választottak az SZKT tagjai: Porcsalmi Bálint maradt az ügyvezető elnök, emellett ő lett az RMDSZ kampányfőnöke is, hisz három választásra készülnek a következő egy és fél évben: az államfőire, az önkormányzatira és a parlamentire. Hegedüs Csilla lett az RMDSZ szóvivője – ahogyan erre a Transindex exkluzív híre már csütörtökön rámutatott – az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöki tisztsége mellett.
További változások az ügyvezető elnökség életében, hogy Nagy Zoltánt Novák Levente fogja váltani az ügyvezetői alelnöki tisztségben, Nagy ezután leginkább az alapítványi munkában fog részt venni. Magyari Tivadar az oktatással, Olteán Csongor az ifjúsági szervezetekkel foglakozik, Bodor László a programokért felel, Székely István a társadalomszervezésért, Horváth Anna az önkormányzatokért és Balázs Attila a gazdaságért és adminisztrációért.
Kelemen Hunor elmondta, hogy most, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett a PSD-vel kötött koalícióból, így a szocialista párt kisebbségi kormányzásban kénytelen folytatni, ez nem vonhatja magával az előrehozott választást az államfő mandátumának utolsó hat hónapjában. Másrészt az önkormányzati választások idején sem lehet parlamenti választásokat szervezni, ami hátterében egy alkotmánybírósági döntés és egy erre vonatkozó Velencei Bizottság ajánlás is van. Így gyakorlatilag a téli hónapokban lehetne megszervezni.
Kelemen felhívta a figyelmet arra, hogy bár "egy olyan vonatot kell szerelniük, ami mozgásban van, aki megnyeri majd a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokat, az négy évig nyugodtan építkezhet".
Porcsalmi beszámol
Porcsalmi „intim vallomással” kezdte az ügyvezető elnökségi munkájáról szóló beszámolóját:
„Nekem az RMDSZ az első munkahelyem: 2000-ben kerültem az ügyvezető elnökségre, azóta nagyon sokat tanultam, megismertem magam, nagyon sokat változtam, de a zakóm már hálistennek nincs meg. Nekem az volt a legfontosabb, hogy hasznos lehettem a közösség és a szervezet számára” – kezdte.
Porcsalmi Bálint
Porcsalmi elmesélte, hogy annak idején Takács Csaba volt az, aki aláírta a munkaszerződését az RMDSZ-ben, ehhez képest megható volt, hogy most ő írta alá a nyugdíjazási kérelmét. Persze annyira nem, hogy nosztalgikusan megigyanak egy üveg bort közben, hanem mindenki csendben dolgozott tovább.
"A Majális utcában a munka fontosabb, mint a tisztség, és az embereket ez alapján ítéljük meg. Annak idején én akartam lenni az egyetlen olyan RMDSZ-es, akinek nem ír semmit a névjegykártyáján. Sajnos ez nem sikerült, mert 2017-ben ügyvezető elnök lettem" – monda az újrázni készülő politikus, aki hozzátette, hogy nagyon sokat tanult abból az időszakból, ami 2017 előtt volt.
"Tisztségért nem szabad szaladni, de a felelősség elől soha nem szabad kibújni" – indokolta Porcsalmi, hogy annak idején miért mondott igent arra az RMDSZ ügyvezető elnökségre.
Az ügyvezető elnök szerint a Szövetség 2017 óta folyamatosan készenlétben van. Nem könnyű ott dolgozni, nagy a hajtás, és néha kockáztatnak is. "Kipróbálunk új dolgokat, belemegyünk új kérdésekbe, az elmúlt két és fél évet ezért a hibáival együtt sikeres időszaknak élhetjük meg." – summázott.
Porcsalminak a kampány nem egy időszak, hanem egy állapot. Szerinte ebben a folyamatos kampányban a szervezet megedződött, megerősödött, de néha meg is fáradt. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a most elkövetkező időszakban nem szabad elfáradni.
"Több kampány volt az elmúlt időszakban, segítettük a magyarországi választásokra a regisztrációt. Volt egy referendum, ami a belső konfliktusok ellenére sem okozott sérüléseket a szervezeten belül. Volt a Minority SafePack, amit együtt meg tudtunk csinálni, pedig sokan hangot adtak a szkepszisüknek itthon is, és külföldön is. Ez EP-kampány volt a leghosszabb országos kampányunk. Egy dologra rácáfoltunk, mégpedig arra az állításra hogy az RMDSZ nem képes hosszú, fegyelmezett, kitartó munkát végezni" – foglalta össze az elmúlt időszakot az ügyvezető elnök.
Beszámolt arról is, hogy az EP-kampányban volt a legtöbb szórólapjuk, akkor kopogtattak, telefonáltak a legtöbbet, egy millió hívást ejtettek meg, és 50 000 emberrel beszéltek telefonon. Emlékeztettet rá, hogy bár végül sikeres lett a választás, az egyik legnagyobb kudarc is lehetett volna.
Még az édesanyja is felhívta az első eredmények közlése után, a választások éjszakáján, mert az akkor megjelent csoportfotón, ahol a szövetségi elnök, a kampányfőnökként tevékenykedő Porcsalmi, és az EP-lista első három helyezettje volt, senki sem mosolygott.
Porcsalmi beszéde végén ismét személyes életéből vett példát említett: mindenki azt mondta a végzős gimis Porcsalminak, hogy ne érettségizzen latinból, mert el fogják vágni. Porcsalmi azonban csak azért is leérettségizett belőle, és nem vágták el. Most is hasonló módon tartott mindenki attól – az exit-pollokat és a választás napján való magas részvételt látva –, hogy nem fogják sikerre vinni a választást.
"Átmentünk az érettségin, pedig egyáltalán nem voltak könnyűek a tételek" - mondta az RMDSZ második embere, akinek beszámolóját végül az egybegyűlt képviselők egyhangúlag, tiltakozás és tartózkodás nélkül fogadtak el.
Porcsalmi szerint egyébként az RMDSZ jó úton jár, hogy Közép-Európa egyik legmodernebb politikai szervezete legyen. Erre példaként az elnöksége alatt szervezett két kongresszust hozta fel: szerinte a zilahi megmutatta, hogy milyen volt az RMDSZ, mint mozgalmi szervezet, a kolozsvári pedig megmutatta, hogy milyen lehet a modern RMDSZ. "Nekünk a mozgalmi szervezet mellett a modern szervezetet is építeni kell, csakis így lesz erős szervezetünk" – mondta.
"Bebizonyítottuk, hogy nehéz időkben szervezetünk össze tud zárni. A következő időszakban azonban nyitnunk is kell sorainkat. Nyitnunk kell új emberek felé: olyanok irányába, akik eddig semmit sem, vagy keveset tudnak a politikáról vagy az RMDSZ-ről. Akik nem úgy látnak minket, mint mi magunkat, és hozzánk tudják tenni azt, amit mi belülről nem tudunk. Be kell vonnunk az új nemzedéket, azokat is, akik nem ifjúsági szervezetek padsoraiban szocializálódtak, akik kívülről érkeznek. A következő időszak a nyitásról fog szólni!" – ecsetelte.
Az ügyvezető elnökség szerinte olyan, mint a ceruza. Olyan eszköz, ami két oldalról fogy, egyik oldalán a hegyezés, a másikon a rágás miatt. Azonban a munkát vállalta. "Azt nem ígérem, hogy az RMDSZ-től fogok nyugdíjba menni. Addig maradok, amíg hasznos tudok lenni, és arra kérlek, hogy szóljatok ha már többet ártok, mint amennyit használok. Köszönöm a felkérést, vállalom a munkát, együtt fogjuk csinálni, nagyon sok minden nem fog változni. Maximum több munka lesz, de nekünk az ügyvezető elnökségen az RMDSZ az első, nem csupán egy munkahely!" - zárta gondolatmenetét.
Miért legyen elnökjelöltünk?
Kelemen Hunor volt az egyetlen jelölt, és a délelőtt ülésező konzultatív tanács így előzőleg már megszavazta az államelnök-jelöltségét, amit most az SZKT is szentesített. Kelemen ezért elmondta a kampány részleteit, és a jelöltsége okát is.
Kelemen szerint a jelöltség egy "becsületbeli kérdés", hiszen ezzel ki tudjuk fejezni, hogy egyenrangú polgárai lehetünk az országnak. "Ami a dolog elvi részét illeti: azért kell magyar jelöltet állítani, mert a mi közösségünk problémáiról nem fog más beszélni. Ezt megtanultunk. Ez a mi feladtunk maradt. Bár a román politikának folyamatosan ajánlatot kellene tennie az erdélyi magyar közösség számára, de ezt nem tették meg. Ezt csak egy magyar jelölt tudja megenni. Mindig meg is tette" – mondta a szövetségi elnök.
SZKT közönség
Szerinte nem az elsődleges kérdés az államelnök-választás kapcsán, hogy ki győz le kit, hanem hogy milyen országot szeretnénk magunknak. "Amikor az ország jövőjéről beszélünk, akkor beszélünk a magyar közösség jövőjéről, a többség és kisebbség viszonyáról, és arról is, hogy milyen legyenek a következő évek, évtizedek" - részletezte Kelemen.
Szerinte mindig kell lennie magyar államfő-jelöltnek. A soron következő választás pedig nem róla szól, hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és az erdélyi magyarság jövőjéről.
Kelemen szerint a kampány laza lesz, szókimondó, és helyenként vicces is.
2019-ben sok ember van még, akiket zavar a magyar felirat, a magyar iskola, a magyar temető, a zászló, a közösségi szimbólumok. "Szeretném azt hinni, hogy kevesebben vannak, mint hangosak. Kevesebben vannak ma már, akiket a mi ügyeink zavarnak, mint akik ezt elmondják" – mondta az RMDSZ államfő jelölt.
Kelemen elmondta, mostanában sokkal többet védekeztek, mint építettek, most pedig közösen építkezni kell. "Erre több tiszteletre, bizalomra, új lendületre van szükség a román-magyar párbeszédben. A tisztelet egyszerre cselekvés, és érzés. Lehet tisztelni a törvényeket, jogokat – ez cselekvői tisztelet, ami a jogállam parancsa. Ebbe bele tartozik, hogy nemcsak a polgároknak, hanem az állami intézményeknek is be kell tartani a törvényeket" – hangsúlyozta az RMDSZ elnök. Emellett Kelemen szerint a "jó államra is kell törekedni" – ez pedig az egymás közösségeinek tiszteletét jelenti. Az RMDSZ kevesebb államot, és több tisztelet fog kérni a kampányban, hiszen nem az államért vannak a polgárok, hanem fordítva.
Természetesen bemutatták az első kampányszlogent és kampányvideót is.
Mindenkinek Respekt Pentru toți lesz a kampányszlogen. A kampányvideó, ahol Kelemen Hunor fiatalos és menő, egyelőre még nem publikus.
És a nagy újdonság: bezöldül az RMDSZ!
Kelemen ugyanakkor elmondta azt is, hogy ő többet gondol az államfői szerepről, mint ahogyan azt az alkotmányos jogkör szerint értelmezik. Az elnök szerinte nem csak közjogi méltóság. Ennél sokkal nagyobb a szerepe, hiszen segítenie kell abban, hogy helyreálljon az a bizalom, ami az elmúlt 30 évben elveszett. Másrészt meg az elnök ott ül az Európai Tanácsban, és ott dőlnek el kérdések a költségvetést illetően is. Bár úgy tartja, hogy az Egyesült Államokkal való partnerségre a térségben nincs alternatíva, és Romániának a térség vezető erejévé kellene válnia. Megjegyezte, hogy a demográfiai mutatók szerint néhány év múlva 15 millió állampolgár lesz az országban, és el kellene gondolkodni azon, hogy lesz egyáltalán kit megvédeni a sok fegyvervásárlás után. Szerinte ezzel a kéréssel nem foglalkoznak most kellőképpen.
Az elnök arról is beszélt, hogy a fiatalok egyre inkább számon kérik a szervezeten, hogy miért nem foglalkoznak eléggé a klímaváltozással. "Nem tudunk megoldani minden helyzetet, de miért ne mondhatná ki az államfő, hogy a következő évtizedekben 15 százalékkal kellene növelni az erdős területeinket, és hogy, egymillió hektár erdőt elültetni?" – tette fel a költői kérdést a szövetségi elnök.
Szerinte olyan uniós források vannak az erdősítésre, amelyeket jelenleg nagyon rosszul használ az ország, ezen pedig mindenképp változtatni kell.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!