2019. szeptember 23. hétfőTekla
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi ez a huzavona a kolozsvári magyar óvodai csoport körül?

k.á. 2019. szeptember 04. 19:41, utolsó frissítés: 2019. szeptember 05. 15:10

A Hársfaillat óvoda néhány hét alatt kellett új helyet találjon magának, a magyar csoport a város szélére került. De hogy jutott idáig a történet? Elmagyarázzuk.


Elég nagy vihart kavart a napokban egy történet, amely a Hársfaillat nevű kolozsvári óvoda egyik magyar csoportjáról, a Méhecske csoportról szólt. A szerkesztőségünkbe a csoportban tanuló kisgyerekek szülei juttattak el egy nyílt levelet, amelyben kifogásolják, hogy a Horea (Ferenc József) úti épületből az utolsó pillanatban Kisbács Kolozsvár felőli végébe kell költözniük, és levelük azt sejteti, hogy a kialakult helyzetért a kolozsvári önkormányzatot teszik felelőssé.

De mi is történt pontosan? Elmagyarázzuk:

A Zsidó Hitközség még 2011-ben kapta vissza az épületet az államtól, és már akkor jelezte a Hársfa ovinak, hogy szeretne kulturális központot létesíteni ott, viszont a visszaszolgáltatási döntés értelmében még öt évig kötelesek voltak az eredeti rendeletetésnek megfelelően meghagyni az épületet. Utána azonban folyamatosan próbálták rávenni az óvodát a távozásra, holott még három éven keresztül beleegyeztek abba, hogy ott működjön. Végül kilakoltatási pert indítottak, és ezt meg is nyerték augusztusban, itt vált biztossá, hogy az ovi nem folytathatja abban az épületben a működését.

"Az önkormányzat és jómagam is egy éve biztosan tudjuk, hogy a Zsidó Hitközség nem fogja meghosszabbítani a bérleti szerződést az óvodával. Akkor elkezdtünk keresni egy olyan ingatlant, amely megfelel mind az óvoda, mind a főtanfelügyelőség szempontjából is, és az önkormányzat tulajdonában van", mesélte el az önkormányzat verzióját megkeresésünkre Oláh Emese alpolgármester. "Megtaláltuk az Állomás utcai bentlakást, amelyet megmutattunk az igazgatónőnek, aki nagyon sokáig nem értett egyet azzal, hogy a Horea úti csoportok ide költözzenek, elsősorban a környéket kifogásolta. Amikor végül mégis rábólintott erre az ingatlanra, nem közölte egyértelműen, hogy az óvodának milyen igényei lennének: nem derült ki, hogy egy festés elegendő lenne-e nekik, vagy teljes strukturális átalakítást szükséges. Amikor kiderült, hogy strukturális átalakításra van szükség, elkezdődött az épület felmérésének, az építkezési engedélyek kiváltásának és a kataszterezés folyamata. A felmérés eredményét valamikor idén tavasszal kaptuk meg, kiderült, hogy 13 millió lejbe kerül az ingatlan átalakítása, korszerűsítése. Itt megjegyezném, hogy egy, a lehető legmodernebb felszerelésű és kialakítású Donát úti bölcsődét 4 millió lejből építettünk fel. Ennek a felmérésnek a fényében megkérdőjeleződött a felújítás megvalósítása, így egy újabb felmérést kértünk, aminek eredményeként sikerült ebből a 13 milliós összegből lefaragni; de ezzel együtt oda jutottunk, hogy a szeptember 9-i évnyitóra nem sikerül az ingatlant kellőképpen módosítani. Noha a festés és az általános karbantartás megtörtént, ez nem elegendő ahhoz, hogy az óvoda oda tudjon költözni – falakat kell kitörni, nagyobb termeket kell létrehozni, hogy az óvodai csoportok megfelelően tudjanak működni. Az önkormányzat abban is reménykedett, hogy a Zsidó Hitközség végül visszalép a kilakoltatási szándékától, és az óvoda a következő tanévben még maradhat, de két héttel ezelőtt kiderült, hogy a Zsidó Hitközség kilakoltatási pert indított az óvoda ellen, amit meg is nyert alapfokon, és az alapfokú döntést végrehajtják”, magyarázta el Oláh a Transindexnek.


Az alpolgármester elmondása szerint az óvoda nem is értesítette őket a megkezdett perről, és ő csak akkor kapott meghatalmazást a helyzet teljes körű rendezésére, amikor már ítélet született.

Oláh egyeztetett a főtanfelügyelőséggel, az igazgatónővel, illetve a magyar csoport óvónőjével, aminek nyomán az a megoldás körvonalazódott, hogy szétbontják a csoportokat: két csoport költözik a Kund vezér/Sigismund Toduţă utcába, a Szentjánosbogár – Licurici óvodába, egy román csoport megszűnik, egy csoport költözik a Hársfaillat óvodának a Rudolf/Decebal utcai ingatlanába, és a magyar csoport költözik szintén a Rudolf utcában lévő, a református egyház-közeli tulajdonban levő ingatlanba, amelynek tulajdonjoga még nem tisztázott a Hídelvi Református Egyházközség és a Református Püspökség között. Jelenleg a Hídelvi Református Egyházközség a tulajdonos, de az ingatlant hamarosan át fogja adni a püspökségnek. Ennek a döntésnek az alapját az képezte, hogy a püspökség azt mondta, meg fogja hosszabbítani az eleve ott működő Vidám vonatocska magyar óvodai csoport bérleti szerződését.

Ez a terv életképesnek mutatkozott mindaddig, míg a Hársfaillat magyar csoportjának óvónője kiment a helyszínre, majd egy Facebook-bejegyzésben közölte, hogy mélységesen fel vannak háborodva az ingatlannal kapcsolatosan: egyrészt kifogásolják a kinézetét, másrészt azt nehezményezik, hogy nem tisztázott az ingatlan tulajdonjogi viszonya. Igen ám, csakhogy az önkormányzat jelezte feléjük, hogy az ingatlant fel tudják újítani, másrészt jelezték azt is, hogy ígéretet kaptak a református egyház illetékeseitől, hogy a csoport maradt az épületben, attól függetlenül, hogy a hídelvei gyülekezeté vagy a püspökségé lesz az épület.

“Ezt követően elkezdtem egyéb megoldást keresni, több ízben egyeztettem az óvónővel, számukra kedvelt megoldás lett volna az, hogy a román csoporttal együtt költözzenek a Szentjánosbogár - Licurici óvodába, a Kund vezér utcába, egy alagsorba. Én személy szerint nem értettem egyet azzal, hogy a magyar csoport az alagsorba költözzön, de elfogadtam az óvónő véleményét, és a kérést továbbítottuk a Kolozs Megyei Főtanfelügyelőségnek. A főtanfelügyelőség egyértelműen visszautasította a kérést, mert szerinte abban az épületben két csoport és az eleve már ott működő csoport nem fér el kényelmesen. Úgy döntött, hogy a magyar csoportot nem lehet oda költöztetni” - meséli Oláh.

A főtanfelügyelőség több ízben is keresztbe tett tehát az önkormányzatnak, ami nem dönthetett egyedül. Hiszen ha átcsoportosításról van szó, azaz ha egy csoportot egy óvodából egy másik óvodába helyeznek át, vagy ha csoportokat vonnak össze, a döntés a főtanfelügyelőséget illeti meg. Ebben az esetben megosztott hatáskörrel rendelkezik az önkormányzat és a főtanfelügyelőség.

Ezután Oláh Emese tovább kutakodott a megoldás után, a belvárosban lévő Ion Creangă utcai óvoda is felmerült. Ezt az ajánlatot - Oláh elmondása szerint - a magyar csoport óvónője egyértelműen visszautasította, mivel a gyerekek zöme Kisbács – vasútállomás – Kerekdomb városrészben lakik. Az alpolgármester ezért jónak látta, ha ezekhez a területekhez közeli helyet talál, és múlt pénteken merült fel a Bácsi úti 52. szám alatt levő ingatlan, mint lehetőség, ahol jelenleg a Hüvelyk Matyi – Neghiniţă óvoda működik. A román igazgatónő nagyon nyitottan fogadta a kérést, a magyar csoport óvónője elment és megnézte az ingatlant, és azt mondta, hogy ennél jobb megoldás nem is születhet az ingatlan és a felszerelése szempontjából, hiszen még festeni sem kell, azonnal be lehet költözni. Itt teljes felszereltséggel ellátott, bebútorozott termekről van szó, és saját ebédlővel is rendelkezik az óvoda. Ezzel az ajánlattal a főtanfelügyelőség is egyetértett. "Itt szeretném megjegyezni, hogy az összes létező variáns közül ez a megoldás a legjobb: 2023-ig van bérleti szerződés, tehát nem kell attól tartani, hogy jövőre nem lesz, ahol elkezdeni a tanévet és az ingatlan jó állapotban van” -mondja az alpolgármester.

Csakhogy a szülők ezt követően egyöntetűen kifogásolni kezdték a megoldást, nyílt levelükben (amelyet minden szülő aláírt) a távolság miatt adnak hangot felháborodásuknak, illetve kifogásolják azt is, hogy az eddig 8 lejes napi étkezés ára 11 lejre megy fel az új helyen.

A szülői közösség jelezte, hogy a szakmai munkája miatt követik az óvónőt ugyan, de aggódnak a csoport jövője miatt. “Lojálisak vagyunk hozzájuk és a Méhecske csoporthoz! A kérdés viszont az, hogy amikor a mostani gyerekek egy-két év múlva iskolába mennek, akkor lesz-e elég gyerek ennek a magyar csoportnak a működéséhez? Hajlandó lesz-e rajtunk kívül más is napi több órát tölteni a forgalomban? Amennyiben nem, akkor kit terhel, és ki vállalja a felelősséget egy magyar csoport felszámolódásáért? Vagy ez is valamilyen politikai alku tárgya lenne? Hogyan és miért történhetett meg ilyesmi?” - írták.

Gergely Erika óvónő a felháborodott Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a polgármesteri hivatal festőpamacsot nyomott volna a kezükbe, azaz azt várta volna el, hogy a szülői közösség újítsa fel az ingatlant, mármint a Rudolf utcában levőt. Azzal a váddal kapcsolatosan, amit az óvónő a Facebookra írt, miszerint »festőpamacsot adtunk a szülők kezébe« egyértelműen kijelentem, hogy az önkormányzat ilyen vagy ehhez hasonló felkérést nem intézett a szülőkhöz. Ha maradt volna a Rudolf utcai opció, a helyszínen a festési és tisztítási munkálatokat az önkormányzat végezte volna el" - mondja az alpolgármester.



A Ion Creangă utcai helyszínnel kapcsolatosan Oláh Emese elmondta, neki az óvónő világossá tette, hogy az a helyszín szóba sem jöhet, “El sem ment megnézni az ingatlant, mert elmondása szerint a családok zöme a Kisbács-Kerekdomb-állomás környékén él" -ecsetelte Oláh Emese.

Fotó: a zsinagóga és mellette az óvoda. A Transindex felvétele.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS