2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Azok a pártok fogják a legtöbb szavazatot besöpörni, akik valami újat tudnak felmutatni

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2019. szeptember 16. 10:24, utolsó frissítés: 10:24

A közelgő államelnöki, parlamenti és önkormányzati változások előtt Bakk Miklós értelmezte a romániai vissza-vissza térő kormányválságot és az új pártok potenciális lehetőségeit.


Miből adódik Románia kormányzati rendszerének bugdácsolása és ez a permanens válság, amibe a kormányzás folyton belefut?

- Két nagyon fontos összetevője van ennek a válságnak. Az egyik az, hogy a végrehajtó hatalom és az elnöki hatalom között nincs egy jól kialakított egyensúly, bár szándék volt arra, hogy ezt a két hatalmi ágat egyensúlyba hozzák. Másrészt Romániában a pártok mind történelmileg, mind a kormány alkotmányos helyzetéből adódóan ritkán kell, hogy felelősséget vállaljanak. Ez a bizalmatlansági indítványoknál látszik a legjobban. Amire Romániának szüksége lenne, az a konstruktív bizalmatlansági indítvány, tehát egy ellenzéki csoportosulás csak akkor nyújtson be bizalmatlansági indítványt, hogy amennyiben az átmegy, akkor felelősséget vállal és rögtön átveszi a kormányzást. Ezek azok, amik hiányoznak Romániából, és amik az alkotmányos hátterét jelentik ennek az általános permanens válságnak.

Mi okozza azt a romániai politikai kultúrában, hogy a politikusok rendszerint nem vállalnak felelősséget a tetteikért és párton belül, vagy éppen egy új pártokat alapítva, de folytatják a ténykedésüket?

- A politikus az ártatlanság védelme alatt áll, szabadon mozoghat a pályán, amíg ítélet nem születik az ügyében. Kialakulhatna azonban egy szokásjogi, vagy morális konszenzus, arra nézve, hogy azok a politikusok, akik ugyan még nincsenek elítélve, de eljárás folyik ellenük, azok tehetnek egy lépést hátrafelé – ez nincs kialakulva ugyanis Romániában. Azt viszont pontosan kellene szabályozni, hogy milyen típusú bűntények és priusz után kerül valaki kitiltásra a politikai életből. A büntetéseknek van egy kategóriája, ami a politikai élettől való eltiltást jelenti. Ez alapszinten. Magas kormányzati- vagy közigazgatási szintű pozícióknál be szokták vezetni azt, hogy, ha valakinek ilyen vagy olyan elítélései vannak, az kizáró jellegű. Ezek a típusú szabályozások Romániában még kialakítatlanok.


Van olyan párt, akinek ez szándékában áll?

- Ilyen párt nincs, de értelemszerűen azokra a pártokra lehet számítani ez ügyben, akik most lépnek be – tiszta lábbal – a politikába, az esetükbe nem áll fenn a politikai ballaszt. Tehát, ha egy ilyen párt földcsuszamlásszerűen győzelmet arat Romániában, akkor tőle várható az, hogy ezeket a lépéseket megteszik.

Itt az USR-Plus-ra, a PMP-re és a Pro Romániára gondolhatunk?

- A PMP-t nem sorolnám ide, mert az sokkal inkább egy összegereblyézett párt. Romániában az az érdekes, hogy az elmúlt két évtizedben nem nagyon jöttek létre zöldmezős beruházásként pártok – az USR mondjuk ide sorolható. Általában a pártalapítás, az mindig a parlamentből indult ki. Valamilyen frakció vagy parlamenti párt megbomlott belülről, egy csoport kivált és a csúcsról, az állam centrumához közelálló pozíciókból építettek ki újabb pártot.

Victor Ponta pártja is ilyen típusú osztódással és felülről lefelé való újraalapozással épülő párt. Kevés alulról építkező párt van. Ez egy ideig nem is volt lehetséges, mert a párttörvény nagyon sokáig ezt akadályozta. Romániában a három vagy négy évvel ezelőtti párttörvény módosításáig, Európa egyik legdrasztikusabb pártbejegyzési törvény volt érvényben. 25 ezer taghoz és a megyék feléhez (legalább 19 tagszervezethez) kötötte a pártbejegyzést. Pedig a pártalapítás lényege, hogy olyan politikai alakulatként indul, ami menet közben növekszik.

Ezektől a kisebb pártoktól várhatunk meglepetést az elkövetkező három választás során?

- Több forgatókönyv elképzelhető. Őszintén ezekben a kiszakadó pártokban, fragmentumokból épített új politikai formációkba nem bízom. Úgy hiszem, hogy nagy növekedési potenciál nincs bennük, hiszen ugyanazok a figurák viszik, akik korábban is jelen voltak a politikában.

Azok nyerőek, azok számíthatnak a politikában győzelemre, akik valamiféle nagy, tömeges várakozásnak, reménynek eleget tudnak tenni – legalábbis első lépéseikkel. Beszélhetünk itt akár a populista politikáról, akár néhány nagyon jól megtalált témáról, akár arról, hogy új arcokat hoznak be a politikába, akik egy icipicit másként beszélnek. Nem kell nagyon más legyen, csak annyira, hogy azzal éltesse a változást váró reményeket. Itt gondolhatunk például Dan Barna is, aki nem kizárt, hogy tudja ezt tőkésíteni. Ez a dolog sikerülhet is neki. Vannak felmérések, amelyek azt mutatják meg tudja előzni Viorica Dăncilăt is.

Klaus Johannis is egy ilyen várakozásnak, ismeretlen ködből való előrelépésének köszönhette az előnyét, aminek kis előzménye a Szebeni sikeres városvezetés volt. Természetesen egy sikeres városadminisztrációt nem lehet egy föltétlenül sikeres országos politikává transzformálni. Azonban mindenképp méltó volt ahhoz, hogy nagy várakozások kapcsolódjanak a nevéhez. Dan Barna is most jelenleg egy ilyen előnyös helyzetben van.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS