2019. november 17. vasárnapHortenzia, Gergő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A szakoktatásnak kedvez, az elméletitől elvesz az újabb tanügyi rendelet is?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2019. szeptember 30. 11:16, utolsó frissítés: 2019. október 07. 16:57

A kilencedikes osztályok indítását tiltaná meg az érettségin rosszul teljesítő iskolákban az új rendelet. Iskolaigazgatókat és oktatási szakembereket kérdeztünk róla.


A tanügyminiszter legújabb rendelte értelmében azok a középiskolák, amelyeknek a nyári vizsgaidőszak alatt nem volt sikeresen érettségiző diákja, nem indíthatnak IX. osztályt. Mindezt nem sokkal azután a korábbi rendelet után derült ki, amely szintén nagy felháborodást keltett, és kimondta, hogy hogy azok a diákok, akik nyolcadik osztály végére nem érik el az ötös bejutási átlagot csak szakosztályban folytathatják a tanulmányaikat.

Valer-Daniel Breaz ideiglenes oktatási miniszter tehát azoktól az iskoláktól venné el a jogot (a szeptember 9-én megjelent 5090/2019-es miniszteri rendelet 9-es cikkelyének 1-es paragrafusa alapján), hogy kilencedikes osztályt indítsanak, amelyeknek diákjai közül a június-júliusi érettségi szesszióban senkinek sem volt senkinek átmenő átlaga.

A 2019/5090-es minisztériumi rendelet megannyi kérdést vet fel, amelyről a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetet, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnökét és a magyar iskolaigazgatók egy részét kérdeztük, akik többségükben nem túl derűlátóan nyilatkoztak róla.

Tény, hogy minőségi szakoktatásra mindenképpen szükség lenne és egyelőre a diákok többsége inkább az elméleti osztályokat részesíti előnyben, a piaci igény és az oktatási kínálat gyakran nem fedik egymást, ahogy az is, hogy a szakközépiskolákban alacsonyabb a sikeresen érettségizők aránya.


Ambrus Melinda, a Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet tanácsosa többek között arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy információik alapján magyar vonatkozásban a rendelet Szilágy és Hargita megye, összesen hat iskoláját és vonzáskörzetét érinti.

Az edu.ro adatai alapján Szilágy megyében a szilágynagyfalusi Petri Mór Szakképző Líceum érintett, ahol az összesen 13 magyar és román diák közül kettőnek nem sikerült az érettségije, a többi 11 pedig nem jelent meg a vizsgákon. A Sarmasági 1. számú Szakképző Líceumban is heten távol maradtak a 19 magyar és román diák közül, 12 tanulót pedig elvágtak.

Hargita megyében összesen 5 érintett magyar iskolát számoltunk össze. A szentegyházai Gábor Áron Szakközépiskolában ketten nem jelentek meg, tizennyolc diákot elvágtak. A gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakképző Líceum diákjai közül 9 magyar diáknak nem volt meg az átmenő jegye, kettő nem jelent meg. A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Líceumnál, 19-en próbálkoztak sikertelenül a nyári időszakban, 1 diák nem jelent meg. A székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceum esetében csak öten mentek el érettségizni, a magyar és román tannyelvű borszéki Zimmethausen Iskolaközponthoz, ahol 6 diáknak kell(ett) újra felkészülnie az érettségi vizsgára.

Mit mondanak a magyar oktatási szakemberek?

A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet államtitkára, Kovács Irén Erzsébet a Transindex megkeresésére elküldött állásfoglalásában azt írja, a tapasztalataik alapján a szakoktatás fókuszú irányelv életszerű, azonban a tanügyi rendszer nincs teljes mértékben felkészülve erre a radikális intézkedésre. Szaktanárokra, megfelelő felszerelésre lenne szükség, ami nyilván nem előteremthető egyik tanévről a másikra, ezért zökkenőmentesebb lenne a fokozatos változtatás.



„Alapvetően nem rossz a koncepció, de a kisebbségek szempontjából aggályokat is felvethet, főleg a szórványmegyéinkben okozhat problémát, ahol a vagy-vagy helyzet áll fenn, és a diáklétszám nem teszi lehetővé, hogy elméleti és szakoktatás is működjön líceumi szinten” – fejtette még ki Kovács Irén Erzsébet a szakoktatás fókuszú oktatás kapcsán.

Az államtitkár szerint ez a rendelkezés szorosan összefügg a 4948/2019-es miniszteri rendelet 2-es cikkelyének 10-es paragrafusába foglaltakkal, amely szerint líceumi osztályba csak azok a diákok iratkozhatnak be, akik részt vettek a nyolcadikosok országos értékelésén és a bejutási átlaguk („nem tévesztendő össze a vizsgaátlaggal”) eléri az ötöst.

„Felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal az osztályokkal, ahova eddig számottevő diák jutott be ötös alatti bejutási átlaggal. Az egyetlen járható út ezeknek az osztályoknak a fokozatos átalakítása szakosztályokká” – közölte Kovács, hozzátéve, hogy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet álláspontja, hogy a szakoktatás megerősítése szükségszerű, azonban semmiképpen sem elfogadható, hogy ez az elméleti és/vagy az anyanyelvi oktatás kárára történjen.

Ugyanakkor megtudtuk tőle, hogy annak felderítése érdekében, hogy az intézkedés hány magyar tannyelvű iskolát/tagozatot érint, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet statisztikát készít. Kiküldték a megyei tanfelügyelőségeknek a táblázatot, amelynek adatai alapján beazonosíthatják, hogy hol adódhatnak gondok a magyar nyelven elérhető szakoktatás kapacitásával. Azt próbálják felmérni, hogy az elmúlt három évben hány ötös alatti átlaggal rendelkező diák jutott be és milyen profilú líceumi osztályba, valamint hogy az adott megyében lenne-e annyi hely szakosztályban, ahányan a rendelkezés miatt nem iratkozhatnak líceumba.

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályáért felelős ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, tanácsolni fogja az RMDSZ politikusainak, hogy helytelenítsék ezt az újabb ötletet, rendelkezést, amely „valószínűleg” az előzőből következik. De amíg az, bár vitatható volt, lehetett mellette is érvelni, ez a mostani „felesleges” és csak „bonyodalmakat” kelt az oktatásban. Az oktatási szakpolitikus szerint ez azzal járna, hogy egy sor iskola elveszítheti a líceumi besorolását.



„Tény az, hogy a középiskolák többsége jelenleg nincs veszélyeztetve a rendelet miatt, azonban kivételes iskolák vannak és a rendelet bármikor érinthet további magyar vagy részben magyar iskolákat is” – hangsúlyozta. Úgy véli, hogy a magyar kisebbség számára azért lehet káros, mert vannak vidékek, ahol nagyon kevés iskola, nagyon kevés osztály maradt, mivel kevés gyerek születik és nő fel ott.

Mit szólnak az igazgatók, akik csak a sajtóból értesültek?

A szentegyházi Gábor Áron Technológiai Líceum is érintett tanintézmények között van. Tankó Csilla igazgató megkeresésünkre elmondta, két diákjuknak ősszel sikerült az érettségije. Nem érti ugyanakkor, hogy a rendelet miért tesz különbséget a június-júliusi és augusztus-szeptemberi érettségi diploma között: „nem olyan értékes, nem pont annyit ér a második érettségi vizsga, mint az első”?

Az igazgató rámutatott, ott, ahol valóban különbséget kellene tennie a rendeletnek, mint például az érettségin megjelenő diákok száma tekintetében, ott ezt mellőzik. Pedig egyes iskolák alig tíz, húsz, mások több száz diákkal készülnek az érettségi vizsgákra. Tankó azt is hiányolja, hogy – tudomása szerint – a tanügyminisztérium előzőlegesen nem konzultált az iskolák igazgatóival, de a tanfelügyelőséggel sem, a sajtóból kellett értesüljenek a rendeletről.

Bőti Sándor-Csaba a rendelet által érintett Sarmasági 1. számú Szakképző Líceum igazgatója sem ért egyet azzal, hogy a nyári érettségi eredményeket külön elemezzék az őszitől, mivel ez mindig is együtt képezte a végső eredményt. Az őszi érettségi szesszióban ennek az iskolának diákjai között is voltak átmenők. Viszont, ha még így is lenne, akkor is problémásnak érzi a rendeletet. Esetükben ugyanis a 70%-os magyar diákságnak kellene másik iskolát keresnie, ami az ő helyzetüket nagyban megnehezítené. Bőti úgy véli, a rendelkezést lekérdezésnek kellett volna megelőznie, jobb volna, ha a konzultáció eredményeit elemezve és a konklúziót leszűrve rendelkeznének. Az igazgató véleménye az, hogy a minisztérium nem a líceumokat kellene korlátozza, hanem kedvezővé tegye a diákok és a tanárok számára a szakoktatást.

A kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum igazgatója, Dezső Vencel cáfolta a Hotnews hírében szereplő és onnan lapunk által is tévesen átvett információt, miszerint őket is érintené, mivel náluk a nyári érettségin egy diák sikeresen átment (az őszin pedig további öt). Az igazgató úgy vélekedett, a rendelettel kizárják a falusi gyerekeket a középiskolai oktatásból, mivel falun „gyengén” megy az oktatás. „Ha az Apor Péter Szaklíceumhoz hasonló iskoláknak nem engedik, hogy IX. osztályt indítsanak, a vidéki diákokat zárják ki, pedig nekik még lehetne lehetőségük, hogy felzárkózzanak, néhányan fel is zárkóznak” – emelte ki.

A kézdivásárhelyi elméleti líceumokba nagyrészt a városból, a nagyobb községekből jutnak be a diákok. „Az egész tanügyet igazságtalannak és hitványnak érzem. 44 éve tanítok és haragszom arra, hogy elvették az iskolától az érettségi jogokat, ahelyett, hogy hagynák, hogy a tanárok érettségiztessenek. Akik ezzel foglalkoznak, fogalmuk sincs az ismeretek elsajátításáról, mert annak három fokozata van: megértés, memorizálás, alkalmazás és ők egyből a harmadikat kérik” – panaszolta még Dezső.



„Nem tudom, hogy honnan jönnek ezek az információk, többen megjelentették, hogy a Korondi Szakközépiskolából sem mentek át a nyári érettségin a diákok, de ez nem így van, többen is átmentek” – szögezte Fülöp Erzsébet is, a korondi iskola igazgatója. Az új rendelet kapcsán ő is elmondta, nem tartja korrektnek, hogy csak a nyári érettségit veszik számba, amikor az érettségi szesszió alapból két részből áll és az év csak a második után jár le. Az igazgató viszont a két eredmény figyelembe vételével viszont akár elképzelhetőnek is tartja a rendelkezés alkalmazását.

Köllő Sándor, a gyergyóalfalusi a Sövér Elek Szakközépiskola igazgatója is hasonló körülményekről számolt be, eredetileg róluk is az a hír járta, hogy a nyáron nem volt átmenő diákjuk, viszont a nyár vizsgákon is volt egy. Két évvel ezelőtt pedig 50% felett volt az iskola átmenési rátája. Az igazgató ezért úgy véli, legalább négy évet számításba kellene venniük. A rendeletet nem tartja törvényesnek és lehetségesnek tartja, hogy jogi úton is visszavonható. „Miniszterek jönnek-mennek, mindegyik meg akar maradni a történelemben” – indokolta a kialakult helyzetet Köllő.

Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az egész oktatási rendszert meg kellene változtatni. „Ilyenkor mindig megbélyegzik azokat az iskolákat, amelyeknél kicsi az átmenési arány érettségin. Ehhez képest kilencedikben ők tanítják meg a gyermeket alapfokon románul beszélni, miközben a tananyag ugyanannyi marad” – tette hozzá. Gál szerint „egyáltalán” nem igazságos a rendelet, mivel általánosít. Nem reprezentatív egyetlen vizsga eredménye, mivel lehet olyan év, amikor még a jó képességű diákok is rosszabbul teljesítenek valamelyik tantárgyból, és ezért újra kell próbálkozniuk.



Fülöp László, a nyárádszeredai Bocskai István Elméleti Líceum igazgatója az új rendelkezéssel olyan szempontból nem értett egyet, hogy egyes iskolák nincsenek abban a helyzetben, mint a nagyvárosokban lévők, ahol több iskola van és egyes iskolákba jobb, másokba gyengébb gyerekek kerülnek. „Ez egy nyárádmenti iskola, a környező vidékekről mindenki ide jön. Jobb képességű gyerekek és kevésbé jó képességűek is. Ha ez nem valósulna meg, a térséget egy elég komoly hátrány érné” – mondta még Fülöp, aki azzal indokolta, hogy nagyon sok diák nem engedheti meg magának, hogy Marosvásárhelyre menjen, és ott folytassa tanulmányait.

Demeter Dávid, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar igazgatója szerint sokkal összetetetettebb a dolog, mint ahogy azt gondolnánk. Mint kifejtette, látni kell azt is, hogy mióta demokrácia van, hány tanügyminiszter volt és hány rendeletet hoztak, hány reformot akartak és hányat végeztek el. Utána kell nézni, hogy a gyermekek szemi-, vagy teljesen analfabéták és így is felkerülnek a líceumokba.

„Akik ezt a rendeletet írták, azok megfogalmazták: ez azért van, hogy a gyermekek tanuljanak. Legyen egy okuk, hogy tanuljanak. Jó, egyetértek vele, de mi van, ha nem ettől kezdenek el tanulni?” – tette fel a kérdést Demeter, aki a rendeletet azért érzi rossznak, mert elvágja egyes gyerekek esélyét, hogy leérettségizzenek. „A miniszter álmodott valamit, hozott egy rendeletet és ezen csámcsogunk. De nem azzal oldjuk meg a dolgokat, hogy mik az érvek ellene és mellette, az a lényeg, hogy a gyökerénél kell megnézni, mert annyira összetett, annyi helyen el van rontva, hogy ez még csak nem is a hab a tortán” – mondta.

Fotók: pexels.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS