2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A párizsi béke kavar be a kettős állampolgárság-adásnak?

összeállította:Sipos Géza 2004. november 09. 15:25, utolsó frissítés: 15:25

A trianoni állapotokat visszaállító párizsi béke #b#tiltja az egyoldalú#/b# állampolgárság-adást: ez a magyar igazságügy elemzése. Gyurcsány: az Orbán-kormány pont az állampolgárság "kiváltására" alkotta meg a státustörvényt.





Ha a többség igennel voksol

a kettős állampolgárságra, a parlamentnek a jövő év tavaszán meg kell alkotnia a szükséges törvénymódosítást, bár az kusza jogi helyzethez vezethetne – jelentette ki hétfőn a magyar igazságügy-miniszter.

A Gyurcsány-kabinet a kedvezményes honosítás hatásairól tájékoztató kampányt indít. Hétfőre kérte a miniszterelnök, hogy hat tárca vezetői készítsen elemzést, számításokat, hogy mivel járna a kettős állampolgárság megszavazása. A jelentés még nem készült el. Korábban az MSZP és az SZDSZ elnöke egyaránt nemmel szavazásra szólította fel a kormánypártok szimpatizánsait.





Viszont az igazságügy-minisztérium szakértői már összeállítottak egy csaknem kétszáz oldalas dokumentumot a kérdésről. Lapunk érdeklődésére a tárca illetékese azt közölte, a dokumentum bizalmas, nyilvánosságra nem hozható. Petrétei József miniszter erre az elemzésre hivatkozva jelentette be,


Magyarország egyoldalúan

nem hozhat olyan törvényt, amellyel a Párizsi Békeszerződéssel elcsatolt területeken élő volt magyar állampolgároknak ismételten megadná a magyar állampolgárságot.

Ehhez ugyanis a másik állam egyetértése is szükséges – derült ki a miniszter tájékoztatójából, ahol az is elhangzott: ha a népszavazás eredményes lesz, és a többség támogatja a kedvezményes honosítást, csak olyan törvénymódosítás születhet, amely teljes értékű állampolgárságot biztosít a határon túli magyaroknak (itt a miniszter feltehetően a külhoni állampolgárság témájára célzott – szerk. megj.).

Ezt a Magyarok Világszövetségének elnöke "képtelenségnek" nevezi, az MVSZ azt várja, hogy a tárcavezető – civilben jogászprofesszor – pontosítsa, a békeszerződés melyik cikkelyére hivatkozott.


A népszavazásra feltett kérdés

nem erről szól – érvel az MVSZ az alkotmánybíróság 5/2004 (márc. 2.) határozatával, amely többek közt kimondja:

"Megállapítható tehát, hogy a kérdés nem szól nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, illetve e kötelezettséget tartalmazó törvény tartalmáról, az esetleges eredményes népszavazás pedig nem teremtene olyan helyzetet, amelyben nemzetközi szerződést kellene felmondani, illetve tartalmát megváltoztatni."


Petrétei azt is közölte,

nem lehet különbséget tenni a különböző jogcímen állampolgárrá vált személyek között. Ebben az esetben (bár jog szerint erre nincs határidő) a magyar parlamentnek már a jövő tavaszi ülésszakon módosítania kellene az állampolgárságról szóló kétharmados törvényt, egy új honosítási jogcímmel egészítve ki.

Vagyis: aki rendelkezik magyarigazolvánnyal, illetve más – később szabályozandó – módon igazolni tudja a magyar nemzetiséghez tartozását, annak kérelmére azonnal magyar állampolgárságot kell majd adni.

[Összeállításunkat az István, a király csíksomlyói előadásának próbáján, illetve az előadáson készült felvételekkel illusztráltuk. Fotó: ifj. Haáz Sándor][Összeállításunkat az István, a király csíksomlyói előadásának próbáján, illetve az előadáson készült felvételekkel illusztráltuk. Fotó: ifj. Haáz Sándor]


Csaknem nyolcszázezren

kaptak eddig magyarigazolványt. Nekik alanyi jogon járna a kettős állampolgárság. Más mérlegelési szempontnak nem lehetne helye, miközben a honosításnak több feltétele is van: ne sértse a magyar állam érdekeit, a kérelmező legyen büntetlen előéletű, rendelkezzék magyarországi lakóhellyel, igazolja a megélhetés és a lakhatás feltételeinek meglétét.

Az elemzés szerint a kedvezményes honosítást támogató népszavazás kusza jogi helyzethez vezethet, illetve a polgároknak úgy kell majd dönteniük, hogy a következmények és költségek még nem ismertek.

Petrétei szerint bizonytalan, hogy hány embert érinthetne a törvénymódosítás, hiszen a térségből több millió magyar vándorolt ki. A honosítottak feltétel nélkül letelepedhetnének Magyarországon, emellett uniós állampolgársághoz juthatnának. A miniszter szerint ez itthon és a közösségen belül is konfliktusokhoz vezethetne.


Előzetes gondolkodásra

van szükség a kettős állampolgárságról, s durva leegyszerűsítés lenne, ha valaki azt állítaná, hogy csak a pénzről van szó – közölte a kormányfő kedd reggel a Fidesz elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva.

"– Orbán Viktor nem mond igazat" – jelentette ki Gyurcsány Ferenc kedden a Magyar Rádióban a Fidesz elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva. Az ellenzéki párt elnöke azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettős állampolgárság bevezetése.


"–Úgy gondolja valaki,

hogy van kétfajta állampolgárság, egy magasabb rendű meg egy alacsonyabb rendű? Ön úgy gondolja, hogy az állampolgárok nem kapnak alanyi jogon a magyar államtól juttatásokat?" – tette fel a további kérdést a kormányfő. "Ez az ügy, miután az állampolgároknak az állam az adófizetők forintjából visszaad szolgáltatásokat, juttatásokat, pénzbe kerül, és egyéb következményei vannak".

Gyurcsány felelőtlenségnek tartja, hogy korábban nem nyújtott be a Fidesz törvényt a kettős állampolgárságról, s most a népnek úgy kell döntenie, hogy nem tudja, mi lesz majd a meghozandó törvény tartalma,


s így emlékeztetett arra,

álláspontja szerint a Fidesz miért nem oldotta meg akkor ezt a kérdést, amikor megvolt a többsége az országgyűlésben: "meg tudom mutatni azokat a nyilatkozatokat, amelyek kifejezetten arról szólnak, hogy a magyarigazolvány bevezetésének a fő célja, hogy éppen ezt a kérdést váltsa ki".

Szintén az MVSZ kezdett akciózni 2000 augusztusában az ún. külhoni állampolgárság megadásáról a kisebbségi magyaroknak. A kezdeményezést – feltehetően részben szintén választási szempontokból – felkarolta az RMDSZ is, és Frunda György államelnök-jelöltségi aláírásgyűjtésekor lehetett aláírni a külhoni állampolgárságot támogató íveket is.

A Fidesz-kormány ezután a státus-, illetve kedvezménytörvény megalkotásával csitította a feszültséget: a magyarigazolvány megadását az MVSZ is teljes lendülettel támogatta. A Fidesz számára az ügy


nemzetpolitikai szempontok mellett útlevél-kérdés.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke mondja: – A kárpátaljai, délvidéki, erdélyi magyarok számára, mikor Magyarország csatlakozik hamarosan a schengeni vízumpolitikához és adott esetben nagyon szigorú feltételekkel lehet csak Magyarországra jönni, akkor magyar útlevéllel marad meg a kapcsolattartás lehetősége.

Ugyanakkor elismerte, hogy a népszavazás után komoly egyeztetést kell kezdeményezni, nemcsak a magyar pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselővel, hanem a szomszédos országok és az EU vezetőivel is.


Hírforrás: Duna Tv, HVG, Magyar Rádió, Népszabadság

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS