2019. november 21. csütörtökOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az RMDSZ nem akar előrehozott választásokat, és egy technokrata kormányt sem szívesen támogatna

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2019. október 12. 14:28, utolsó frissítés: 14:28

Székely István politológus szerint, ha az első miniszterelnök-jelöltet el is utasítják, a második körben "már egy cserép muskátlit is megszavazna" a parlament.


A törvényhozók többsége csütörtökön úgy döntött, hogy visszavonja bizalmát a Dăncilă-kabinettől, és jövő héten dönt az államelnök arról, hogy melyik párt jelöltje veheti át a stafétabotot. Az RMDSZ elöljárói még nem nevesítették, hogy kit fognak támogatni, azonban a pénteki találkozón az államelnökkel már egyeztettek a terveikről. Miközben Kelemen Hunor szövetségi elnök és csapata az államfővel tárgyalt, mi azokat a képviselőket kérdeztünk, akik megszavazták a bizalmatlansági indítványt.

Csoma Botond parlamenti képviselő úgy véli, az RMDSZ álláspontja ebben a pillanatban az ország érdekében az, hogy minél hamarabb hivatalba kell kerüljön az új kormány.

„Minél hamarabb el kellene fogadni egy költségvetés-kiigazítást, mivel nem hagyhatjuk magukra az önkormányzatokat, akiknek szüksége van a központi költségvetésből pénzre, és el kell készíteni a jövő évi költségvetést is. Ezt egy korlátozott jogkörrel rendelkező, ügyvivő kormány nem tudja megtenni” – hívta fel a figyelmet.

A képviselő szerint először látniuk kell, hogy az államfő kit jelöl miniszterelnöknek, csak azután tudnak konkrétumokról dönteni. Ludovic Orban jelölését nem tartja valószínűtlennek, de úgy fogalmazott, hogy az, hogy a PNL elnöke kormányfő akar lenni, az régóta tudható. Viszont az akarat és aközött, hogy valóban az is legyen, még egy hosszú út van.


„Eddig, ami álláspontként körvonalazódott, hogy nem szeretnénk kormányra lépni. Mi nem politikai megfontolásból szavaztuk meg a bizalmatlansági indítványt, nem azért tettük, hogy az RMDSZ kormányra lépjen, hanem mert elfogyott az erő a szociáldemokrata párt körül és már nem volt lehetőség egy jó kormányzásra – és nagyon sok mindennel nem értettünk egyet, amit a PSD csinált. Ugyanakkor azonban arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi ellenzékkel is elég komoly vitáik voltak és főleg a magyar kérdésekben.

Csoma a PSD-ről még elmondta, hogy egyedül nem tudja majd megbuktatni a következő kormányt, akkor sem, ha az kisebbségi kormányzásra kényszerül. „Nincs többségük a parlamentben, ez a bizalmatlansági indítvány megszavazásakor kiderült” – állapította meg, majd hozzátette, attól, hogy valaki kisebbségi kormányzásra kényszerül, még teljes jogkörrel rendelkezik. Ez csak azt jelenti, hogy nem feltétlenül van a pártnak egyedül többsége a parlamentben. Ilyen történt már, pont a PNL esetében, Tăriceanu kormányzása idején - tette hozzá.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselőként szintén megszavazta a bizalmatlansági indítványt. Szerinte Johannis inkább arra hajlik, hogy minél előbb új kormány alakuljon, ezért is hívta egyeztetésre a pártok vezetőit már a kormány bukásának másnapján.

Az RMDSZ akár támogathatja a liberális párt elnökjelöltjét is, de erről még nem született döntés a frakcióban. Először azt szeretnék látni, hogy „mi a felhozatal”, milyen jelölteket ajánlanak más pártok – ecsetelte.

A képviselő szerint az RMDSZ-nek le kell ülnie, és végig kell gondolnia, kit támogat a kormányalakításban, mint ahogyan a bizalmatlansági indítvány megszavazásánál is. Kérdésünkre a képviselő elmondta, a kormányra lépés kapcsán sem született még döntés az RMDSZ-en belül, így nem tudja megmondani, hogy szüksége van-e az RMDSZ-nek arra, hogy kormányra lépjen, vagy sem. Viszont úgy véli, valódi politikai ereje annak van, aki kormányoz. „Miről szól a politika? Szavazatokról, hatalomról és kormányzásról. Melyik politikai párt nem szeretne kormányozni?” – tette fel a költői kérdést. Hozzátette, az RMDSZ racionálisan, a szavazói igényei alapján dönt majd erről, elvégre a magyar közösség „küldte” oda őket. Ennek függvényében elválik, hogy az RMDSZ kormányoz-e most egy évet, vagy sem.

„A legfontosabb az, hogy olyan kormány alakuljon, amelyik helyre tesz néhány pontot – gondolok itt a gazdaságra, a választásokra, de mindenekelőtt a költségvetésről kell beszélnünk. Az ország költségvetését két hónap múlva – de nincs is már annyi, ha úgy vesszük – elő kellene készíteni, meg kellene szavaznunk és még sehol sincs” – hívta fel a figyelmet a parlamenti képviselő.

Az RMDSZ-nek saját jelöltje is van, de még nem tudni, ki az

Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője közvetlenül a tárgyalás után arról számolt be a Transindexnek, hogy pénteken 12 órakor találkozott az RMDSZ küldöttsége Klaus Johannis államelnökkel. Kelemen Hunor szövetségi elnök, Korodi Attila és Cseke Attila frakcióvezetők, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, illetve a szóvivő vettek részt ezen a beszélgetésen, ahol Johannis figyelmesen végighallgatta az RMDSZ álláspontját és egyetértett azzal, hogy sürgősen új kormányt kell alakítani, „gyakorlatilag már jövő héten”.

Mint Hegedüs kifejtette, az RMDSZ számára az első és legfontosabb dolog az, hogy az országnak legyen egy „korrekt” költségvetése. Hiszen ennek az előkészítése még meg sem kezdődött. Olyan kormányra van szükség, ami tisztességesen adminisztrálja az országot és nem sürgősségi rendeletekkel kormányoz. Az új kormány feladata lesz az is, hogy a három – az elnöki, az önkormányzati és a parlamenti – választásokat tisztességesen megszervezze.

„Mi az elkövetkező 12 hónapra látjuk a következő – mindenképpen politikai – kormányt. A tárgyaláson Kelemen Hunor tudatta Johannisszal, az RMDSZ-nek saját jelöltje van. Ez volna az első opciónk, mivel az RMDSZ jelöltje egy éven keresztül tisztességesen el tudná látni ezt a feladatot, és nyilván az ehhez szükséges parlamenti többséget is meg tudjuk teremteni. Adott körülmények között tudunk támogatni akár egy független jelöltet – hangsúlyozom, nem technokrata, hanem független jelöltet –, aki mögött egy politikai kormány áll” – szögezte le az RMDSZ-szóvivő.

Kérdésünkre, hogy ki lenne ez a jelölt, Hegedüs csak annyit árult el, hogy még nem nevesítették ezt a személyt, azonban mindenképp a gazdasági, pénzügyi szektorból kellene, hogy jöjjön. Arra is rákérdeztünk, hogy az RMDSZ miért nem szeretne technokrata kormányt, erre Hegedüs azt válaszolta, hogy nem tetszett nekik Dacian Cioloș 2016-os kormányzása. „Meg kell említenem a számomra legfájóbb pontot, a csíksomlyói búcsú esetét, de a székelyföldi medvekérdésben is ők voltak a ludasok... De most komolyra fordítva a szót: úgy gondoljuk, nem megfelelően adminisztrálták az ország ügyeit” – mondta.

Az előrehozott választásokat azért nem támogatja az RMDSZ - bár állítása szerint bármikor készen állnak erre -, mivel az előrehozott választás is akadályozná a költségvetés elfogadását. Indoklása szerint ez azt jelentené, hogy jövő tavaszig, nyár elejéig nem lenne költségvetése az országnak, vagyis az önkormányzati és megyei hivataloknak sem lenne pénze, ez pedig teljesen megbénítaná az ország működését.

A második körben egy technokrata kormány jöhet, de akkor már egy muskátlit is megszavaznának...

Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökét kérdeztük arról, hogy milyen lehetséges alternatívák állnak Klaus Johannis előtt és melyiknek nagyobb a valószínűsége. Szerinte Johannis a liberális párt soraiból fog felkérni valakit kormányalakításra. Az első nevesített személy nagy valószínűséggel Ludovic Orban lesz, akinek pártja benyújtotta a bizalmatlansági indítványt és sikerre vitte azt. Orban évek óta beszél arról, hogy a PNL, és azon belül az ő személye lenne a legalkalmasabb az ország vezetésére. Johannistól az ő nevesítését várják el a saját szavazói is.

Ha az első kormányalakítási kísérlet sikertelen, a második körben inkább az feltételezhető, hogy Johannis és a PNL közösen egy független, technokrata kormányt alakítanának ki, amely akár népszerűtlen intézkedéseket is meghozhat a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében, anélkül, hogy az veszélyeztetné a liberális párt népszerűségét a jövő évi két választás előtt.

A második körben az elemző szerint „egészen biztos, hogy bármilyen jelölt átmegy”, ugyanis az a tapasztalat, hogy akkor már „egy cserép muskátlit is megszavaznak, ha az a javaslat”. A parlament nem támogatja az előrehozott választásokat, hiszen ez azt jelentené, hogy a képviselők és szenátorok saját mandátumukat rövidítenék le egy évvel. „A tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem szokott összejönni” – mondta.

Az alkotmány értelmében az elnök két sikertelen kormányalakítási kísérlet után feloszlathatja a parlamentet, azonban erre nincs kötelezettsége, akár tíz sikertelen kísérlet után is jöhet újabb - de erre még nem volt precedens.

„Ha a liberálisok fejével gondolkozom, félnék attól, hogy egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben pártként vegyem át a kormányzást, főleg kisebbségi pozícióban. Hiszen egy évre vagyunk a parlamenti választásoktól és a kormányzás addig népszerűségvesztést is eredményezhet” – fejtette ki Székely. Az elemző szerint az RMDSZ azért nem akarhat technokrata kormányt, mivel szerintük a felelősség nagyon pontosan beazonosítható kell legyen. Emlékeztetett, hogy a Ciolos-kormány idején nem volt egyértelmű, hogy az egyes döntések hol születnek, vagy a kormány által elfogadott sürgősségi kormányhatározatokért ki vállalja a politikai felelősséget.

„Az RMDSZ azért is tarthat egy technokrata kormánytól, mert semmilyen garancia nincs arra, hogy a következő év csak technikai ügyintézésről szólna. Félő, hogy olyan döntésekre is sor kerülne, amelyeket a parlamentben kellene megtárgyalni, nem annak megkerülésével, sürgősségi kormányhatározattal elfogadni, az ezzel kapcsolatos politikai felelősség vállalása nélkül” – magyarázta a politológus.

Az előrehozott választás kapcsán Székely István kifejtette: Johannis szavazói elvárják, hogy az elnök kezdeményezze azt, tehát meg kell próbálkoznia ennek kiírásával, bár ez azt is jelentené, hogy a Dăncsilă-kabinet legalább még egy fél évig hivatalba maradna.

Az előrehozott választás elsősorban az USR-PLUS pártszövetségnek lehet érdeke, hiszen az USR jelenlegi támogatottsága lényegesen nagyobb, mint az ezelőtt három évvel megalakult parlamentbeli aránya, nem beszélve arról, hogy Cioloșéknak nincs parlamenti képviseletük. Ezért nem kívánnak kormányzati szerepet vállalni, hiszen abban csak marginális szerepük lehet a domináns liberális párt mellett, ők pedig a jövő évi parlamenti választások megnyerésére készülnek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS