2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Illyés Gergely: „béna kacsa” kormányzásra készülhet az Orban-kormány

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2019. október 16. 16:38, utolsó frissítés: 16:38

Az államfő nem meglepő módon Ludovic Orbant nevesítette miniszterelnöknek, aki csak látszólag tűnhet esélytelen jelöltnek.


Klaus Johannis államelnök a várakozásoknak megfelelően kedden Ludovic Orbant nevesítette miniszterelnök-jelöltnek. Illyés Gergely politikai elemzőt kérdeztük arról, hogy milyen esélyekkel áll a liberálisok elnöke a parlament elé bizalmat kérni, milyen helyzetből kellene kormányoznia, és egy kisebbségi kormány élén milyen eséllyel tudná átvinni akaratát a parlamenten?

A bizalmatlansági indítvány megszavazása után az államelnök dönthetett arról, hogy kit jelöl meg az új kormány élére, ő pedig a liberálisok elnökét nevezte meg. Mitől volt ez már előre egyértelmű lépés sokak számára?

- Azt mindenképp látni kell, hogy államfő-választási kampányban, amikor Klaus Johannis az egyik jelölt, méghozzá a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, akkor minden lépést jelöltként tesz. Nagymértékben befolyásolja őt, hogy a választói mit várnak el tőle. Ilyen értelemben elég egyértelmű volt, hogy annak a pártnak az elnökét és miniszterelnök-jelöltjét kéri fel, aki egyébként annak idején őt államfőnek jelölte, és aki az ellenzéki pártok közül a legtöbb mandátummal rendelkezik.

Milyen esélyekkel áll tíz napon belül a parlament elé Ludovic Orban?


- Az Orban-kormány összetételét és programját még nem ismerjük. Az már egy másik kérdés, hogy innen el tud-e jutni odáig, hogy többséget is szerezzen. Azonban ez összefüggésben áll a sokak által emlegetett előrehozott választásokkal, aminek a realitása azért nagyon csekély, mivel a mostani parlament összetételét és a pártok érdekeit nézve nincsen meg a többség ahhoz, hogy előrehozott választásokra kerüljön sor. Egész egyszerűen azért, mert csak akkor lehetne előrehozott választás, ha az államfő feloszlatná a parlamentet, aki ezt csak abban az esetben teheti meg, ha nem szavaznak meg legalább két miniszterelnök-jelöltet.

Illyés GergelyIllyés Gergely


Innentől kezdve két lehetőség van, egyrészt megszavazni Orbant vagy a második miniszterelnök-jelöltet, akit nem ismerünk, de ebben a körben már bárkit megszavaznának, hogy elkerüljék a feloszlatást, mivel az előrehozott választás kockáztatása sokaknak nem áll érdekében. Nem áll például a Szociáldemokrata Pártnak sem, aminek most semmi sem lenne rosszabb, mint néhány hónapon belül egy előrehozott választás. Ugyanígy nem áll érdekében az ALDE-nak, a Victor Ponta pártjának (Pro România), vagy éppen a Traian Băsescu féle pártnak (PMP) sem. Ezek a kisebb pártok mind az 5%-os küszöb elérését kockáztatnák,a szociáldemokraták pedig óriási mandátumcsökkenést.

És az RMDSZ képviselői is azt nyilatkozták, hogy nem szeretnék, ha előrehozott választásokra kerülne sor.

- Így van, az RMDSZ-nek sem áll érdekében most, így ha ezeknek a pártoknak a mandátumait összeadjuk, akkor látszik, hogy a mostani parlamenti összetétel egyszerűen erre nem alkalmas. A jelenlegi parlamentben messze többségben vannak azok a pártok, melyek nem szeretnének előrehozott választást. Éppen ezért ezek a pártok abban érdekeltek, hogy valamiféle kormányt beiktassanak.

Azonban van egy olyan alkotmányi előírás is, hogy az államelnöki választás előtt hat hónappal nem lehet feloszlatni a parlamentet.

- Valóban, az államfő utolsó hat hónapjában nem oszlathatja fel a parlamentet. Erre mindenképpen a következő államelnöki választás után kerülhetne sor, a második fordulót követően, november 24. után. Ebben az esetben is már jövő év elejére tolódnának a választások.

De ismétlem, ennek a realitása csekély, mert a második körben egész egyszerűen bárkit megszavaznának a pártok miniszterelnök-jelöltként, csak azért, hogy ne legyen előrehozott választás. Innen nézve pedig logikusnak tűnik az, hogy ne várják meg a második jelölést, még ha első ránézésre Ludovic Orban kormányának kevés is az esélye a beiktatásra, hiszen ugye nagyon sok párt vezetője rossz viszonyban van Orbannal.

A Pro Romania és a Szociáldemokrata Párt ki is jelentette, hogy részükről nem számíthat támogatásra.

- Ez az állítás egyik fele. A másik, hogyha ők nem támogatják, akkor egy egyirányú utcába lavírozzák magukat, mert a második jelölést viszont muszáj lenne támogatniuk. Ebből a szempontból sokan gondolkozhatnak úgy, hogy talán mégiscsak jobb Ludovic Orbant támogatni miniszterelnökként, mintsem egy ismeretlen jelöltet.

Akár még a PSD támogatására is számíthatnak?

- Ha már megbukott a szociáldemokraták kormánya, innentől kezdve az az érdekük, hogy a jövő évi parlamenti választásokig minél inkább megerősödjenek ellenzékben és a mostani ellenzéki pártok minél inkább veszítsenek a népszerűségükből. Ebből a szempontból, ha a legnagyobb ellenzéki párt elnöke lesz a miniszterelnök, az egy jó ómen. Igazából paradox módon, nekik érdekükben is állhatna, hogy a PNL-nek az elnöke legyen a miniszterelnök, mert ezzel erodálódhatna a kormányzás alatt a párt, hogyha esetleg népszerűtlen intézkedésekre kényszerülnének. Tehát, egyáltalán nem zárható ki az, hogy sokan lesznek a PSD-ből, akik megszavazzák a beiktatását. Főleg, ha az előzőleges nyilatkozatok alapján kétséges lesz, hogy meglesz-e a többsége.

Igen, de még ha meg is szavaznák, ez egy kisebbségi kormány lenne, ha a teljes ellenzéki front be nem állna a koalícióba, amire egyre kevesebb az esély.

- Hogy a megszavazása után melyik ellenzéki párt vállalja, hogy belép ebbe a kormányba – akár miniszteri tárcákkal, akár államtitkári, kormányzati tisztséggel, vagy valamilyen kormányzati ügynökségnek a vezetésével –, ez már egy teljesen más kérdés. Itt valóban én is arra számítok, hogy vagy egyszínű PNL-kormány lesz, vagy nagyon kevés ellenzéki párt fogja azt vállalni, hogy nyíltan kormányra lépjen. Talán egyelőre a PMP hajlik erre a variánsra. Ők is tulajdonképpen azért, mert nagyon rég nem kormányoztak. De teljesen elképzelhető, hogy csak PNL lesz, és akkor egy kisebbségi kabinetről beszélünk. A parlamenti voksoknak nagyon kevés százalékát fogják birtokolni, és ezért mindenféle törvénykezdeményezés során meg kell szerezniük a parlamenti mandátumok, a szavazatok többségét. Ez egy folyamatos alkufolyamat, nemcsak a mostani ellenzéki pártokkal, hanem a szociáldemokratákkal is.

Az RMDSZ számára mit jelentene az Orban-kormány kisebbségi alkupozíciója?

Ez attól függ, hogy mennyire kellenek majd az RMDSZ szavazatai a többséghez, illetve mi az, amit a román párt vagy a közvélemény elbír, mert az elmúlt években azt láttuk, hogy nagyon sok mindenben meg lehetett „egyezni” a szociáldemokratákkal is, ami később nem valósult meg. Sok esetben azért nem, mert a közvélemény nyomására már a parlamentben visszavontak egy félig elfogadott törvényi javaslatot , megfordult az állás, a PSD meggondolta magát. Ezt is bele kell gondolni, mert nem feltétlenül egy adok-veszek alkupozícióra kell számítani. Ma már egyre nehezebb ilyen alkukat kötni.

Apropó PSD: még mindig nekik van a legnagyobb frakciójuk a parlamentben, így tulajdonképpen egy nagyon erős pozícióban maradnak, így velük a legkönnyebb „megegyezni”, hogy átmenjen egy tervezet, ellenkező esetben öt vagy hat alakulattal kell alkut kötni. Semmi nem zárja ki, hogy a PSD a tavaszi ülésszakban nem buktatja meg a liberális kormányt. Ha akkor nyújtanak be egy bizalmatlansági indítványt, akkor csont nélkül meg lehet buktatni még az önkormányzati választások vagy az őszi parlamenti választások előtt. Innentől kezdve a kormányválság lehetősége ott lebeg bármelyik ülésszakon, mert nem lesz stabilitása a kormánynak.

Ezek az alkuk pedig akár a polgármesteri választások mostani kimenetelén is változtathatnak?

- Ha az egyfordulós parlamenti választást szeretnék módosítani, akkor az lenne a kérdés, hogy ez kinek áll érdekében. Az egyik ilyen párt az USR, amely meg is fogalmazta, hogy vissza szeretnének térni a kétfordulós választásra. A szociáldemokraták és az RMDSZ viszont egyértelműen ellenérdekelt ebben a dologban. (Azóta az USR indítványát a szenátus első döntéshozó házként leszavazta. Az RMDSZ szenátorai közül csupán négyen jelentek meg az erről szóló szavazáson – szerk. megj.).

De minden ilyen intézkedés során az Orban-kormánynak meg kellene szereznie a parlamenti többséget, aminek során azt látnánk az elkövetkező időszakban – egy kisebbségi PNL-kormány fennállásakor –, hogy nagyon meg lenne kötve a kezük. Olyan kérdésben, ahol nem tudnak parlamenti többséget összehozni, akkor tulajdonképpen megneveznék azokat, akik miatt ez nem sikerült. Ebben az esetben egy ilyen „béna kacsa” kormányzásra lehetne készülni, amikor fajsúlyos dolgokat nem lehetne átvinni a parlamenten.

Egyrészt mert a pártok különböző dolgokban érdekeltek, másrészt azért tegyük hozzá, hogy nem csak a PSD-nek áll érdekében, hogy a PNL veszítsen a népszerűségéből, hanem például az USR-nek is, mivel szavazóik között átjárás van. Az USR azzal a lépésével, hogy előrehozott választásokat szeretne és éppen ezért nem lép kormányra, tulajdonképpen azt is előrevetíti, hogy az az érdeke, hogyha ilyen kisebbségi PNL-kormány lesz, akkor az minél inkább népszerűtlen legyen, mert a PNL-től elpártoló szavazók nagy eséllyel az USR-nél köthetnek ki.

De akkor miért vállalja ezt a kockázatot a liberális párt?

- Kényszerhelyzet is számukra. Jobb lenne előrehozott választásokat tartani, de ahogy az előbb említettem, ez egész egyszerűen lehetetlen. Amikor Klaus Johannis bejelentette Ludovic Orban nevét, akkor azt mondta, hogy az előrehozott választás lenne a legjobb opció, de arról nem beszélt, hogy ehhez parlamenti döntés kell.

Bármilyen kormányalakítás során, főleg amikor nem, hogy nem egyértelmű, hanem kétséges a parlamenti többség, akkor mindig tárgyalásokon alakul az ki, hogy egyik vagy másik párt hajlandó-e megszavazni azt a kormányt. Még akkor is, ha egyik, vagy másik párt úgy gondolja, hogy ez mindenképp érdekében áll, akkor is megpróbálnak tárgyalni és valamiféle kérdésekben egyezségre jutni. Akár abban, hogy a jövőben ez a kormány milyen intézkedéseket akar elfogadni, akár abban, hogy bizonyos döntéshozatali pozíciókba milyen embereket fognak kinevezni.

Ludovic Orban mindenképp tárgyalásokat fog folytatni a következő napokban – talán a PSD-n kívül, de akár még velük is. Nagyon sok minden fog a sajtóban keringeni, mert ez tulajdonképpen egy tárgyalási technika is, hogy a nyilvánosság előtt egyik vagy másik pártvezető mit mond a másikról. Nem feltétlenül erre kell most figyelni, hanem hogy keddtől számítva 10 nap után, azon a parlamenti szavazáson mi történik. Hogy az egyes pártok vagy az egyes pártokhoz tartozó képviselők hogyan fognak viselkedni.

Akkor még az is elképzelhető, hogy egyes pártok az eddigi kijelentéseikkel ellentétes taktikát fognak választani?

- Abszolút, ez teljesen elképzelhető. Sőt, a mostani romániai pártok – ha leszámítjuk az USR-t, amely még pártként nem volt kormányon – és vezető politikusaik kormányoztak egymással, nem is olyan régen Szociálliberális Unió (USL) néven a PSD és a PNL. Úgy, hogy abban nem volt benne a liberálisok egy része, amit akkor még PDL-nek hívtak. Nem akarok ebbe belemenni, de a román politika történetében mindenre láttunk már példát. Úgyhogy még az is elképzelhető, hogy az Orban-kormány egy kényelmes többséget kap majd. Mint ahogy az is, hogy lesz egy másik jelölt is. Ez inkább most taktikai kérdés.

Nyitókép: kmkz.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS