Mire számíthatunk, ha Orban kormányfő lesz?
Kulcsár Árpád 2019. október 17. 17:52, utolsó frissítés: 18:09Százezer közalkalmazott munkája kerülhet veszélybe, de jöhetnek változások az igazságügyben is.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) utoljára az elveszített 2016-os parlamenti választások idején tett le az asztalra kormányprogramot, de ha meg akarjuk vizsgálni, hogy amennyiben sikerül miniszterelnökké válnia, mire készülhet Ludovic Orban, akkor nem vehetjük alapul, ugyanis nemrég bejelentette, hogy hamarosan bemutatnak egy újat, amely nem négyéves periódusra fog vonatkozni. Éppen ezért az elmúlt napok és hetek nyilatkozataiból, egyezkedéseiből próbáltuk meg kiszűrni, mire lehet számítani a PNL-kormánytól.
A minisztériumok megnyirbálása
Ludovic Orban évek óta mondja, hogy a PNL álláspontja szerint nincs szükség ennyi minisztériumra, például az energetikai és a külhoni románságért felelős tárcákra sem, és több más minisztériumot pedig össze kell vonni.
„Az energia is a gazdasághoz tartozik, a turizmus is. A víz meg az erdő is a környezet egy területét jelentik. Az Európai Unió Tanácsában egy tárca felel a szállításért, infrastruktúráért és távközlésért, mi is összevonjuk az infrastruktúrát a távközléssel. Ezek normális dolgok. Nincs négy külügyi minisztériumunk, hanem csak egy, ez foglalkozik a külpolitikával. Sok minisztériumot csak a zsíros állásokért hoztak létre. Még tárgyalunk az ifjúsági és sportminisztérium kapcsán, tekintve, hogy jövőre olimpiai év lesz, érzékeny a téma a sport terén” - mondta nemrég a miniszterelnök-jelölt.
Nemcsak a minisztériumok számában lesz csökkenés, hanem a tervek szerint meg fogják vágni a fennmaradók költségvetését is, bár még nem tudni pontosan, hogy mennyivel.
Nagyon gyorsan ki fognak jelölni egy európai biztost
Az Unió bizottságának még sosem kellett ennyit várnia a megalakulásra. Jelenleg arról szólnak a hírek, hogy csak december elsején fogják beiktatni az új Európai Bizottságot, mégpedig azért, mert a parlament különböző szakbizottságai, vagy maga Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnök nem fogadták el a magyar, román és francia jelöltet. Amellett, hogy emiatt feszültség keletkezett von der Leyen és Emmanuel Macron között, és feszültség Orbán Viktor és von der Leyen között is (Orbán ugyanis újabban nem akar női jelöltet kinevezni, a német politikusnak meg fontos a nemi egyensúly a Bizottságban), a román kormányválság is jelentősen hozzájárult a késlekedéshez.
Amennyiben Ludovic Orbannak sikerül kormányt alakítania, valószínűleg Siegfried Mureșant fogja jelölni a bizottságba, aki jelenleg a PNL EP-képviselője. Tekintve, hogy ellentétben a PSD-kormány jelöltjeivel (Rovana Plumb, Dan Nica), nincs korrupciós ügye és kifejezetten jó diplomataként ismerik az Európai Néppártban, elég valószínű, hogy csont nélkül átmegy a szakbizottságokon.
Nem csökkennek a bérek
Bár mind a Szociáldemokrata Párt riogatott ezzel, mind bizonyos PNL-képviselők mondtak már olyat, hogy a közszférában nagy változások fognak következni, az biztos, hogy a fizetések és nyugdíjak csökkentését nem fogja a PNL-kormány támogatni. Az viszont könnyen lehet, hogy leépítések jönnek, Florin Roman például úgy véli, hogy a PSD-kormány alatt 100 000 olyan közalkalmazottat alkalmaztak, akik csak rokoni vagy baráti szálak miatt kaptak munkát, és az alkalmazásokat felül kell vizsgálni.
Az is biztosnak tűnik, hogy nagy átszervezések lesznek a közigazgatásban, és bizonyos hivatalok megszűnnek. Orban a napokban azt mondta, lesznek elbocsátások, hiszen azt szeretné, hogy jól felkészült, hatékony emberek szolgáljanak a hivatalokban. Azok, akik a pártkönyvüket lobogtatva jutottak be, távozni kényszerülnek.
A nemzeti liberálisok ugyanakkor elég régóta és vehemensen szeretnék megadóztatni az IT-sokat, akik jelenleg nem fizetnek személyi jövedelemadót, Orban erről nyáron mondta azt, hogy egyáltalán nem tűnik neki normálisnak, hogy pont azok, akik az egyik legjobban kereső ágazatban dolgoznak, ne fizessenek, mikor mindenki más fizet.
Egy- vagy kétfordulós polgármesteri választás lesz?
Orbannak esélye sincs, hogy megszavazzák, ha erről nem tesz ígéretet. Az biztos, hogy amennyiben átszervezné a polgármester-választásokat, a mostani egy fordulósból ismét kettőre, úgy nem számíthat a PSD és az RMDSZ támogatására, ellenkező esetben pedig eddig az USR jelezte, hogy nem érdekelt sem a közös kormányzásban, sem abban, hogy támogassa a PNL-t. Nyilván sem a PSD-nek nem érdeke a helyi erős emberek ellen második fordulós jelöltet indulni hagyni, sem az RMDSZ-nek nem érdemes elfogadnia a két fordulót, mert így esélye nyílik olyan városokat megnyerni, ahol a magyarok nincsenek többségben, és román részről pedig több jelölt is indul.
Ez a kérdés azonban akkora érdekellentétet jelent, hogy egyelőre egyszerűen nem látni, hogy mégis hogyan lesz ebből parlamenti többség, amely megszavazza Orbant.
Sok lesz a kormányrendelet
Tekintve, hogy parlamenti többséget Orban nem fog tudni szerezni, kénytelen lesz nagyon sok kormányrendelettel kormányozni, ez pedig valószínűsíthető módon nagyon sok olyan helyzetet fog eredményezni, hogy a szociáldemokraták, (vagy annak függvényében, hogy ki lesz az új államfő, ő is) az alkotmánybírósághoz fordulnak. Ezzel meg körülbelül el is dőlt, hogy a hátralevő egy évben csak igen kevés rendelet fog érvénybe lépni.
Mi fog történni az igazságügyben?
Tekintve, hogy az igazságügyi törvények módosítása kapcsán a PNL volt a PSD-ALDE (és helyenként az RMDSZ) legvehemensebb ellenfele, könnyen elképzelhető, hogy meg fognak próbálni egynémely már elfogadott törvényt visszavonni. Annyit azonban már megígért, hogy az igazságügyben nem fog sürgősségi kormányrendeletekkel változtatni.
A legvalószínűbb, hogy azt a törvényt fogják mindenképp megpróbálni megváltoztatni, amelyre a romániai jobboldal és a sajtója leginkább ráharapott: a PSD ugyanis idén - a nem megfelelő börtönkörülményekre hivatkozva - 16 000 elítéltet engedett ki a börtönökből, Orban pedig meglehetősen népszerűvé válhatna, ha sikerülne ezt a törvényt visszavonnia.