2019. december 6. péntekMiklós
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Több tucat magyar iskolát érintett volna idén a középiskolába bejutást szigorító rendelet

összeállította: HKSZ 2019. október 18. 17:51, utolsó frissítés: 2019. október 22. 11:08

A kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság részletes jelentést állított össze a szigorító rendeletről.


A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet a megyei tanfelügyelőségek által beküldött adatok alapján egy részletes helyzetjelentést állított össze. Ennek célja kideríteni, hogy hány magyar tannyelvű iskolát/tagozatot érint az a rendelet, amelynek értelmében nem juthat be elméleti középiskolába olyan diák, akinek a bejutási átlaga nem éri el az ötöst. A beszolgáltatott adatok alapján így beazonosíthatóvá válik, hogy hol adódhatnak a magyar közösséget érintő gondok a következő tanév kilencedik osztályainak indításával.

Az államtitkári kabinet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye tisztázza, hogy a 4948/2019-es miniszteri rendelet 2-es cikkelyének 10-es paragrafusa értelmében líceumi osztályba a 2020-2021-es tanévtől kezdődően csak azok a diákok iratkozhatnak, akik részt vettek a nyolcadikosok országos értékelésén, és a bejutási átlaguk (nem tévesztendő össze a vizsgaátlaggal) eléri az ötöst.

Továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedés szorosan összefügg a hatályban levő tanügyi törvény 63-as cikkelyének 1-es paragrafusába foglaltakkal, mely szerint a líceumi osztályok minimális létszáma el kell érje a 15-ös létszámot.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az új rendelettől függetlenül is problémákat okozhatnak a diáklétszám-csökkenések.


A helyzetjelentés megyei bontásban közli
1) azoknak az iskoláknak a számát, amelyekben bizonyos profilú osztályokba a 2019-2020-as tanévre iratkozva kevesebb mint 15 diák jutott be 5-ös feletti átlaggal; és
2) azoknak a tanulóknak a számát, akik idén ötös alatti bejutási átlaggal kerültek líceumi osztályba.


Arad: 0 iskola, 8 diák (72 bejutott tanuló)
Bákó: nincs középiskolai szintű magyar tannyelvű oktatás
Beszterce-Naszód: 0 iskola, 3 diák (34 bejutott tanuló)
Bihar: 6 iskola, 70 diák (556 bejutott tanuló)
Bukarest: 1 iskola, 2 diák (16 bejutott tanuló)
Brassó: 3 iskola, 13 diák (131 bejutott tanuló)
Fehér: 1 iskola, 6 diák (74 bejutott tanuló)
Hargita: 10 iskola, 122 diák (1610 bejutott tanuló)
Hunyad: 1 iskola, 4 diák (19 bejutott tanuló)
Kolozs: 0 iskola, 13 diák (478 bejutott tanuló)
Kovászna: 2 iskola, 31 diák (819 bejutott tanuló)
Krassó-Szörény: nincs középiskolai szintű magyar tannyelvű oktatás
Máramaros: 1 iskola, 8 diák (53 bejutott tanuló)
Maros: 6 iskola, 84 diák (1077 bejutott tanuló)
Szeben: nincs középiskolai szintű magyar tannyelvű oktatás
Szilágy: 2 iskola, 31 diák (275 bejutott tanuló)
Szatmár: 1 iskola, 20 diák (525 bejutott tanuló)
Temes: 2 iskola, 12 diák (55 bejutott tanuló)

A magyar tannyelvű líceumi osztályokba bejutott kilencedikes diákok száma a 2019-2020-as tanévben összesen: 5794. Ha már idén érvényben lett volna az intézkedés, akkor az 36 iskolát és 427 diákot érintett volna.

Az idei bejutási adatok alapján a következő megyékben további iskolák is veszélyeztetettek lehetnek az elkövetkezendőkben a létszámcsökkenésnek köszönhetően:

Beszterce-Naszód: 1 iskola
Brassó: 1 iskola
Hargita: 6 iskola
Kolozs: 1 iskola
Maros: 2 iskola
Szilágy: 1 iskola
Szatmár: 1 iskola

Az államtitkárság ezután összesítette az idei, magyar nyelvű szakiskolai képzés adatait is, hiszen számos megyében, ahol magyar nyelvű elméleti oktatás van, nincs, vagy nem ugyanilyen arányú a szakoktatás helyzete.

Szakosztályok (3 éves képzés) és az oda járó diákok száma a 2019-2020-as tanévben:

Arad: 1 osztály (autószerelő), 9 diák
Bihar: 4 osztály és 20 fél osztály (felszolgáló, szakács, kőműves, légkondicionáló szerelő, kereskedelem, mezőgépész, kertészet, autószerelő, karosszérialakatos-autófestő, borbély-fodrász-manikűrös-pedikűrös, szállodai dolgozó, építészet, elektromechanika, pincér, hegesztő, földmunkagép-kezelő, cukrász), 341 diák
Fehér: 2 fél osztály (pincérképzés), 21 diák
Hargita: 30 osztály, 8 fél osztály (textilipar, asztalos, mechanika, pincér és közélelmezési eladó, szakács, kereskedő-eladó, autószerelő, pék, falusi turizmus, kertész, autószerelő, ipari gépszerelő, raktáros, vízgázszerelő, kőműves, ács-épületasztalos-parkettázó, szigetelő, karosszérialakatos-autófestő, pék és sütőipari szakmunkás, asztalos szakmunkás, kertész szakmunkás, borbély-fodrász-manikűrös-pedikűrös, agroturizmus, agroturisztikai szakmunkás, öntő, erdész, autóbádogos és -festő), 737 diák
Hunyad: 1 osztály, pincér és közélelmezési eladó, 20 diák
Kolozs: 2 osztály, 6 fél osztály (ökológiai gazdálkodás, autószerelő, szakács, fodrász-manikűrös-pedikűrös, elektromos műszerész, villanyszerelő, vízgázszerelő, asztalos), 109 diák
Kovászna: 16 osztály, 12 fél osztály (pincér-vendéglátóipari eladó, autószerelő, mezőgépész, szállodai dolgozó, borbély-fodrász, manikűrös-pedikűrös, kereskedelmi eladó, textiltermék-készítő, építészeti villanyszerelő, asztalos, állattenyésztési szakértő, erdész, kertészeti szakértő, ipari felszerelések és berendezések gépész, számítógép-vezérlésű (CNC) szerszámgépkezelő, elektrotechnikai termékkészítő, szakács, hús- és halfeldolgozó, hegesztő, agroturisztikai dolgozó), 590 diák
Maros: 16 osztály (autómechanika, kőműves-kőfaragó-vakoló, asztalos, autószerelő, rendezvényszervezés, autóvillamossági technikus, textilipari termékkészítő, közélelmezés-turizmus, szépségápolás, famegmunkálás, kereskedő-elárusító, elektromechanika, pincér, asztalos, szakács), 373 diák
Szilágy: 2 osztály, 3 fél osztály (autószerelő, hegesztő, asztalos, pincér-vendéglátóipari eladó), 70 diák
Szatmár: 11 osztály, 2 fél osztály (autószerelő, elektronikai műszerész, szakács, pincér, pék-péksüteménykészítő szakmunkásképző, elektronikai szakmunkás, lakatos, mezőgépész, kárpitos, varrónő, asztalos), 274

A következő megyékben nincs magyar nyelvű szakosztály: Temes, Bákó, Beszterce-Naszód, Bukarest, Brassó, Krassó-Szörény, Máramaros, Szeben.

A magyar tannyelvű szakosztályokba bejutott kilencedikes diákok száma a 2019-2020-as tanévben összesen: 2544.

A jelentés készítői felhívják a figyelmet, hogy az összesítés felvillantja a problémás helyzeteket, de nem feltétlenül prediktív jellegű. Azt mutatja, hogyha már ebben a tanévben érvényes lett volna a 4948/2019-es miniszteri rendelet, akkor hány iskolát és hány diákot érintett volna, valamint hogy jelenleg hány kilencedikes diák tanul magyar tannyelvű szakosztályban.

A helyzetjelentés következtetésként megállapítja, hogy három évre visszamenőleg kikért adatok alapján kijelenthetjük, hogy teljesen változó tendenciát mutatnak a statisztikák, nem beszélhetünk sem a bejutási átlagok hanyatlásáról, sem javulásáról, sem pedig azok stagnálásáról. Ez egy előre kiszámíthatatlan változó, amely az adott év nyolcadikosainak szorgalmának, felkészültségének stb. is függvénye.

Egy szórványiskola Aradon

A középiskolába bejutást szigorító rendeletről mindeddig több szervezet, szakértő és véleményformáló is úgy nyilatkozott, hogy hátrányosan érinti a romániai magyar oktatást, legégetőbben a szórványoktatást felvállaló magyar iskolák helyzetét érinti.

Ilyen iskola az aradi Csiky Gergely Főgimnázium is, amely Arad megyében az egyetlen magyar nyelvű képzést biztosító középiskola. A Főgimnázium igazgatójától, Spier Tündétől megtudtuk, hogy a tanintézmény az óvodától az érettségiig vállalja a magyar nyelvű képzést, amelyet 630 diák vesz igénybe. Ez 8-ik osztályig zömmel Aradon lakó diákokat jelent, ám 9-ik osztálytól már a megye minden területéről érkeznek diákok, akik magyar nyelven szeretnének középiskolát végezni.

Az igazgatónő egy, a Transindex és Erdély TV által készített közös interjúban elmondta, hogy a szórványoktatás sajátossága, különlegessége, hogy a gyengébb színvonalú diákok és a legjobbak egy helyen tanulnak. Ez azt jelenti, hogy az iskola diákjai ugyanúgy részt vesznek a nemzeti- és nemzetközi versenyeken, mint a többi líceum, de ugyanakkor azokat is vállalják, „akiknek a tanulás nagyon nehezen megy, vagy a szociális körülményeik miatt, vagy egyszerűen gyengébb a képességük, mi azokat is kell vállaljuk, fel kell hozzuk, tanítanunk kell, és elvinni őket az érettségiig” - mondta Spiel Tünde. Emellett egy szórványiskola nem „csak” oktatási intézmény, hiszen aktívan részt vesz a város magyar vonatkozású rendezvényeiben, eseményeiben, illetve a diákok számára néptánc-, és színjátszócsoportot tartanak fenn, de az iskola biztosítja a gitároktatást és számtalan sporttevékenységet is.

A kérdésre, hogy mit gondol a középiskolába való bejutást szigorító rendeletről, illetve, hogy mennyiben érinti őket, elmondta, hogy „ez egy kétélű dolog”. Kiemelte, hogy a rendelet nem a képességvizsga eredményére vonatkozik, hanem a felvételi átlagnál kell a diákoknak elérniük az 5-ös átlagot, amely a képességvizsga eredményéből és az 5-8-as átlagból jön ki. „Ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a bejutási átlag ne legyen legalább 5-ös, ahhoz nagyon rosszul kell teljesítsen a diák a képességvizsgán. Ha pedig nagyon rosszul teljesít, akkor őszintén szólva nehezen jutna el az érettségiig” - mondta az igazgatónő.

Azt is megtudtuk viszont, hogy a Csiky Gergely Főgimnáziumot közvetlenül nem érinti a rendelet, mert a tanintézmény keretén belül szakiskola is működik, ezért azok a diákok is be tudnak iratkozni az iskolába, akiknek nem sikerül elérniük az 5-ös felvételi átlagot.

„Másrészt én abban reménykedem, hogy ez a rendelet picit sarkallni fogja a hetedikeseket, nyolcadikosokat, hogy egy kicsit komolyabban vegyék a tanulást” - mondja az igazgatónő, aki szerint az utóbbi években erőteljesen csökkentek a képességvizsga-eredmények, mivel nem volt a vizsgának tétje, hiszen anélkül is be lehetett jutni középiskolába.

Harmadrészt Spiel Tünde osztja azt az aggodalmat is, hogy ez a szórványoktatásra negatív hatással lehet, ugyanis létszámgondokat okozhat. Ugyanis a – a rendelettől függetlenül – fogy a magyar osztályokba iratkozó diákok száma. Elmondta, hogy a Főgimnáziumban nem tapasztaltak létszámcsökkenést, sőt kissé növekedett is beiratkozók száma, de az igazgatónő ennek a magyarázatát abban látja, hogy Arad megyében egyre több kisebb, vidéki iskola, amelyben korábban egy-két osztály még működött, az megszűnik.

„Ez számunkra egyáltalán nem előny, hiszen ha egy kis faluban megszűnik egy magyar 8-ik osztály, ahol mondjuk 10-en voltak, akkor biztos, hogy nem mind a 10 jön át Aradra magyar iskolában tanulni, hanem legjobb esetben is csak a fele. Számunkra az lenne az előnyös, ha azokban a kicsi iskolákban, amelyek Aradon kívül működnek, a magyar nyelvű tanítás megmaradna, hogy azok a diákok, akik helyben szeretnének magyarul tanulni, azoknak meglegyen a lehetőségük. Mert amikor utazni kell, vagy bentlakásban kell lakni, akkor a szülők többször is végiggondolják, hogy megéri-e az, hogy magyar iskolába adják a gyereket” - mondta Spiel Tünde.



RMPSZ konferencia: csak a statisztikákat kozmetikázzák

A rendelettel kapcsolatban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének október eleji konferenciáján külön pódiumbeszélgetést tartottak a helyzet kiértékelésére, ahol több intézményvezető is felszólalt. A Krónika beszámolója szerint a beszélgetésen felszólaló Váradi Izabella, a nagybányai Németh László Elméleti Líceum igazgatója, azt az álláspontot képviselte, hogy az oktatási minisztérium a rendelettel az érettségi eredményeken szeretne javítani, de valójában ezzel nem oldják meg a problémát, csak a statisztikákat kozmetikázzák át előnyösebbre. Kiemelte, hogy Máramaros megyében évente megközelítőleg 80 magyar nyolcadikos végez, de ők csak két magyar osztályt tudnak működtetni, mert a szülök nagy része jó nevű román középiskolába íratja a gyermekét – szakoktatás magyar nyelven pedig nem működik, s bár próbálkoztak, mindössze csak 2-5 jelentkező akadt.

A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatóhelyettese, Iliescu Júlia elmondta, hogy a Temes megyei szórványban igyekeznek arra fektetni a hangsúlyt, hogy legyen magyar nyelvű oktatás, s ebből a szempontból másodrendű kérdés, hogy a líceumi vagy szakiskolai keretekben valósul meg. Álláspontja szerint a rendelet minden magyar gyerek jövőjére kihat, nem csak azokra, akik nem érik el az 5-ös átlagot. Ugyanis, ha nem lesz elegendő létszám osztályokat indítani, akkor olyanok sem tudnak magyar nyelvű középiskolába iratkozni, akiknek jók az eredményeik – mert nem lesz osztály, ahova bejuthatnának.

Nem ez volt az egyetlen rendelet, amelynek negatív hatásai lehetnek a magyar oktatásra

Augusztus végén volt egy másik tanügyminisztériumi rendelet is, amely értelmében azokban a középiskolákban, ahol az idei tanévben egyetlen diáknak sem sikerült átmenni az érettségin, jövőre nem indíthatnak kilencedik osztályt. Ennek fényében szinte veszélybe kerülhet néhány magyar oktatási intézmény.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS