2020. február 28. péntekElemér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ez már sok: a csalásgyanús jelentkezéseket is elfogadják a napelemprogramban?

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2019. november 01. 10:36, utolsó frissítés: 10:36

Hiába kérték a résztvevők, hogy teljesen kezdjék elölről a jelentkezési procedúrát. Ráadásul újabban ismét kell építkezési engedély a napelemek háztetőre szerelésére.


November 6-án újra elindul a napelemprogram - jelentette be október 30-i közleményében a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a korábban - szintén több hónapos várakozás után - a minisztérium által jóváhagyott, napelemrendszer-felszereléssel foglalkozó cégek november 6-án délelőtt 10 órától újra hozzáférést kapnak ahhoz az online platformhoz, amelyre a náluk feliratkozott magánszemélyek jelentkezési dossziéit tölthetik föl.

Mint ismeretes, a saját elektromosenergia-szükséglet fedezése és a fölösleg közös hálózatba táplálása céljából felszerelésre kerülő napelem-rendszerek támogatásának programját az AFM közel két hónapja függesztette fel, miután gyanú merült fel, hogy bizonyos, a programba bekerült cégek csalás révén rövid idő alatt rengeteg jelentkező adatait töltötték fel. Az ügyben kivizsgálás indult, ám annak eredményeiről mostanig semmit nem tudni. Nemrég több szervezet nyilvánosan kérte a program újraindítását és a csalással gyanúsított cégek kizárását a programból, ám a mostani AFM-közleményben nincs utalás arra, hogy bármilyen változtatást be akarnának vezetni a jelentkezés folyamatába. Mi több, a közleményben leszögezik, hogy az eddig sikeresen feltöltött jelentkezéseket, valamint a szerelő cégeknél regisztrált, de még fel nem töltött jelentkezéseket egyaránt elfogadják határidőre beérkezett dokumentumokként.

Azok a magánszemélyek, akik még nem adták le irataikat egyetlen erre illetékes cégnél sem, még jelentkezhetnek a szükséges dokumentumokkal (ha találnak olyan céget, amely még elfogad jelentkezőket), amennyiben azok érvényességi ideje nem jár le a feltöltés pillanatában.


A finanszírozási szerződés értéke 536 millió lej, amelyet a Regionális Operatív Programból fedeznek, a teljes támogatás összértéke pedig közel 656 millió lej, lévén hogy a Környezetvédelmi Alapból finanszírozzák a Bukarest-Ilfov régiónak leosztásra kerülő keretösszeget - áll a Környezetvédelmi Alapkezelő közleményében. A jelentkező magánszemélyek a napelemrendszer árának legtöbb 90%-át kapják meg vissza nem térítendő támogatásként, maximum 20.000 lej értékben, amelyet az AFM egyenesen a felszerelést végző cégnek fizet ki; az ezen felüli költségeket a jelentkezőnek kell fedeznie.

Bár a csalás gyanúját az ügyészség is vizsgálta, a szeptember 10-én, mindössze hatórás működés után lezárt online platformra feltöltött összes jelentkezés érvényes, az ügyészség pedig hallgat a vizsgálatok eredményeiről - írja az E-nergia.ro.

A program költségvetéséből mintegy 30 ezer magánszemély számára tudják fedezni a napelemek felszerelését. A sikeres jelentkezés alapvetően (a helyek feltöltéséig) a beérkezés sorrendjén múlik, ezért is fontos elem a történetben az informatikai csalás gyanúja.

A platformhoz 245 cég fért hozzá, akik összesen a pár óra alatt mintegy 13 ezer jelentkezési iratcsomót töltöttek föl. A fejlesztési régiónként elkülönített összegek tehát általában véve is gyorsan fogytak, viszont az Olténiának szánt keret be is telt ez alatt az idő alatt - mutat rá az E-nergia.ro cikke.

A gyanú szerint legalább egy cég bevetett egy olyan applikációt, amely révén a többieknél gyorsabban tudta feltölteni az iratcsomókat, és ez okozhatta az olténiai keretösszeg gyors elfogyását. Ezután az AFM belső vizsgálatot indított, emellett értesítették az ügyészséget és az európai fejlesztési források kezeléséért felelős hatóságot (MDRAP). Ezek után a részt vevő cégek több mint fele is azt kérte, hogy kezdjék teljesen elejéről a feltöltéseket.

"Az AFM kötelessége, hogy bemutassa, mi volt a vizsgálatok eredménye. A közleményből mégis úgy értjük, hogy mindenki, aki eddig beiratkozott, eljutott a jelentkezések kiértékelésének szakaszába. Értsük úgy, hogy az informatikai csalás gyanúja nem igazolódott be? Szükséges, hogy választ kapjunk erre" - szügezte le Marian Mândru, a Greenpeace kampánykoordinátora, aki többek között a szervezet "prosumator" (energiatermelő fogyasztó) kampányának népszerűsítésével foglalkozott.

A portál október 14-én közérdekű adatigényléssel fordult a főügyészséghez, valamint a DIICOT-hoz és a DNA-hoz, az iránt érdeklődve, folytatnak-e vizsgálatot az AFM napelemprogramja kapcsán, és amennyiben igen, mit állapítottak meg/milyen stádiumban van a nyomozás. Mindeddig a főügyészségtől kaptak csupán választ, miszerint a bűnüldözési és kriminalisztikai részlegükön nincs regisztrálva ügyirat ebben a témában. Bár a DIICOT és a DNA is a főügyészség fennhatósága alá tartozik, ezek az intézmények külön szoktak kommunikálni a nyilvánossággal, ezért nem zárható ki, hogy ügyészeik nem vizsgálódnak az ügyben; a DIICOT-tól azonban, amelyről azt az információt kapták, hogy nyomoz, még nem érkezett válasz a megkeresésre.

A napelemprogram kapcsán amúgy nem ez az egyetlen vitatott elem: korábban a programhoz való hozzáférést jelentősen megnehezítő tényező volt az építkezési engedély megszerzésének feltétele. Ennek a kötelezettségnek a törléséről néhány hónapja törvénymódosítást fogadott el a parlament; a sokkal felhasználóbarátabb verzió már úgy szólt, hogy az elektromos áram vagy háztartási meleg víz előállítására szolgáló napelemek háztetőkre szereléséről értesíteni kell a helyi hatóságokat, de nem szükséges építkezési engedélyt beszerezni.

Ám ugyanaznap, amikor az AFM bejelentette a napelemprogram újraindítását, megjelent a Hivatalos Közlönyben egy törvény, amely gyakorlatilag ismét bevezeti az építkezési engedély megszerzését a háztetőkre szerelt napelemrendszerekre - hívja föl a figyelmet a Greenpeace.



A 1991/50. számú, építkezések szabályozására hozott törvény első, májusi módosítása megkönnyítette azon magánszemélyek dolgát, akik napelemet terveztek szerelni házuk tetejére: az építkezési engedély megszerzése ugyanis időrabló és költséges mulatság, írja az E-nergia.ro. Sajnos, a könnyítés nem tartott sokáig, mert november 2-től életbe lép a 2019/193-as számú, az 1991/5. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény, amely módosítja a korábbi módosítást. Ebben az új verzióban a napelemek már nem szerepelnek azon munkálatok között, amelyekhez nem szükséges az építkezési engedély. Az új módosítás megzavarhatja a magánszemélyeknek indított napelemprogram lefolyását is - írja az energiaügyi témákra szakosodott portál.

A Casebune.ro videóinterjúban faggatta a Zöld Ház programról a Környezetvédelmi Alapkezelő elnökét. Cornel Brezuică megerősítette, hogy a programban eddig valamelyik cégnél bejelentkezőknek nem kell újra összegyűjteniük a dokumentációt, még ha le is járt néhány dokumentum érvényességi ideje. Elismerte, hogy fennállt a csalás gyanúja, és hogy az ügyészség vizsgálódik (vádemelés esetében "az AFM a törvénynek megfelelően jár el"), ám kijelentette: nem lehetséges a dossziék automatizált feltöltése vagy akár a feltöltés optimizálása, gyorsítása. Változtattak a procedúrán a szerelő cégek számára, korlátozták a felhasználónevek számát egy-egy cégre, így azok csak egyszerre öt számítógépről tölthetik fel a jelentkezéseket. Ugyanakkor bevezettek egy biztonsági kódot is a robotok kiszűrésére.



Brezuică nem tudott az építkezési törvény új módosításáról, amely ismét kötelezővé teszi a napelemek esetében az építkezési engedélyt. Szemmel láthatóan meglepődött az erre vonatkozó kérdésen, aztán azt mondta, amennyiben így áll a helyzet, újabb módosító javaslattal jönnek, hogy megkönnyítsék a felhasználók dolgát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS