Miért nincs még mindig román tankönyve (sem) a hetedikes magyar diákoknak?
Tőkés Hunor 2019. november 07. 17:21, utolsó frissítés: 2019. november 13. 09:59Román irodalomból a két letett pályázat közül egyik sem felelt meg a kritériumoknak, tudtuk meg. A pedagógusok egy része visszasírja a tavalyi, központosított tankönyvkiadást.
Az utóbbi években a tankönyvhiány jelentette a romániai magyar oktatás egyik legégetőbb problémáját, mivel évről évre azzal szembesülnek a pedagógusok, a szülők és a diákok, hogy nem fordították le, későn érkezett meg, vagy elmaradtak a tankönyvek. Az idén a hetedikes évfolyamnak változtattak a tantervén, az új, különböző tankönyvek pedig az évkezdés után két hónappal még mindig nem érkeztek meg az iskolákhoz. A kialakult helyzetről a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári hivatal mellett a tanfelügyelőknek, igazgatóknak és pedagógusoknak a véleményét is kikértük.
Kiderült, hogy országos szintű problémáról van szó: van ahol csupán öt, máshol egyetlen tankönyv sem érkezett meg az új tanterv mentén összeállított hetedikes tankönyvek közül.
Virág Erzsébet, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Közép-erdélyi alelnöke a Transindex megkeresésére arról számolt be, hogy az RMPSZ elnökségi ülésén – még október közepén – több területi elnök is jelezte, hogy az új tanterv szerint összeállított hetedikes tantárgyak könyvei nem érkeztek meg az iskolákhoz.
„Ennek oka vagy a fordítás, vagy a nyomtatás lehetett, ami egy olyan probléma, ami mindig fennáll, hiszen a kisebbségi oktatásban érvényes tankönyvek száma alacsony és ennek nem mindig gazdaságos az előállítása. Elképzelhető, hogy először azokat nyomtatták ki, amelyekből nagyobb példányszámra volt szükség” – mondta.
Az RMPSZ közép-erdélyi alelnöke úgy véli a tankönyvek esetén az is gond, hogy a román diákoknak biztosított, tantárgyanként három tankönyvből csak egy kerül lefordításra, amire meg kevés idő jut, így nehéz minőségi munkát végezni. Ezt pedig még a szakbizottságnak el kell fogadnia (de az is megtörténhet, hogy elutasítják) és az is, hogy a fordító tartalmi hibát talál a román nyelvű tankönyvben, de nem javíthatja, mert az szerzői jogokat sért.
Hogy látja a helyzetet a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet?
A Kovács Irén Erzsébet államtitkár által vezetett kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet a kérésünkre elküldött helyzetjelentésében rámutatott: az utóbbi években a tankönyvhiány jelentette a romániai (magyar) oktatás egyik legégetőbb problémáját. A 2013-2014-es tanévben új, kompetencia alapú tantervek léptek érvénybe, ami új tankönyvek megírásának szükségességét vonta maga után.
Mint azt kifejtették, amíg 2015-ben 3 magyar nyelvű specifikus tankönyv jelent meg és egyetlen fordítás sem látott napvilágot, 2016-ban egy magyar nyelvű specifikus tankönyvet nyomtattak és ötöt fordítottak, 2017-ben 4 specifikus magyar könyv jelent meg a valláson kívül, de egyet sem fordítottak le a törzsanyagból, addig 2018-ban 56 tantárgyból 81 tankönyv került a magyar diákok kezébe.
Az idei tankönyv-beszerzési folyamat a 98/2016-os közbeszerzési törvény alapján történik, a 3103/2019-es miniszteri rendelet előírásai szerint. A tankönyv-beszerzési folyamat lebonyolításával az oktatási minisztérium az Országos Értékelési és Vizsgaközpontot bízta meg.
A 2019-es tankönyvpályázatot 256 címre írták ki, 79-et elemi osztályosoknak és 177 1–7. osztályosoknak szánták. Ebből a magyar tagozat elemi osztályai számára 9, az V–VII. osztályok számára pedig 23 tankönyvre írtak ki pályázatot.
A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet magyarázata szerint a tankönyv-beszerzési procedúra főbb lépései úgy történnek, hogy az Országos Értékelési és Vizsgaközpont meghirdeti a tankönyv-pályázatot, a kiadók beküldik pályázataikat, az Országos Értékelési és Vizsgaközpont 5 (kisebbségek esetén elegendő a 3) tagú bizottsága pedig értékeli a tankönyveket.
Az Országos Értékelési és Vizsgaközpont értesíti a kiadókat arról, hogy a tankönyv megfelel-e a kritériumoknak. A 100-ból legalább 95 pontot elérő tankönyvek közül az ár-érték arányban (a képlet alapján legalább 86,50-es pontszámú) három legjobbat adják ki. A kiadók fellebbezhetnek, ekkor egy másik bizottság újraértékeli a pályázatukat.
A közbeszerzési törvény „fondorlatai” miatt a fellebbezések nemcsak a kisebbségi nyelvű, hanem a többségi tankönyvek kiadását is hátráltatják. A tankönyv-beszerzési procedúra szerint a minisztérium által kiadott rendelet megjelenését követő 5 napon belül az Országos Értékelési és Vizsgaközpont tárgyalni hívja a 3 kiadót a fordítás kapcsán.
A magyar diákok számára az összes jóváhagyott tankönyvet, más kisebbség számára csak a legmagasabb pontszámút kell lefordítani, ám ez nem áll a kiadók anyagi érdekében, ezért van szükség a tárgyalásokra.
Idén végül összesen 21 kiadó nevezett be 53 tankönyvvel
Az oktatási minisztérium az Országos Értékelési és Vizsgaközpont (CNEE) tankönyv-elbírálása alapján a 4500/18.07.2019-es miniszteri rendelettel 19 címre 26 tankönyvet hagyott jóvá.
A 19-ből 9 kisebbségi, ebből 3 magyar nyelvű: Magyar nyelv és irodalom, A magyar kisebbség történelme és hagyományai és a Római katolikus vallás tankönyv a VII. osztály számára. Ezeket a tankönyveket iskolakezdésre kiszállították a kiadók.
A 4765/13.08.2019-es miniszteri rendelet további 10 címre hagyta jóvá 19 tankönyv kiadását, ám ezek közül egyetlen egy sem sajátos kisebbségi.
Az Országos Értékelési és Vizsgaközpont 1401/28.05.2019-es beadványa szerint 149 címre nem érkezett pályázat, ebből 106 a nemzeti kisebbségek számára írandó tankönyv.
Az államtitkári kabinet szerint a törzsanyaghoz tartozó tankönyvek megjelenése után megtörténtek a tárgyalások és a következő tankönyvek fordítása van jelenleg folyamatban: Fizika, Biológia, Földrajz, Szociális nevelés, Technológiai és gyakorlati nevelés, Informatika és IKT, Tanácsadás és személyiségfejlesztés, Képzőművészeti nevelés tankönyv a VII. osztályosoknak és a VI. osztályosok számára írt Képzőművészeti nevelés tankönyv. A fordítási folyamat fázisában levő tankönyvek előreláthatóan decemberben kerülnek az iskolákba.
„A VII-es Történelem, Kémia és Matematika tankönyvek fordítása a román változat miniszteri rendelet általi elfogadása után reményeink szerint hamarosan elkezdődhet. Az I–VI. osztályos magyar diákjainknak református vallás I–VI. osztályos tankönyvére, harmadikos és negyedikes katolikus vallás tankönyvére, a VI–VII-es zenei nevelés és a román tagozaton tanuló magyar diákok elsős magyar nyelv tankönyvére nem adtak be pályázatot.
A hetedik osztályosoknak a négy sajátos tankönyvből kettő, a Magyar nyelv és irodalom, valamint A magyar kisebbség történelme és hagyományai áll rendelkezésükre. Román nyelv és irodalomból sajnos a két letett pályázat közül egyik sem felelt meg maradéktalanul a kritériumoknak, ahogy az V-es Zenei nevelés sem.
"A tankönyvek elkészülése fontos célkitűzése mind az Országos Értékelési és Vizsgaközpontnak, mind az oktatási minisztériumnak, mind a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetnek és a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló oktatásért felelős osztálynak. Míg mi azon dolgozunk, hogy előre mozdítsuk a tankönyvkiadás ügyét, biztonsággal tölt el, hogy tudjuk, olyan pedagógusaink vannak, akik tisztában vannak azzal, hogy bár fontos szerepe van a tankönyvnek, az csak segédeszköze a tanterv mentén zajló oktatási-nevelési folyamatnak.
Meggyőződésünk, hogy pedagógusaink kreativitása kompenzálja az ideiglenes tankönyvhiányt, és bízunk benne, hogy ennek köszönhetően diákjaink minőségi oktatását nem veszélyezteti ez az áldatlan tankönyvhelyzet" – írta közleményében a kisebbségi oktatásért felelős államtitkársági kabinet.
(A fenti adatok a közlés időpontjában éppen aktuális tankönyvhelyzetet tükrözik - szerk. megj.)
Nagyon nem mindegy, hogy hány példányt kell nyomtatni
Halász Ferenc, az RMPSZ partiumi alelnöke és egyben Temes megye főtanfelügyelő-helyettese szerint országos szintű problémáról beszélhetünk. Temes megyében is csak angol, német, római katolikus vallás, kisebbség történet, magyar nyelv és irodalomból vannak tankönyveik. Két hónappal a tanévkezdés után még román nyelven sem kaptak az iskolák könyveket matematikából, kémiából, történelemből és tornából.
A főtanfelügyelő-helyettes szerint ugyan megkapták azt a pár tankönyvet, amit megrendelhettek augusztusban és szeptemberben, és ezeket ki is el is juttatták az iskolákba, de sok esetben nem is volt lehetőségük a megrendelés megkezdésére, mivel több tantárgyból még nem fejeződött be a kiadók licitálási folyamatának, vagy óvás alatt vannak a könyvek.
A tanfelügyelő-helyettes szerint a legjobb esztendő a tavalyi év volt, mivel akkor csak egy könyvkiadó foglakozott a tankönyv-kiadással, az Editura Didactică şi Pedagogică.
„Ezt azonban, arra hivatkozva megóvták az alkotmánybíróságon, hogy akadályozta a pluralizmust. Pedig általában a minisztérium három tankönyvet rendel" – érvelt. Azt azonban elismerte, hogy a múlt évben a hatodikos osztályoknál akadozott az új tanterv alapján összeállított tankönyvek kiosztása, viszont azok október végéig megérkeztek.
„Mióta visszaállt a régi rendszer és visszaállt a piac, minden egyes könyvet licitre bocsájtanak, ami elhúzódik. Amíg a licit le nem zárul, addig nem lehet elkezdeni nyomtatni. Emellett van egy csomó tankönyv, amit megóvtak, így még nem született döntés arról, hogy közülük melyeket nyomtassák ki. Ezen túlmenően, hogy magyar nyelvre miért nem fordították le a román nyelven megjelent tankönyveket, erre az elmaradásra csak a minisztérium tudja, hogy minek tudható be.
Az is tény, hogy mivel egyforma áron kell meghirdetni a román és magyar nyelvű tankönyveket – és tegyük fel, hogy az egyiknek a példányszáma háromszázezer, a másiknak háromezer, akkor – világos, hogy biznisz szempontjából nem vagyunk rendben, mert vesztesek vagyunk (mivel a háromezret nem lehet ugyanabban az árban nyomtatni, mint a háromszázezret)” – mutatott még rá az RMPSZ partiumi alelnöke.
Van, ahol a pedagógusok inkább lefordítják a tankönyvet
Kiss Imre, az RMPSZ székelyföldi alelnöke és Kovászna megye főtanfelügyelője tudomása szerint alig van három tankönyve a hetedikes diákoknak. Ezért még a nagy iskolákban a tanárok bizonyos tantárgyakból lefénymásolják a román nyelvű tankönyveket. Ott ahol „adnak magukra valamit a tanárok” fordítanak is. De nagyon változó, hogy milyen megoldást találnak ki. Iskolafüggő, hogy melyik iskola hogyan kezeli a hiányt. Leginkább a kisebb létszámú, falusi iskolákban nem másolnak, nem fordítanak le és nem osztanak szét román nyelvű tankönyvekből fejezeteket – mivel erre sok esetben nincs is lehetőségük, csak ha a saját zsebükből oldják meg.
Kovászna megye tanfelügyelője felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma plusz feladatot ró a tanárokra és megköveteli a kreativitásukat, a fantáziadús megoldásokat, de nem szabad elfelejteni, hogy a tankönyv első sorban a diákoknak készül, a tananyag megértését szolgálja. Az oktatók ebből adják a házi feladatot, abban lehet utána olvasni szélesebb körű leírásoknak. A tankönyvek hiánya mindenképp hátrányos helyzetet teremt és „diszkriminálja a magyar nyelvű oktatásban résztvevő diákokat a román diákokkal szemben”.
„Nem beszélve arról, hogy ez az a generáció, amelyik tankönyvet nem látott első évtől kezdve, a tavalyi év volt az, ahol picit korábban a kezükbe került a tankönyv. Nem is látok rá reményt, hogy ebben az évben még magyar nyelvű tankönyv érkezzen. Azt sem tudom, hogy a jövőben mikor fognak megérkezni. Nyolcadik osztályban sem lesz más a helyzet, mert ahhoz, hogy tankönyvük legyen, már nagyjából kész kellene legyenek, de még meg se hirdették" - mondta.
Ő is kiemelte, hogy a tavaly még egy kézben a kiadás, a nemzeti tankönyvkiadónál, ezért nyomtatták korábban. Most különböző kiadók fordítják, akiknek vagy megéri és megcsinálják, vagy nem – panaszolta a főtanfelügyelő, aki szerint a tanügyminisztérium mulasztással „dicséri" a tanítok és tanárok megszokottnál is nagyobb erőfeszítését.
„Átfogó reformról beszélnek és a gyakorlatilag ilyen pontszerű megoldások születnek minden esetben. Nem sikerült a harminc év alatt egy igazi életképes és hosszútávon jól megalapozott törvényt kidolgozni. Ha már a politikum ilyen instabil ebben az országban, akkor az olyan szegmenseknél, mint az egészségügy és a tanügy, hosszú távú törvényekre lenne szükség, nem ilyen tűzoltó módszerekre” – mondta Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője a megkeresésünkre.
Kiss Mária, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium román szakos tanárnője megkeresésünkre elmondta, a román tantárgy oktatása kommunikáción alapszik. Jelenleg új programmal dolgoznak a tanárok. Tankönyvek hiányában is betartják a tantervet és munkalapokat fénymásolnak, ezen oldják a feladatokat, mivel elsősorban nem a tankönyv, hanem a tanterv adja meg az irányelvet.
„A tankönyv egy segédeszköz, ami megkönnyíti a tanárok munkáját. De a tanterv mondja meg hogyan kell tanítanom. Ezen kívül még bármilyen eszközt használhatunk. Megvannak a tartalmak, arra keresünk szövegeket és ezekhez megfelelő gyakorlatokat oldunk. Van interaktív táblánk is, mivel nagyon hasznos, ha a szövegalkotás mellett a diákok látják és hallják is a románnyelvű anyagokat. Most van az idén egy elakadás, de például a hatodikos tankönyv a kisebbség számára nagyon jól bevált. Annyi, hogy a fénymásolás problémáját kell megoldani, de ez a Székely Mikó Kollégiumban biztosítva van. A hetedikes tankönyvek nem tudom miért vannak elakadva, de nagyon, nagyon sok tantárgyból nincs tankönyv. Remélem november végéig valahogy megjelenik” – fejtette ki a több éve a tanügyben dolgozó pedagógus.
Bors Kinga, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános iskola román tanárnője szerencsésnek nevezte, hogy legalább munkafüzetük van. Azonban úgy fogalmazott nehéz haladni a tantárgy által elvártakkal, ha minden szöveget ki kell keressenek a tanárok és ez egész Hargita megyében így történik.
„Minden tanár keresi a szöveget és a feladattípusokat minden órára, mert ebben segítene különben a tankönyv, összehangolni a feladatokat és a különböző szövegeket a tantervvel. Mindenki kínlódik a segédanyagok és a szövegek összeszedésével. Ez egy csomó időt elvesz. A kezdő tanárok nem is tudom, hogy miként boldogulnak, mert tankönyv nélkül még viszonyítási alapjuk sincs” – panaszolta a pedagógus, aki szerint az 5-6-os évfolyamok rendben vannak, de a hetedikesek esetében románból nincsenek kinyomtatva a könyvek, a többi tantárgynál pedig nincsenek lefordítva a tankönyvek, így a tanároknak sincs hosszú távú rálátásuk, hogy a megváltozott tantervvel hogy fog kinézni a jövő évi vizsga, amit a „nagyobb bajnak" tekint.
Sőt, a tanügyminisztérium új tanügyi rendelkezése úgy várja el, hogy meglegyen az V-VIII. osztályok ötösön felüli átlaga, hogy évről évre megnehezítik a felkészülést a tantárgyakból azáltal, hogy nem, vagy csak későn biztosítják a tankönyveket. Ez a román nyelv oktatásáért felelős pedagógus szerint egyes iskolák diákjait hátrányosan érintheti.
Balogh-Botár Károly-Csaba, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatójának tudomása szerint jelen pillanatban kb. 60%-ban nincsenek meg az iskola és Hunyad megye hetedikes tankönyvei. „Az áldozati bárány szerepét játssza el az osztályközösség”, mivel előkészítő osztálytól kezdődően nem voltak meg egyáltalán, vagy időben a tankönyveik. Pedig Hunyad megyében ez „nagyon nagy hiányosság" és minden évben és évkezdéskor problémát jelent.
„Tavaly, amiket megkaptunk, az is csak áprilisban érkezett meg, kiosztottuk a könyveket, de olyankor már nem sok értelme van. Ez a nyolcadik év, hogy nincs tankönyv, így hozzászoktak a kollégák, hogy azt kell hasznosítsák, ami az előző generációknak is jó volt. Viszont itt most még a tanterv is megváltozott” – mondta az igazgató.
Szotyori Réka, az RMPSZ Brassó megyei alelnöke arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a hetedikes új tankönyvek közül csak magyar nyelv és irodalom, kisebbségi történet és vallás érkezett meg hozzájuk. Minden más tantárgyból a régi, vagy a román nyelvű tankönyvet kell használnia a diákoknak, ezért a tanárok rákényszerülnek arra, hogy úgy „boldoguljanak, ahogy tudnak”. Szotyori úgy fogalmazott ez elég nagy problémát jelent az oktatóknak: hisz vagy az iskola, vagy ők kell a saját költségeikre pótolják a hiányt - különben a gyerekek látják ennek a kárát. Viszont ez attól még aggodalommal tölti el a szülőket is, mivel egy többéves problémáról beszélhetünk.