2019. december 8. vasárnapMária
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Még Verestóy Attila neve is előkerült az államelnök-jelölti vitán

k.á, Tőkés Hunor 2019. november 08. 18:25, utolsó frissítés: 2019. november 13. 09:59

Csak három elnökjelölt vitázott, és nagyon nem is mentek egymásnak: összefoglaljuk a Barna-Kelemen-Paleologu vita lényegét.


Az Europa FM az államelnök-választás előttre megpróbált összehozni egy vitát az államfőjelöltek között. A legfőbb esélyesek ugyan nem mentek el, így Klaus Johannis államfő és Viorică Dăncilă PSD-elnök sem, de legalább megtörtént itt az a vita, amit Kelemen Hunor régen szeretett volna: kiállhatott Dan Barnával az emberek elé. A rádió meghívását még a Népi Mozgalom Pártjának jelöltje, Theodor Paleologu fogadta el, vele nemrég volt TV-vitája Kelemennek.

Az RMDSZ, az USR-PLUS és a Népi Mozgalom Párt jelöltjeit Moise Guran kérdezte, első körben arról, hogy:

Miért jelöltették magukat elnöknek?


Dan Barna, az USR-PLUS jelöltje úgy érzi, 30 évvel a forradalom után új politikai energiára van szüksége Romániának, mivel az állampolgárokat nem érdekli a politika. Nem hisznek ugyanis abban, hogy a politika értük lenne. Azt mondja, két hónap alatt minden megyét meglátogatott, és ugyanazt hallotta vissza az emberektől, amit 3-4 évvel ezelőtt ő is így gondolt: „Nem érdekel, nem járulok hozzá a politikához, mert a politika korrupt és öl, és nem lehet ott becsületesnek maradni, a becsületes emberek az iskolával, a karrierjükkel foglalkoznak és azzal, hogy meglegyen a ház, az autó és a gyerek”. De az elnökjelölt rájött, részvétel nélkül változás sem lesz. Viszont valakinek képviselnie kell a fiatalok érdekeit, a passzívaknak új reményt kell adnia, és úgy érzi, erre ő a legmegfelelőbb személy, mivel teljes energiájával, kompetenciáival és inspirációjával változást akar, és képviselni szeretné az embereket, akik ugyanígy gondolják.



Kelemen Hunor a társadalomért és Románia megváltoztatásáért, jobbá tételéért szeretne államfő lenni, hogy az országot valóban a magunkénak érezhessük. Vannak közép- és hosszú távú tervei az állammal, a nemzetiségekkel és a közösséggel kapcsolatban, amelynek a két legfőbb forrása az ember és a természet; legfőbb értékei a bizalom és a tisztelet. Az üzenete az, hogy meg lehet változtatni a társadalmat, és ennek érdekében minden ember és minden nemzetiség államelnöke szeretne lenni. Azt mondja, nagyon jól ismeri a társadalmat, és azt szeretné, hogy tisztelet legyen az országban, tisztelet az állampolgárok felé. Úgy érzi, enélkül nem lehet semmit sem felépíteni. Egy sokkal jobban teljesítő oktatási rendszert szeretne és hosszú távon fenntartható fejlődést, amihez Romániának az infrastruktúrába kell befektetnie.

Dan Barna, Kelemen Hunor, Theodor Paleologu Fotók: MARIUS MANTEA, Forrás: eurofm.roDan Barna, Kelemen Hunor, Theodor Paleologu Fotók: MARIUS MANTEA, Forrás: eurofm.ro


Theodor Paleologu először is Johannist és jelölttársait bírálta. Egyrészt, mert nem vesz részt a vitában, másrészt azért, mert távolságtartó, „gyenge, inkompetens” elnök. Más jelöltet sem lát méltónak a tisztségre. A román emberek jogait azonban képviselnie kell valakinek, és mivel ezt nagyon fontosnak tartja, ezért elindult az államelnöki választáson, hogy Románia jogalkotásának jövőjét elősegíthesse. Nem csak belföldön, hanem külkapcsolatok terén is. A PMP jelöltje a diplomáciai kapcsolatokat is legalább ilyen fontosnak érzi, ezen a téren hároméves tapasztalat van mögötte nagykövetként. Több éves nemzetközi tapasztalatát állítaná Románia szolgálatába. Kelemennel pedig abban egyet ért, hogy tiszteletre van szükség és az oktatás megreformálására. Azt is mondja, azért indult, mert nincs más alkalmas jobboldali jelölt, ő pedig jobboldali liberális konzervatív figura.

Ha tíz éves országtervet kellene készíteni, ki mivel kezdené ezt?

Kelemen Hunor az egész utat az alkotmány megváltoztatásával kezdené, ezután az oktatásról, a környezetről és a nagy infrastruktúráról kezdene társadalmi párbeszédet. Szerinte ezekben a kérdésekben konszenzus kellene szülessen ahhoz, hogy a romániai társadalom előre haladjon. Kelemen még egy elnöki bizottságot is létrehozna, amelynek a múlt vizsgálata lenne a célja, különös tekintettel a kommunizmus bűneire.

“Én is az alkotmánnyal kezdeném, mert a jelenlegi alkotmány válságokat generál. Szisztematikus a probléma, és húsz éve politikai válság van emiatt, nemcsak az utolsó időszakban” – mondta a kérdésre Paleologu. Gyorsan hozzá is tette, hogy számára is nagyon fontos az oktatás, és minimum meg kellene duplázni az oktatásra szánt pénzt. Paleologu szerint az oktatásnak autonóm személyeket kellene képeznie, mert csak a szakmailag, intellektuálisan és morálisan autonóm személyek építhetnek jó társadalmat, ami meritokratikus kellene legyen, a jelen Romániájával ellentétben, amikor inkompetensekkel és csalókkal vannak tele az intézmények. Palologu elmondta, hogy nagyon fontos lenne a piac szigorúbb szabályozására vonatkozó megoldás is, hiszen a mostani túlszabályozottság kárt okoz a gazdaságban.

Barna is egyetértett abban, hogy az alkotmányos reform kötelező lenne, mint ahogyan az is, hogy elítélt bűnözők ne kerülhessenek Romániában közhivatalokba. “Azt hiszem, Romániának végre egy fejlesztési menedzserre van szüksége. Volt már diplomata elnökünk, volt két tanár, egy könyvkiadó és egy hajóskapitány elnökünk. Vállalkozó azonban még nem volt. Én leszek az az elnök” – mondta az USR elnöke, aki szerint Romániának egy fejlesztési tervre van leginkább szüksége.

Illegális fakitermelés: mit tehet az elnök?


Dan Barna szerint jelenleg állami jóváhagyással lopják az erdőket. Ezért alakulhatott ki a jelenlegi helyzet, mivel ez a téma sosem került eléggé hangsúlyosan napirendre. Barna szerint az erdőradar a Cioloș-kormány ideje alatt jól funkcionált, a PSD-kormány idején már nem. Bár az elnök konkrétan nem tehet ez ügyben semmit, de kérheti a kormánytól a megfelelő lépéseket: az erdőket drónokkal kellene ellebőrizni. Az illegális fakivágásokra lehetne szatellittel is figyelni.

Kelemen Hunor szerint az lenne a leghatékonyabb, ha tíz évre betiltanák az országban a fakitermelést, ahogyan erre más országok már megteremtették a precedenst. Szerinte ez megoldaná a problémát. Ezzel együtt annak a néhány ezer embernek, aki így elveszíti a munkahelyét, az államnak megoldást kell találnia. Emellett Kelemen szerint masszív erdősítésre is szükség lenne. “Tudom, hogy radikális és ellentmondásos javaslat, de én kiállok emelett” – mondta, és hozzátette, hogy az exportot is megtiltaná. Szerinte ez nem ölné meg a bútoripart, mivel importtal lehetne pótolni a kieső faanyagot.

Barna szerint ez a javaslat irreális, és bizonyos közösségeket válságba taszítana. Paleologu sem értett egyet Kelemennel, és ironikusan odaszólt, hogy amíg Verestóy Attila fontos pozícióban volt, addig Kelemen nem így gondolkodott az erdőirtásról. Amúgy szerinte a korrupciót kell felszámolni, hiszen amiatt van sok illegális fakivágás, és egy nagy erdősítés programot ő is szeretne.

Kelemen erre replikázott, mondván, “Az csak egy városi legenda, hogy Verestóy Attila fakitermeléssel foglalkozott volna. Különben is egy olyan ember, aki már nincs köztünk, és én nem szeretném Paleologu urat Petrovról kérdezni, aki viszont ma is köztünk van” – mondta.



Milyen alkotmányos reform kell?


Barna szerint olyan, amely azt eredményezné, hogy az államelnöknek valóban hatalmában áll kezelni a politikai válságokat. “Jelenleg nevetséges a helyzet, hiszen ha előrehozott választásokat szeretnénk, akkor a parlamentben ülőknek kell megszavaznia azt, hogy ne legyen munkájuk” – mondta Barna, aki azt szeretné, ha az elnök hatáskörébe tartozhasson, hogy amennyiben átmegy a kormány ellen egy bizalmatlansági indítvány, akkor ne csak kinevezhessen új miniszterelnököt, hanem akár rögtön feloszlathassa a parlamentet és új választásokat írjon ki. Ugyanakkor szerinte abban is hatalma kellene legyen, hogy amennyiben a parlament felfüggesztené az elnököt, de a népszavazáson ezt leszavazzák, akkor is feloszlathassa a parlamentet. Ugyanakkor beírná az alkotmányba a #fără penali kezdeményezést, és szeretné azt is, hogy a megyei tanácselnökök és polgármesterek kétfordulós választásának elvét is tartalmazza.

Kelemen szerint egyértelmű, hogy alkotmánymódosításra van szükség, amelyben a hatalmi ágak szétválasztása lenne az egyik legfontosabb elem. Úgy véli, az elnöknek nem kellene több hatalmat adni a mostaninál: “Nem adhatsz minden hatalmat egy ember kezébe, hiszen nem tudhatod, néhány év múlva mire fogsz ébredni” – véli az RMDSZ-elnök. Ehelyett ő inkább a két ház létszámát csökkentené, és a képviselőház és a szenátus hatásköreit elválasztaná. Kelemen ugyanakkor a mostani Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) helyett két intézményt hozna létre: egyet a bíráknak és egy másikat pedig az ügyészeknek. Továbbá szeretné megreformálni a titkosszolgálatokat is, hogy azok közvetlen módon ne avatkozhassanak be az igazságszolgáltatásba és a politikába, csupán bírói végzés alapján hallgathassanak le embereket. Kelemen azt is megjegyezte, hogy azt is szeretné, ha az alkotmány elfogadná a romániai kisebbségeket is. Itt Moise Guran kicsit élcelődni kezdett, hogy vajon azt szeretné-e, hogy töröljék ki az alkotmányból, hogy Románia egységes és oszthatatlan állam, Kelemen elütötte a kérdést, mondván, nem erről beszélt.

Paleologu azt mondta, előbb egy közvita kellene arról, hogy mi is legyen Románia államformája, köztársaság vagy alkotmányos monarchia. Szerinte 1947-ben az oroszok nem hagytak esélyt eldönteni, és a román népnek meg kellene adni erre a lehetőséget. Paleologu is erősebb elnöki hatalmat szeretne a francia mintára, mondván, ez a leginkább legitim, tekintve, hogy az elnököt közvetlenül választja meg a nép. Amúgy mindhárom jelölt azt szeretné, ha a parlamenti létszám háromszázra csökkenne.



Hogyan lehet depolitizálni az oktatást?


Dan Barna szerint a tanügynek teljes reformra van szüksége. Lehetségesnek tartja, hogy Románia átvegye a finn modellt, emellett úgy látja, nem a politikai kontextustól kellene függjön a tanügy helyzete. Úgy véli, senki sem ismeri jobban a diákok szükségleteit az oktatóknál és szüleiknél, akiket hatalommal kellene felruházni, hogy beleszólásuk legyen az iskolák képviselőinek kiválasztásában és a tananyag és a módszertan kidolgozásában. Kelemen azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos kérdésre, hogy a GDP 2%-át az oktatásban hasznosítaná, nem a hadászatban, mivel jelenleg az oktatás a prioritás.

Kelemen Hunor a decentralizációban látja az oktatás apolitikussá tételét, a tanfelügyelőknek nagyobb hatáskört biztosítana helyi szinten, hogy ne mások, hanem a gyerekek legyenek a középpontba helyezve. Szerinte elsősorban az infrastruktúrát kellene javítani, “mert nincs miről beszélni addig, amíg sem anyagilag nincsenek megtámogatva az iskolák, és 1600 olyan oktatási intézmény van, ahol a mosdó sincs biztosítva a diákoknak az épületen belül”. Kelemen úgy véli, be kell fektetni innovatív és modern intézményekbe. Nagyobb mozgásteret kell biztosítani a diákoknak, a tanároknak, pédául az adminisztrációs feladatok megkönnyítésével (mivel a tanár nem adminisztrátor, hogy papírok kitöltésével foglalkozzon, hanem a tananyag átadása, az oktatás lenne a cél számára).

Theodor Paleologu az előtte lévő jelöltekhez hasonlóan visszaadná a helyi közigazgatás jogát és a papírmunka mennyiségét is csökkentené, azonban felszabadítaná az oktatást a tanügybe belépő politikusok alól is. Arra is utalt, hogy támogatná a magántanulást. Szerinte ugyanis sokkal több versenyre van szükségük a diákoknak. Paleologu Barnához hasonlóan a GDP 2%-át a fegyverkezésre használná fel az oktatással szemben.

Tekinthető-e a korrupció nemzetbiztonságot fenyegető veszélynek?

Theodor Paleologu szerint beleillik a kategóriába. Épp ezért kellene újraindítani a Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) munkáját, ami az utóbbi időben csendben van, valamint meg kellene találni a korrupció okát és megelőzési módját. Mint kifejtette, a rendszerben előfordulnak emberi hibából adódó esetek, amelyek oka a hozzáértés hiánya, és ezeket meg kell különböztetni a direkt módon történő korrupciótól, sőt megelőzni a kialakulását. „Mondják ugyanis, hogy a korrupció öl, de a hülyeség is pusztítást okoz” – tette hozzá.

Dan Barna szerint nemcsak Romániában, hanem Európa országaiban is jelen van a korrupció, de azt tapasztalta, hogy nálunk ez valamiért rendszerszinten legitimálva van, így egységes megközelítésre van szükség a parlament szintjén, protokollok nélkül. A SRI kapcsán elmondta, nincs olyan ország, ami titkosszolgálat nélkül működik, azonban valódi polgári, parlamentáris ellenőrzést kell gyakorolniuk a hírszerző szolgálatok felett.



Kelemen Hunor szerint nem taktikai kérdés az igazság kérdése, így a bíráknak nem szabadna politikai szereplőkké válniuk. Fel kellene figyelni, meg kell büntetni a korrupció elkövetőit és segíteni kell azokat, akik a korrupció ellen harcolnak. Viszont óva intett: nem szabad beszállni a „játékba”! Helyette inkább meg kell reformálni a korrupció ellen küzdő szolgálatokat és a parlamentet is. Ehhez meg lehet nézni külföldi példákat, hogy például Németországban miként működik ez. Szét kell választani a törvényhozást és a nemzetbiztonsági szolgálatot, akik segítsék a törvényhozók munkáját technológiával, információval, de ne szóljanak bele a működésébe.

Bónusz: az est leggálánsabb lépése

Paleologu lépte meg, amikor megunta, hogy Moise Guran folyamatosan „Hunor úrnak" nevezte Kelement, és elmagyarázta, hogy a magyarban másként van a kereszt- és vezetéknév. Guran bocsánatot kért, erre Kelemen csak annyit mondott: „áh, ugyan, megszoktam már". Aztán Guran a következő kérdésnél már megint Hunor úrnak hívta Kelement. Paleologu megpróbált tiltakozni ismét, de az RMDSZ elnöke mondta, hogy nem érdemes ezzel foglalkozni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS