2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi az, amiről a nyilvanos vitákon mindkét elnökjelölt beszélt?

szerk. 2019. november 20. 15:23, utolsó frissítés: 16:49

Gazdaság, külpolitika, augusztus 10., igazságügy. Bár külön-külön "vitáztak", azért akadt néhány közös téma Johannis és Dăncilă nyilatkozataiban.


Kedd este külön-külön vitázott újságírókkal és elemzőkkel Klaus Johannis államfő és Viorică Dăncilă államfőjelölt. Mivel nem egy térben voltak, így a legtöbb kérdésben elbeszéltek egymás mellett. Megpróbáltuk összeszedni azokat a pontokat, amelyről mindketten véleményt formáltak, hogy az olvasók képet kapjanak arról, kinek milyen magyarázatai és elképzelései vannak ezekről.

Gazdaság

Johannis:

Johannis szerint a Szociáldemokrata Párt kormányzása a fogyasztásra alapult, és azt is elmondta, hogy az új kormánnyal közösen korrekciókat kell eszközölni ezzel kapcsolatban.


"Olyan helyzetben vagyunk, amelyet sok odafigyeléssel kell kezelni, és ezt is fogjuk tenni. A leköszönt kormány gazdaságpolitikája a fogyasztást tartotta fő céljának, túlságosan is a fogyasztásra összpontosított. Ezeket a gondokat ki lehet javítani, és a PNL-kormánnyal közösen magam is részt fogok venni abban, hogy korrekciókat eszközöljünk, oly módon, hogy fenntartható fejlődést valósítsunk meg" - mondta az államfő a bukaresti egyetemi könyvtár aulájában tartott kampánybeszélgetésen.

Dăncilă:

A volt miniszterelnök azt emelte ki, hogy Romániának az EU-ban a második legnagyobb volt a gazdasági növekedése, a PSD-kormányzat alatt megduplázódott a minimálbér, az orvosok fizetése pedig egyenesen a triplájára emelkedett. A volt miniszterelnök elmondta, hogy számos más területeken is jelentős volt a béremelkedés, így a rendfenntartásban, az igazságszolgáltatásban és oktatásban is.

"Mindeközben az elnök nem tett mást, mint félreinformálta a közvéleményt, folyton ellene volt a bérek növelésének, azt mondta, hogy nincs fedezet a nyugdíjak emelésére. Nem gondolt a nyugdíjasokra, akiknek minden lej számít. Azt hiszem, csak a népszerűségét kívánta ezzel növelni" - mondta Dăncilă.

Külpolitika

Román nagykövetség Izraelben

Dăncilă kitart álláspontja mellett, miszerint Románia izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe kell költöztetni. De azt is mondta, hogy amikor államfő lesz, ismét kikéri az illetékes intézmények véleményét, mielőtt végleges döntést hozna ez ügyben.

"Azt mondtam (...), hogy egyetértek a nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetésével. Minden illetékes intézmény véleményét figyelembe véve döntök majd, de megerősítem: ha partnerünk, az Egyesült Államok, amely biztonságunkról gondoskodik, áthelyezte nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, ugyanezt megtehetjük mi is" - válaszolta Dăncilă arra a kérdésre, hogy elnökként aláírja-e a nagykövetség elköltöztetéséről szóló memorandumot.

"Volt egy memorandum, amelyben megkérdeztük a minisztériumok és valamennyi intézmény véleményét. De azóta eltelt egy bizonyos idő, nem az a normális, hogy annak a helyzetnek megfelelően döntsünk majd, ami abban a pillanatban lesz? Tehát garantálom, hogy nem sértek meg egyetlen erre vonatkozó jogszabályt sem, és tiszteletben tartom a törvényt ezen intézkedés vonatkozásában, de kitartok a korábbi álláspontom mellet" - tette hozzá Dăncilă.

Johannis:

Az elnök dilettantizmusnak nevezte a volt kormányfő arra irányuló kezdeményezését, hogy Románia izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztessék.

Szerinte "sötét gondolkodásra" utal a PSD-kormánynak az a vállalása, hogy elköltöztetik Románia izraeli nagykövetségét. A képviselőház elnökének nincs külpolitikai hatásköre, csak a parlamenti diplomácia határain belül, és a miniszterelnöknek sem tartozik a hatáskörébe a külképviseletek elköltöztetéséről dönteni, mert az alkotmány értelmében ezt kizárólag az államelnök teheti meg - magyarázta Johannis.

Johannis szerint a nyilvánosság előtt sokat emlegetett memorandumnak csak az volt a szerepe, hogy a törvényesség látszatát keltse. "Valójában a külügynél kidolgoztak egy tanulmányszerű dokumentációt, amelyet az Államelnöki Hivatalhoz is elküldtek, de sok idővel később, amikor már minden megbeszélés lezárult, többek közt az a szerencsétlen kijelentés is elhangzott New Yorkban" - idézte fel Johannis a történteket.

Schengeni csatlakozás

Dăncilă

A PSD államfő-jelöltje arról is beszélt kedd este, hogy a nagyszebeni európai uniós csúcstalálkozón Johannis azt ígérte, Románia csatlakozni fog a schengeni övezethez.

"Felvállalja-e ön ezt a külpolitikai kudarcot? Mandátumának öt éve alatt azért ezt meg lehetett volna oldani. Technikai szempontból Románia teljesíti a feltételeket. Ön képviselt bennünket az Európai Tanácsban, mégsem csatlakoztunk Schengenhez. Tudja-e, hogy ez egy politikai döntés?" - kérdezte, de nyilván az elnök nem volt ott, hogy válaszoljon.

Johannis ezzel szemben azt emelte ki, hogy szerinte egy államelnöknek illene ismernie legalább egy idegen világnyelvet.

Igazságügy

Johannis azt mondja, ő “rajongója” az igazságszolgáltatás függetlenségének, ezért tartotta távol magát a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) üléseitől

Az igazságszolgáltatás függetlenségéről szólva: elmehettem volna a CSM üléseire, erőltetni egy bizonyos nézőpontot, gyakorolhattam volna nyomást a nyilvánosság előtt az igazságszolgáltatási rendszerre, de én igazán hiszek az igazságszolgáltatás függetlenségében, az igazságszolgáltatás függetlenségének szükségességében, ezért távol tartottam magam. Ha az igazságszolgáltatás rendszerén belül bármilyen nemű szabálysértés történt, akkor ezeket a dolgokat ott kell tisztázni, ahol az alkotmány előírja: a CSM-ben, Románia elnöke nélkül. Az a tény, hogy jogom van odamenni és részt venni az ülésen, nem azt jelenti, hogy szavazati jogom is van. Ha én minden politikustól elvárom, hogy ne avatkozzon az igazságszolgáltatásba, ne sértse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor ez annál inkább érvényes Románia elnökére. Ezért fogalmazok úgy, hogy valóságos rajongója vagyok az igazságszolgáltatás függetlenségének, és hagyom az alkotmány által erre felhatalmazott szerveket, hogy ők foglalkozzanak a fenti kérdésekkel" - mondta a PNL államfő-jelöltje.

Johannis kiemelte azt is, hogy ő visszaküldte az igazságügyi törvényeket a parlamentbe, újbóli megfontolásra, megtámadta őket az Alkotmánybíróságon, véleményezést kért a Velencei Bizottságtól. Az elmúlt napokban felkérte az ezzel a szakterülettel foglalkozó kollégáit, hogy készítsenek neki egy kiértékelést: sikerült törölnie a PSD által indítványozott és az igazságügyi törvényeket kompromittáló intézkedések 70 százalékát.

Dăncilă:

A volt miniszterelnök azt mondta arra az újságírói kérdésre, hogy hogyan kommentálná a PSD igazságügy elleni támadásait, hogy semmiféle támadást nem intézett az igazságszolgáltatás ellen, mi több, még “korrigált” is olyankor, amikor az igazságügyi miniszter próbálta befolyását érvényesíteni.

Szerinte ezt a kérdést Johannisnak kell feltenni. “Nem avatkoztam be az igazságszolgáltatás munkájába. Amikor az igazságügyi miniszter megpróbált beavatkozni, korrigáltam. Úgy gondolom, hogy a politikának nincs mit keresnie az igazságszolgáltatásban. Az igazságszolgáltatás a szakemberek, a bírák és ügyészek dolga. Amíg ezt nem értjük meg, addig nem beszélhetünk az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Románia elnökének még annyira sem szabad beavatkoznia az igazságszolgáltatásba, példaként kell szolgálnia az igazságszolgáltatáshoz való viszony tekintetében" - válaszolt.

A büntetőtörvénykönyv módosításaival kapcsolatban Dăncilă elmondta: a PSD-ben demokrácia van, "nem diktatúra", és a döntéseket az alapszabályzat szerint eljáró fórumok hozzák meg. "Ne tőlem kérdezzék, hogy mi történt a parlamentben, én nem vagyok a törvényhozás tagja" - mondta.

A 2017/13-as rendelettel kapcsolatban azt mondta, tudomása szerint "jogi szempontból nem voltak problémák', európai parlamenti képviselőként pedig meg kellett magyaráznia, hogy mi a helyzet az országban, mert Monica Macovei és Cristian Preda olyan képet festett Romániáról, ami “nem vált dicsőségünkre”. “Akármi is történik az országban, ezeket a dolgokat nem szabad kivinnünk a határokon túlra" - szögezte le ennek kapcsán Dăncilă.

2018. augusztus 10-e

Johannis:

Az elnök szerint a bányászjárás óta nem lépett fel olyan durván az állam saját polgárai ellen, mint 2018. augusztus 10-én. A tavaly történt hatósági fellépésről azt mondta: nem voltak előzetes információi, és valószínűnek tartja, hogy a karhatalmi erők vezetői titokban készítették elő az akciót.

„Túlzás nélkül állíthatom, hogy az a tavaly augusztus 10-i beavatkozás a Győzelem téri tüntetők ellen az állam legdurvább fellépése volt Románia polgárai ellen a bányászjárás óta. Ez csak a bányászjáráshoz és az Egyetem téri eseményekhez hasonlítható. Az az elv, amely alapján felléptek, bebizonyította, hogy a PSD románellenes és demokráciaellenes, és ezt az ügy teljes ismeretének tudatában mondom. Folyton azt kérdezgették tőlem, miért nem akarok vitázni az ellenjelöltemmel? Ezért. Nem tudok vitázni valakivel, aki kommunista stílusú, elnyomó rendszert képvisel” - mondta.

Dăncilă:

A PSD elnökjelöltje azt mondja, aznap ő szabadságon volt, külföldön a férjével. Megemlékezett arról, hogy az elnök az Alkotmánybíróságon támadta meg, hogy ő elment szabadságra, mintha neki erre nem lenne joga, csak Johannisnak. Ugyanakkor azt mondja, számos alkalommal kérte, hogy ne lépjenek fel a hatóságok erőszakosan az emberekkel szemben. “Ki kell derüljön az igazság mindenkiről, legyen az akár csendőr, akár tüntető, ha erőszakosan lépett fel” - mondja.

Összeállításunkban az Agerpres, a Digi 24, Libertatea és Hotnews tudósításait használtuk fel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS