2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ezek voltak az elmúlt 30 év romániai magyarok számára legfontosabb történései

Horváth-Kovács Szilárd összeállította: Horváth-Kovács Szilárd 2019. november 25. 15:42, utolsó frissítés: 16:36

Történészek segítségével állítottuk össze toplistánkat, amelyre természetesen felkerült az RMDSZ megalakulása, de talán meglepő módon a 9/11-es terrortámadás is felfért.


Természetesen az összeállt 10-es lista csupán jelzésértékű, senki ne tekintse történettudományi dokumentumnak. Az események kronológiai sorrendben követik egymást, bár a megkeresett történészek, Fodor János, Főcze János, T. Szabó Csaba és Zahorán Csaba kérésünkre az eseményeket rangsorolták is a jelentőségük szerint. Megközelítőleg konszenzus volt az első 5 történés fontosságát illetően (ezeket a helyezéseket zárójelben fel is tüntettük), míg a továbbiak rangsorolását az olvasókra bízzuk.

1989-1990 rendszerváltás: az RMDSZ megalakulása (1)

Az 1989 decemberi események új reményt hoztak az erdélyi magyar közösség számára. A magyarországi eseményekkel tisztában lévő, a magyar rendszerváltás vezető értelmiségi rétegével valamelyest még kapcsolatban álló erdélyi magyar értelmiség joggal reménykedett abban, hogy 1989 decembere itt is az Európán végigsöprő nyugodt, csendes váltást hozza majd el. Az RMDSZ születése tehát egy utópikus állapot eredménye: egy jobb világ, egy reményteljes, politikai hovatartozástól mentes, politikai egységfront volt. Ugyanakkor, a szövetség létrehozása direkt kontinuitást adott az 1920 utáni erdélyi magyar politikai formációk és parlamenti képviselet felé is. Az erdélyi magyarság életében tehát az RMDSZ megalakulása egyértelműen pozitív és szükségszerű jelenség volt, mivel politikai hovatartozás fölött álló, társadalmi, politikai, kulturális és történelmi célokat fogalmaztak meg, tagjai között pedig az erdélyi magyarság legjavát találjuk 1990-ben. (T. Szabó Csaba)

Marosvásárhely, 1990. január 13. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke beszél a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének alakuló ülésén. Fotó: Bálint Zsigmond, azopan.roMarosvásárhely, 1990. január 13. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke beszél a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének alakuló ülésén. Fotó: Bálint Zsigmond, azopan.ro


1990 fekete márciusa (3)

A március 19-20-i marosvásárhelyi események a jelenlegi történeti feldolgozások szerint pogrom jelleget tartalmazó interetnikus konfliktusként határozhatók meg. Az események időbeli közelsége, s főleg emiatt számos történeti forrás (elsősorban titkosszolgálati, katonai, belügyi iratok) elérhetetlensége miatt az események teljes feltárása és objektív értékelése még várat magára. Ennek ellenére, a kollektív emlékezetben, a politikai beszédben igencsak aktív megosztó tényező maradt, melynek ki nem beszélése további bizalmatlanságra adhat okot a román-magyar megbékélésben. Ugyanakkor az eseményekbe szintén bekapcsolódó roma közösség felé szintén nem történt semmilyen gesztus, leszámítva az eseményeket követő bírósági ítéleteket. Így hatását tekintve azóta is politikailag „feltéphető” interetnikus seb. (Fodor János)

Marosvásárhely, 1990 március 20, a hadsereg a két etnikum közé áll. Fotó: Bálint Zsigmond / azopan.roMarosvásárhely, 1990 március 20, a hadsereg a két etnikum közé áll. Fotó: Bálint Zsigmond / azopan.ro


1996: az RMDSZ először kerül kormányra (5)

1996 fontos eseménye – az után, hogy szeptember 16-án megkötik a Román-Magyar Barátsági és Együttműködési Szerződést – hogy december 12-én az RMDSZ kormányra kerül. Az esemény jelentőségét az adja, hogy az ország kormányszinten történő irányításában a romániai magyarság politikai képviselete a trianoni határok megállapítása után első ízben juthatott szerephez. Ezzel az RMDSZ egyben a fekete március után a legmagasabb szinten kapott esélyt arra, hogy az ország román közvéleménye előtt bizonyíthassa, hogy az erdélyi magyarok igenis felelős politikát visznek és nem az ország destabilizálásának eszközei, mint ahogyan azt az ellenük szóló propaganda állította. A marosvásárhelyi események jelentette közösségi traumát követően ugyanakkor az új helyzetet a romániai magyarok is pozitívan értékelhették, ugyanis ezzel bebizonyosodott, hogy nemcsak az a Románia létezik, amelyik a magyarokat legszívesebben „kívül tudná az országon”, hanem az is, amelyik képes a velük való együttműködésben gondolkodni és ezt az ország színe előtt is felvállalni. (Főcze János)

Kampányzáró, Marosvásárhely, 1996. október 30. Székely Ervin, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, Zonda Attila, Markó Béla, Asztalos Ferenc, Frunda György, Fodor Imre, Borbély László. Forrás: rmdsz.roKampányzáró, Marosvásárhely, 1996. október 30. Székely Ervin, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, Zonda Attila, Markó Béla, Asztalos Ferenc, Frunda György, Fodor Imre, Borbély László. Forrás: rmdsz.ro


2000: a Sapientia egyetem létrehozása

Miután 2000-ben megalakult a Sapientia Alapítvány, 2001-ben sor került a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első egyetemi évnyitójára is. Az önálló erdélyi magyar egyetem létrejötte több szempontból is jelentős eseménynek számított. Egyrészt megmutatta a romániai magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztésének határait: az RMDSZ-nek 1996–2000 közötti kormányzati szerepvállalása ellenére sem sikerült elérnie, hogy a román állam visszaállítsa az állami, de önálló intézményként működő magyar nyelvű egyetemet (vagy létrehozzon egy újat), ami tehát csak magyarországi támogatással valósulhatott meg. Másrészt az új egyetem ugyan több helyszínen működik, súlypontja mégis a – felsőoktatási vonatkozásban eddig perifériának számító – székelyföldi régióba került (Kolozsvár mellett jelenleg három székelyföldi városban, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön nyújt képzést), lehetőséget biztosítva a helyi értelmiség-utánpótlás képzésére és megtartására. (Zahorán Csaba)

A Sapientia csíkszeredai karának épülete. Fotó: wikipediaA Sapientia csíkszeredai karának épülete. Fotó: wikipedia


2001: Státustörvény

A Magyar Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, amely különféle oktatási, munkavállalási és utazási kedvezményekre jogosította fel a „magyar igazolványt” kiváltó határon túli magyarokat. A több szomszédos állam vezetésének ellenérzését kiváltó rendelkezést később Románia esetében külön megállapodás szabályozta. Az intézkedés tükrözte a budapesti kormányzat – Magyarország euroatlanti integrációjának és gazdasági átmenetének előhaladásával – egyre magabiztosabb nemzetpolitikáját, amely a magyar nemzet „határokon átívelő egyesítését” tűzte ki célul. A státustörvény jelentősége abban áll, hogy a magyar igazolványok és a kedvezmények révén intézményesítette a kapcsolatot a magyar állam és a magukat magyarnak valló nem magyar állampolgárok között. Politikai instrumentalizálása az Orbán-kormány ellenzéke részéről („23 millió román munkavállaló”) viszont hozzájárult a magyar–magyar feszültségek fokozódásához is. (Zahorán Csaba)

"A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért (...)" Fotó: 24.hu


2001. szeptember 11.

Az amerikai terrortámadások hatása tulajdonképpen hovatartozástól függetlenül mindenki számára meghatározó és egyben történelmi korszakhatárt is jelentett. Akárcsak az olyan világesemények, mint a 2008-as gazdasági válság, az amerikai terrortámadás bekövetkezése mindenhol érzékelhető, akár mentalitásbeli változásokat eredményezett. Közvetlenül főleg a mindenkori reptéri biztonsági szigorítások, a terrorizmus közbeszédbe való beemelése, az összeesküvés elméletek, a közel-keleti katonai intervenciók mind felhatalmazzák ezen eseményt, hogy mindenkori történelmi mérföldkő legyen. (Fodor János)

A World Trade Center a támadássorozat egyik célpontja volt. Fotó: wikipedia.A World Trade Center a támadássorozat egyik célpontja volt. Fotó: wikipedia.


2003: az RMDSZ VII. kongresszusa, az RMDSZ szakadása, az EMNT és az SZNT megalakulása

Az RMDSZ szakadása, Tőkés László csoportosulásának kiválása, a progresszív és értelmiségi személyiségek fokozatos függetlenedése az erdélyi magyar politikai szféra pluralizálódása fontos változást hozott az erdélyi magyarság életében. Az 1990-ben utópikus célokkal induló, pozitív megítélésben részesedő és óriási támogatásnak örvendő RMDSZ a fragmentálódás révén az erdélyi magyar társadalomban mindig is jelen levő óriási etnikai, kulturális, politikai, gazdasági szakadékokat legitimizálta gyakorlatilag. A szakadékok és különbségek áthidalásáról szóló, utópisztikusnak bizonyult politikai narratíva helyett azonban nem tudott azóta sem új, élhető és az erdélyi magyarság regionalitását és sokszínűségét figyelembe vevő javaslattal megújulni, amely jelzi az RMDSZ és az erdélyi magyar politikai közélet kortárs válságát. (T. Szabó Csaba)

A marosvásárhelyi Vártemplomban közösen gyűlésezik az EMNT és a SZNT Küldöttgyűlése, Tőkés László beszédet mond (2018 okt. 27.). Fotó: tokeslaszlo.euA marosvásárhelyi Vártemplomban közösen gyűlésezik az EMNT és a SZNT Küldöttgyűlése, Tőkés László beszédet mond (2018 okt. 27.). Fotó: tokeslaszlo.eu


2004. december 5.: népszavazás Magyarországon a kettős állampolgárság kiterjesztéséről

Habár a népszavazás nem érte el sem az érvényességi, sem a magyarországiak ingerküszöbét, és így gyakorlati következménye sem lett, a kettős állampolgárság kiterjesztéséről folytatott megosztó kampány hosszú távra neuralgikus ponttá tette a határon túli kisebbségek kérdését az országban. Az ezzel kapcsolatos belpolitikai vita, és ezen belül a külhoni magyarok diabolizálása egyfajta sokként érte a romániai magyarságot – ez a mai napig hatással van a magyar politikai szereplők értékelésére, azok elfogadhatóságára Erdélyben. (Főcze János)

Választási plakát a magyarországi 2004-es népszavazáson. Forrás: AFP / Kisbenedek AttilaVálasztási plakát a magyarországi 2004-es népszavazáson. Forrás: AFP / Kisbenedek Attila


2007. január 1.: Románia csatlakozik az Európai Unióhoz (2)

Az elmúlt harminc évben a romániai magyarság szempontjából kevés fontosabb esemény történt Románia Európai Unióhoz való csatlakozásánál. Az integráció azonban nem csak a határok „légiesítésével” és az európai támogatások jelentette gazdasági lehetőségekkel járt, hanem számos olyan eredménye is volt, amelyek értékeléséhez még közel sem áll rendelkezésünkre elégséges információ. Egyrészt azzal, hogy Románia az EU (és korábban a NATO) tagjává vált, sokkal kevesebb eszköze maradt a Nyugatnak arra, hogy az országot a jogállamiság pályáján tartsa. Másrészt „kinyíltak a kapuk”, és a képzettebb munkaerő soha nem látott migrációja indult Magyarország és az EU jobb megélhetési lehetőségeket biztosító országai felé, anélkül, hogy bármilyen garancia lenne arra, hogy ezek a személyek az összegyűjtött tapasztalataikat, know how-jukat visszaforgatják kibocsátó közösségeikbe. Még feltáratlan az is, hogy milyen hatása lesz annak, hogy az európai munkaerő, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlása gyökeresen felforgatta azokat a közösségeket is, amelyek ezt megelőzően egyfajta önellátásra voltak berendezkedve. Közben feltételezhetően idénymunkáról-idénymunkára élők milliói estek ki az országon belüli szociális hálóból. Ennek az akár lehetőségnek is felfogható jelenségnek nem csak (többnyire pozitív) gazdasági következményei jelentkeznek már most, hanem lényeges (pozitív és negatív) mentalitási, és (többnyire negatív) életvezetési változást is hozott magával. Talán sohasem voltunk ennyire szabadok és ennyire kitettek egyszerre. (Főcze János)

Traian Băsescu államelnök és Călin popescu-Tăriceanu miniszterelnök 2005-ben aláírják az EU-hoz való csatlakozási szerződést. Fotó: fluierul.roTraian Băsescu államelnök és Călin popescu-Tăriceanu miniszterelnök 2005-ben aláírják az EU-hoz való csatlakozási szerződést. Fotó: fluierul.ro


2010: kettős állampolgárság (4)

A kettős állampolgárságról szóló 2004-es – sikertelen – népszavazást követően a 2010-ben választást nyerő Fidesz egyik első intézkedése a magyar állampolgárság megszerzésének megkönnyítése volt a határon túli magyarok számára. A törvény egyfajta válasznak is tekinthető a szomszédos országokban élő magyar kisebbségi közösségek helyzetének rendezetlenségére (elsősorban az autonómiatörekvések kudarcára), amire Budapest így, a magyar nemzeti (re)integráció elmélyítésével kínált megoldást. Bár a törvény kiváltotta Szlovákia heves tiltakozását, Romániában nem ütközött komolyabb ellenállásba. A rendelkezés – a határon túli magyarok szimbolikus emancipációján túl – bővítette a kettős állampolgárok egyéni lehetőségeit is, de más következményekkel is járhat: a szakértők már a törvény elfogadásakor figyelmeztettek arra, hogy hozzájárulhat a kisebbségi magyarok elvándorlásához (Magyarországra és Nyugatra) és csökkentheti az autonómia kivívásának jövőbeli esélyeit. A magyarországi integrációt erősítette a magyar választójog 2012-es kiterjesztése is a külhoni magyar állampolgárokra. (Zahorán Csaba)

A Fidesz 2010-es győzelme után, Orbán Viktor beszédet mond. Fotó: CNNA Fidesz 2010-es győzelme után, Orbán Viktor beszédet mond. Fotó: CNN


Futottak még: Az István, király rockopera bemutatása Csíksomlyón; a 215/2001. számú, a helyi közigazgatásról szóló törvény elfogadása; 1993: „Neptun-ügy”; 2008: a Magyar Polgári Párt bejegyzése; 2014: „Fidesz-RMDSZ kiegyezés”; 1990: Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor elindulása; 1990: a Nemzeti Megmentési Front győzelme; az Országos diszkrimináció-ellenes tanács és az EU-hoz mért kisebbségi jogharmonizáció kezdete 2001 után; a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű oktatásának újraindítása 1990-ben és az új egyetemi charta elfogadása 2014-ben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS