Új elnöke van a KMDSZ-nek: hogyan tovább?
Tőkés Hunor 2019. november 28. 15:50, utolsó frissítés: 2019. november 29. 13:04Időnap előtt átadták a stafétabotot a KMDSZ-nél. Érdeklődésünkre az is kiderült, hogy tovább emelik a Diáknapok belépőjének az árát, aminek az infláció az oka.
Megszakította mandátumát a KMDSZ elnöke, Lőrincz István-Zoltán és félidőben lemondott a kolozsvári magyar diákok érdekképviseleti szövetségének vezetéséről.
A volt elnök Facebookon közzétett bejegyzésében percre pontosan kiszámolta, hogy mennyi időt töltött el a KMDSZ-ben, úgy fogalmazott, picit megijedt ennek láttán, de nem bán egy percet sem.
Úgy értékelte „hatalmas sikereket” értek el, azonban a rendezvényeikkel kapcsolatban néha a terveik nem mindenben úgy sikerültek, mint az előre elgondolták. De ilyenkor átgondolták a dolgokat és újra megpróbálták. Legalábbis ezidáig, mivel a stafétabotot múlt héten Hatos Attila csapata vette át, akik hivatalosan február 15-től lesznek iktatva, a felkészítő három hónap után (amíg a régi elnökséggel együtt dolgoznak a KMDSZ projektjein).
Hatos Attilát telefonon értük el, érdeklődésünkre elmondta, rajta kívül senki más nem adta le elnökségi pályázatát november 13-ig. Így vetélytárs nélkül állt a tisztújító közgyűlés elé, akik 85 támogató, 13 ellenvokssal és egy tartózkodással szavazták meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség új elnökét.
Kérdésünkre, hogy erről hol lehetett információt szerezni, hozzátette: volt egy alapszabályzat-módosító közgyűlésük, amihez „külön hozzá volt adva egy leírás, hogy nyitott a verseny, és le lehet adni a jelöltségi dokumentációt”.
Hatos választhatta ki a vezetőtanács tagjait, akik szinte teljesen lecserélődtek. Sámi Zsuzsa a tanügyért felel, Tankó Helén ahogy eddig is, a kommunikációért, viszont vannak újonnan jött vezetőtanácsi tagok: Kovács Ákos (a szolgáltatásokért felel), Antal Erika (a humánerőforrásért felel), Struber Henrik Iliász (a rendezvényekért felel), Örmény Márk (a pénzügyekért és az adminisztrációért felel), Kiss Oszkár (a szakosztályokért felel) – tudtuk meg Hatos Attilától.
Az új KMDSZ-elnök kérdésünkre arról is beszámolt, hogy miért látja úgy, hogy ő lenne a legmegfelelőbb a kolozsvári magyarok diákjainak érdekképviseletére. Úgy fogalmazott: mindenképp vállalt volna még egy mandátumot a vezetőtanácsban, mert az utóbbi időszakban „eléggé” belelátott a KMDSZ működésébe.
„Istiék ott álltak mögöttem és jelezték, hogy segítenek, amikor szükség van rá” – mondta Hatos, akiben a régi elnökség „potenciált látott a vezetésre”.
„Úgy érzem, hogy az elkövetkezendő időszak segíthet a személyes fejlődésemben is. Az, hogy erre én vagyok-e a legjobb ember, azt még nem tudom. Viszont úgy érzem, hogy megvannak a készségeim és motivációim is ahhoz, hogy a 30 éves szervezetet képviselni tudjam" – tette hozzá.
Mi vezetett Lőrincz lemondásához?
Hatos azzal magyarázta elődje lemondását, hogy „egy teljesen más generáció tagja”. Lőrincz „új területeken akarja kipróbálni magát”, „más dolgokat érez most prioritásnak”.
„Nem igazán voltunk meglepve, mert már nyár elején jelezte, hogy nem fogja tovább folytatni. Jelezte, hogy gondolkodjanak azok, akik tovább szeretnék vinni a szövetséget. Elmondta, hogy aki ki akarja próbálni magát, az készülhet” – mondta Hatos Attila, aki úgy érzi Lőrincz István-Zoltán újításokat hozott be a KMDSZ életébe.
Ilyen volt például a VIBE Fesztivál elektronikus zenei színpada, a Black Box. A KMDSZ Mentor programja, amelynek célja az egyetemisták szakmai fejlődésének elősegítése, gyakorlati tudásszerzés biztosítása rendezvényszervezés formájában, és hogy megmutassa a nyilvánosság előtt a KMDSZ belső működését.
Hatos elmondása szerint Lőrincz tevékenysége alatt színesebb és profibb lett a szervezet. Az új elnök méltányolja azt is, hogy Lőrincz vezetése alatt a KMDSZ átlépte a 2000 diáknapozót, „ami részben az ő érdeme is".
Lőrincz István-Zoltán a Transinex érdeklődésére lemondása okaként azt mondta, esélyt akart adni az új vezetőtanács-tagoknak és egy új irányt adó KMDSZ perspektívának. Már volt előzőleg egy mandátuma, amit kitöltött a két év során, és saját tervei egyéves újrázásról szóltak.
„Elsődlegesen azt szerettem volna megváltoztatni ezzel, hogy ne ugyanaz a mentalitás érvényesüljön, legyen egy generációs frissülés, mert érződött az előző években, hogy ha nagyon sokáig ugyanaz az elnök, akkor az kihat a KMDSZ-re is” – mondta a leköszönő elnök, aki szerint egyedül döntött erről, nem egy külső vagy belső konfliktus vezérelte.
Milyen érdekvédelmi tevékenységet szeretne folytatni az új elnök?
Hatos Attila kétéves tervei között szerepel, hogy legyen a lehető legtöbb egyetemen tanügyi referens, azokon az egyetemeken is, ahol nincs magyar képzés, de van magyar diákközösség. Egy tanügyi referens a kar, a szak és a KMDSZ információi alapján tájékoztatni tudná – főleg az első éves diákokat, de a többi magyar diákot is. Az éves rendezvényeik kivitelezése mellett az KMDSZ székhelyét is szeretnék felújítani.
Ahogyan beszédében is fogalmazott, Hatos az érdekképviseletet abban látja, hogy az egyetemek, a KMDSZ és a diákképviselők között még szorosabb kapcsolatot építsen ki, amit egy korábbi kezdeményezésük. „A diákok nem érzik, hogy mekkora felelősséggel bírnak egy-egy egyetemen a diákképviselők és a szenátorok” – mutatott rá.
Kérdésünkre, hogy milyen tevékenységet folytatnak a képviselők és szenátorok elmondta, hogy minden kérdésre választ tudnak adni a karokon belül. Továbbá, hogy a diákképviselők ott vannak a bentlakások elosztásánál és az ösztöndíjprogramok elosztásánál, képviselik a magyar diákokat - fejtette ki az elnök, akinek még három hónapig a régi elnökség is segíti munkáját a felkészülésben.
Eddig milyen témákban szólaltak fel a diákok érdekeiért?
„Igazából akkor lehet jól felszólalni, ha van egy adott probléma. Az elmúlt évben, mióta én benne vagyok a KMDSZ-ben, nem tapasztaltunk problémákat. Az ezelőtti időszakról nem tudok beszélni. Az elmúlt egy évben nem sérültek a magyar diákok érdekei, ebből a szempontból egy lazább év volt, mondjuk úgy” – vélte Hatos Attila.
Hozzátette, Marosvásárhelyen azért kiálltak az orvosi- és a gyógyszerészeti egyetem diákjai mellett, közleményt is adtak ki ezzel kapcsolatban. Viszont ebbe a témába az Országos Magyar Diákszövetség által tudtak igazán beleszólni.
Beszélgetésünk közben egy kolozsvári eset mégis csak az eszébe jutott, ahol egy oktató (és ezáltal a magyar oktatásban résztvevő diákok) érdekeit képviselni tudták.
„A Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen (UAD) volt egy magyarul oktató tanár, akit le akartak váltani. A KMDSZ ottani tanügyi referense egyeztetett az ott működő felső vezetéssel, a diákképviselettel, és kérést adtak le, hogy ennek a magyar tanárnak ne szűnjön meg a funkciója és továbbra is taníthasson.
Mit "érdekképviselt" a régi elnök?
Egy hasonló jellegű kérdésünkre Lőrincz István-Zoltán is beszámolt az előző és a mostani mandátuma alatti érdekvédelmi tevékenységről.
Lőrincz szerint a KMDSZ érdekvédelme az egyetemre „korlátozódik”. Itt sikerült növelniük a „román kollégák segítségével” az egyetemisták ösztöndíját. Diákképviselői szinten pedig elérték, hogy könnyebben megismerjék a szakot képviselő diákokat és szenátorokat azáltal, hogy felszólalhatnak az évnyitón. Növelték a képviselőik (tanügyi referens, diákképviselő, szenátor) számát is: a volt elnök harmincra saccolta a számukat.
„Mindig azzal találkoztunk, hogy vannak diákképviselők, de a diákok nem ismerik őket. Amikor pedig probléma merül fel, akkor nincs akihez forduljanak. Ezért, hogy megismerjék őket, minden kari évnyitón kezdeményeztük, és kértük a diákok segítségét, hogy a diákképviselők is mondhassanak két szót. Ez nagymértékben sikerült is, idén körülbelül 18 megnyitón szólaltak fel” – mondta Lőrincz.
„Az utóbbi években a képviselők és szenátorok azért szólaltak fel a kari és az igazgatói tanácsokban és döntő bizottságokban, hogy a magyar diákok is ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, képviselve legyenek, mint a más tagozat tanulói” – ecsetelte. „Így nem az történt, hogy a románok döntöttek, vagy csak román diákok voltak ott, hanem ha elsiklottak valamilyen részlet felett, akkor a magyar diákképviselő, szenátor fel tudta hívni a figyelmet rá. Ha ott vagy, nem igazán próbálkozik senki azzal, hogy átvágjon, viszont, ha nem vagyunk jelen a döntéshozásban, akkor általában nem érdekel senkit, hogy mik a mi érdekeink” – tette hozzá az exelnök.
Emelik a Diáknapok részvételi díját, aminek oka az infláció
„Valószínűleg lesznek olyanok, akiket el fogok szomorítani, de lehet számítani arra, hogy idén is emelkedni fog a Diáknapok ára. Megközelítőleg 89 lejre fog megdrágulni. Pontos összeget még nem tudok mondani, de mindenképpen emelni fogjuk” – mondta Lőrincz István-Zoltán.
„Miért drágul a Diáknapok? Sajnos infláció van, akármennyire is nem szeretnénk. Aki ilyen területen tanul, az tudja, látja is” – mutatott rá Lőrincz.
„Amikor például Tőtött Cigiéket hívtuk, abban az évben lépett fel a Halott Pénz, Dj Gyóntatófülke, Shiver show, Nick Havsen, az Irie Maffia, ami akárhogy is számoljuk, nem egy Diáknapos árkategória, messze túllőttünk a célon az előadókkal" – fejtette ki.
A volt KMDSZ-elnök szerint minden szolgáltatás ára növekszik, amit be kell szerezzenek a fesztiválhelyszín kiépítése érdekében.
„Ahogy mindenki emeli az árát, úgy sajnos nekünk is kell, mert ahogy láthatóvá vált a 25. Diáknapok alatt – amikor a petíció is volt (hogy a KMDSZ számoljon el a magyar hallgatók fele: mire költi a részvételi díjakból tőlük befolyó összeget? – szerk. megj.) és közzétettük a tervezett költségvetést –, hogy kb. 50%-a az, amit fed a résztvevők által befizetett összeg. A többi ötvenet igazából mi próbáljuk meg előteremteni, és vannak olyan évek, amikor a támogatás nem jön össze, ilyenkor generálunk egy mínuszt, és a következő évben próbálunk lefaragni ebből” – mondta.
Mint kifejtette, a tavaly előtt is volt mínuszuk (amit nem a teljes Diáknapokra, hanem a rendezvény támogatásaira értett a volt elnök – szerk. megj.), az előző évekhez képest 4 millió forinttal (61 053 lej – szerk. megj.) kevesebb támogatást kaptak, ami a 350 000 lejes Diáknapos összkiadásának a 17,443%-a. Az 55 csapat (35-38 fős – szerk. megj.) által befizetett összeget 150 ezer lejre saccolta, a kiadást pedig 200 000-re.
Lőrincztől azt is megtudtuk, hogy a bulibelépők bevétele 40-80 ezer lej közé tehető. A Diáknapokhoz szükséges szolgáltatások közül a hangosítás, fénytechnika és más dolgok összesen 13-14 ezer euróba kerülnek, a sátor padlózattal kb. 12 ezer euróra (57 327 lej), ami Lőrincz szerint idén drágább lesz, mert más céget kell keresniük, a kerítés és a biztonságiak, úgy véli 10 ezer euró körül lehetnek.