Megint elégtelen Románia PISA-bizonyítványa: a diákok közel fele funkcionális analfabéta
2019. december 03. 13:22, utolsó frissítés: 2019. december 05. 15:40És még javulás sem látszik. Mind a szövegértés, mind a matematika, mind a természettudomány területén rontottunk az előző két felméréshez képest.
Az elmúlt évek leggyengébb eredményét érték el a romániai diákok a 2018-as PISA-felmérésen. A két legutóbb felméréshez (2012, 2015) képest mindhárom vizsgált területen, tehát olvasás/szövegértés, matematika és természettudomány csökkentek a diákok pontszámai - derül ki az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által működtetett program felméréséből. A funkcionális analfabétizmus mértéke átlagosan 44 százalékos volt, és növekedett 2015-ös eredményekhez képest - írja az oktatási témákra specializálódott edupedu.ro.
Olvasás/szövegértés próbán Románia 428 pontot kapott, ami 6 ponttal kevesebb, mint a 2015-ös eredmény, és 10 ponttal kevesebb a 2012-es felmérés eredménye. A 2009-es pontszámnál viszont 4 ponttal magasabb. A magyarországi átlag szövegértésben 476 pont volt. A legjobban teljesítő OECD-országok Észtország (523), Kanada (520) és Finnország (520) lettek.
A matematika területén mérték a legnagyobb mértékű visszaesést az előző időszakhoz képest. 430 pontot mértek 2018-ban, ami 14 ponttal kevesebb, mint a 2015-ös, illetve 15 ponttal kevesebb, mint a 2012-es eredmény. Egyébként a 2018-as eredmények szerint csak három olyan ország volt, ahol matematikából csökkentek a pontszámok: Románia mellett Máltán és Tajvanon. Magyarország pontszáma matematikából 481 pont, míg a legjobban teljesítők OECD-országok Japán (527), Korea (526) és Észtország (523).
A természettudományi pontszáma a leggyengébb Romániának, 426 pontra értékelték az ország oktatását ezen a téren. 2015-höz képest 9, míg 2012-höz képest 12 pontos a visszaesés a területen. Magyarország pontszáma természettudományokból szintén 481 pont, a legjobban teljesítő OECD-országok Észtország (530), Japán (529) és Korea (519).
Az OECD-országok átlagától is jelentősen elmaradunk: a szövegértés területén 59 pont, a matematika területén szintén 59 pont, míg a természettudományok területén 63 pont a lemaradás.
A három terület legalább egyikében azoknak az aránya, akik a legnehezebb problémákat is megoldották, csupán a résztvevők 4 százalékát teszi ki, míg az OECD-es átlag ebben 16 százalék. Azok aránya, akiknek a szövegértési feladatok legkönnyebbjei is nehézséget okoztak, 41 százalék, míg matematika területén ugyanez az arány 47 százalék. Az OECD-átlag nagyjából a fele ezeknek.
A természettudományok területén 44 százalék azoknak az aránya, akik már nem tudják megoldani a 2. nehézségű szintű feladatokat, azaz nincs meg az alapvető kompetenciájuk, nem tudnak kapcsolatot teremteni a rendelkezésre álló információk és a valós élet szempontjai között. Az OECD felmérésben 1-től 6-ig osztják nehézségük szerint a feladatokat, ahol a 1-es szint jelenti a legkönnyebbet és a 6-os a legnehezebbet. A természettudomány területén a romániai diákoknak csupán 1 százaléka képes 5-ös és 6-os nehézségű feladatokat is megoldani (az OECD-átlag 7 százalék). Ez azt jelenti, hogy az tanulók képesek kreatív és önállóan alkalmazni a természettudományok területén elsajátítottakat, akár ismeretlen helyzetekben is.
A jelentés szerint a diákok 59 százaléka érte el a 2. szintet a szövegértési feladatokban (az OECD átlag 77 százalék ebből a szempontból), ez azt jelenti, hogy képesek megtalálni az információkat világos szempontok alapján, illetve képesek reflektálni egy szöveg céljára és formájára. Másrészt a tanulók 41 százaléka nem éri el a 2. szintet a szövegértési feladatokban, ami gyakorlatilag a funkcionális analfabetizmus szintje, tehát nem tudja megmagyarázni, hogy miről szól a szöveg. A diákoknak csupán 1 százaléka érte el a legmagasabb 5. és 6. nehézségi szintet a szövegértési feladatokban, szemben az OECD-s 9 százalékos átlaggal.
A felmérés szerint vannak olyan diákok, akik még az aritmetikai alapműveleteket (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) sem tudják elvégezni. Azok aránya, akik nem érik el a 2. nehézségű feladatok szintjét, 47 százalék, tehát nagyjából azt jelenti, hogy egy termék árát nem tudják lejből egy adott valutába átalakítani. A diákok 3 százaléka tudta megoldani az 5-ös vagy 6-os nehézségi szintű feladatokat, az OECD-átlag ebben az esetben 11 százalék.
A PISA-jelentés szerint a 15 éves romániai diákok körében a funkcionális analfabetizmus aránya hivatalosan 44 százalék, ami 5 százalékpontos növekedés a 2015-ös 39 százalékos arányhoz képest. A szervezet meghatározása szerint funkcionális analfabétának lenni azt jelenti, hogy az illetőt nem lehet bevonni olyan tevékenységekbe, amelyekben bizonyos szintű ismeretre van szüksége a csoportján vagy közösségén belüli hatékony működés érdekében, és ugyanakkor nem képes az olvasást, írást és számolást saját maga és a közössége fejlesztése érdekében felhasználni.
A teszteket 2018 áprilisában töltötte ki ötezer 15 éves diák (180 iskolából), többségük 9. osztályba járt, de voltak köztük 7. és 8. osztályosok is. Előbb egy felmérésen vettek részt, amelyben 2 órájuk volt megoldani az adott feladatokat, majd egy 30-45 perces kérdőívet töltöttek ki a tanáraikkal együtt.
Egy példa még 2012-ből arra, hogy milyen típusú feladattokkal kell megbirkózzanak a diákok:
Címoldali fotó: unsplash.com/Siora Photography.