Korodi elmagyarázta, miért segítettek hatályon kívül helyezni a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét
Kulcsár Árpád 2019. december 04. 16:57, utolsó frissítés: 2019. december 05. 15:41Annak idején a PSD és ALDE mellett az RMDSZ is elfogadta, most segítettek hatályon kívül helyezni. De más kérdésekben is van lavírozni valója az RMDSZ-nek.
A héten felpörögtek az események a román politikában, ahogyan az várható is volt: a nemzeti ünnep után lelkesen vettették bele a munkába magukat honatyák és honanyák. De mindeközben olyan fordulatok is vannak, hogy az ember csak kapkodja a fejét: kezdjük az elsővel.
A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét (legea recursului compensatoriu) hatályon kívül helyezését maga a Szociáldemokrata Párt kérte a parlamentben, és aztán szerdán meg is szavazta a képviselőház.
A törvény nagyon sok ellentmondással járt, ennek köszönhetően több ezer rab került a büntetése lejárta előtt szabadlábra, és hónapokon keresztül azon csámcsogott a jobboldali sajtó, hogy milyen válogatott bűncselekményeket követtek el.
Annak idején ennek a törvénynek az életbe lépését a PSD és az ALDE mellett az RMDSZ is megszavazta, két napja Korodi Attila, a képviselőházi RMDSZ-frakció elnöke jelezte, hogy most meg fogják szavazni a hatályon kívül helyezését.
"Nem az álláspontunk változott meg, hanem annak idején, ahogyan elfogadták azt a törvényt, társult hozzá néhány más kormányzati intézkedés is. Ezek nem valósultak meg. A háttér akkor az volt, hogy az Emberjogi Bíróság ennek a törvénynek köszönhetően befagyasztotta azokat a büntetéseket, amikkel Romániát sújtotta. Viszont a kormány akkor vállalta, hogy a törvény mellett bevezeti az elektronikus karpereceket, és új börtönöket is épít, ha ezek szükségesek, hogy csökkentse a nyomást, ami jelen pillanatban a börtönökön van. És nem mellékesen a törvényben az is benne volt, hogy amennyiben a börtönökben a bizottság a szabadlábra helyezés mellett dönt, úgy egy bíróságnak is jóvá kell azt hagynia. Ezek közül semmi sem valósult meg az alatt az egy év alatt, ami a törvény kifutási ideje lett volna” -mondta a képviselő.
Nem ez az egyetlen dolog, ami fejtörést okozhat az RMDSZ-nek, hanem például az is, hogy Ludvic Orban néhány napja bejelentette, hogy az igazságügyi törvényeket szeretnék a parlamentben elfogadni, amennyiben azonban az visszautasítja, akkor felelősségvállalással, ha meg ezt akadályozzák, akkor sürgősségi rendelettel fogják megoldani. Csakhogy “elvileg” érvényben van egy megállapodás az RMDSZ és a PNL között, amelyet az elnökök írtak alá, és amelyben a nemzeti liberálisok vállalták, hogy nem fognak felelősségvállalással, vagy sürgősségi rendeletekkel kormányozni, ehhez képest Orban játszi könnyedséggel jelent ki dolgokat.
"Mi tartjuk magunk az írott megállapodáshoz, amely szerint a kormány nem változtat az igazságügyi, a választási és a közigazgatási törvényeken sem sürgősségi kormányrendelettel, sem felelősségvállalással, hanem a parlament elé terjeszti a javaslatait, és a parlament dönt ezekben a kérdésekben. Egyelőre csak nyilatkozatok hangzottak el egyes politikusoktól, de konkrét lépések nem történtek az általunk aláírt parlamenti támogatási egyezmény megszegésére. Bízunk abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt betartja az ígéretét" - mondta erre Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője a Transindexnek.
A másik probléma, ami miatt az RMDSZ esetleg aggódhat, hogy naponta sürgeti valaki a PNL-t, hogy legyen szíves változtatni a választási törvényen, úgy, hogy az újra két fordulós legyen. Természetesen leginkább az USR-PLUS szövetség üti ezt a vasat.
Csakhogy a PNL-nek is van félnivalója a két fordulótól, főleg azoknak a nagyvárosi polgármestereiknek, akik a nemzeti liberálisok gerincét adják. Ezeken a helyeken könnyen megtörténhet, hogy az USR-nek sikerülne legyőznie őket két forduló alatt. Gondoljunk csak arra, hogy az EP-választásokon viszonylag könnyedén nyerték meg Kolozsvárt, Temesvárt, Jászvásárt és Bukarestet.
Hegedüs azonban úgy véli: "a választási törvényt most nem lehet megváltoztatni úgy, hogy a változtatás érvényes legyen a 2020-as önkormányzati választásokra is". Valójában nem is lehetne, hiszen van egy velencei bizottsági és egy alkotmánybírósági ajánlás erre nézve. Kérdés, hogy a PNL meddig hajlandó elmenni: a legvalószínűbb, hogy ebben nem fog sürgősségileg dönteni, és ha a parlament elé kerülne, akkor a PSD és az RMDSZ leszavaznák a törvénymódosítást. A PNL-nek a legfőbb politikai ellenfele ugyanis jelenleg már nem a PSD (csak retorikában), hanem nem szabad engednie, hogy az USR-PLUS szövetség nagyon a fejükre nőjön.
Másrészt, ha a PNL egészen egyértelműen akarná is, akkor sem biztos, hogy sikerülne neki megváltoztatni a választási törvényeket: amennyiben felelősségvállalással fogadnák el, akkor az alkotmányossági kérdéseket vetne fel, és a PSD (és valószínűleg az RMDSZ is) egész biztosan a Alkotmánybírósághoz fordulna miatta, szóval mindenképp hosszú kifutása lenne. Bár nem tudni, a PNL-nek mi éri meg jobban: még nagyobbat rúgni a PSD-be, vagy jóban maradni saját erős polgármestereivel, most úgy tűnik, az RMDSZ mindenképp megússza, hogy 2020-tól egy ilyen törvény életbe lépjen. Klaus Johannis államfő ugyan nemrég azt mondta, meg fogják találni a módját, hogy megváltoztassák, úgyhogy akár még az is megtörténhet, hogy azért csak nekifutnak.