2020. január 27. hétfőAngelika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mit jelentene a megelőző kilövési kvóta újbóli bevezetése a medvéknél?

Babos Krisztina 2019. december 05. 17:06, utolsó frissítés: 2019. december 08. 11:02

Tudományos felmérések hiányában az EU valószínűleg megtámadna egy olyan rendeletet, amely visszavezetné a megelőző kilövési kvótát, állítja a vadgazdálkodási szakember.


Gyakran kapunk híreket arról, hogy különféle szakbizottságokban vitáznak, döntenek a medvékkel kapcsolatos kérdésekben, legutóbb például arról tájékoztatott az RMDSZ, hogy törvénytervezetbe foglalták, hogy ismét szabjon ki a környezetvédelmi minisztérium megelőző kilövési kvótát a medvék esetén. Amikor legtóbb alkalmazták ezt az eljárást, azaz 2015-ben, 140 egyed levadászását tette lehetővé országos szinten. A tájékoztatóban egy örvendetes intézkedésről is hírt adnak: a szövetség javaslatára kártérítésre jóváhagyott 3 millió lejből 2 milliót a kormány szerdán átutalt a kárvallottaknak.

Balázs István vadgazdálkodási szakember érdeklődésünkre elmondta, a kártérítések utalása nagyon jó dolog lenne, ez valószínűleg érdemi előrelépés volna a medvekérdés rendezése irányába. Azonban a megelőző kilövési kvóta kapcsán szkeptikusan nyilatkozott, úgy vélekedett: az EU jelen állás szerint megtámadna egy ilyen rendeletet. Hozzátette, ez az eljárás egyébként sem alkalmas a medvepopuláció dinamikájának szakszerű irányítására. Elmondta: megkerülhetetlen, hogy Románia végre készítsen egy alapos, tudományos szempontból fenntartható tanulmányt, egy komoly állománybecslést a medvékkel kapcsolatosan, ellenkező esetben nem igazán lesz lehetőség a problémák kezelésére.

A szakember kifejtette, a medve nálunk 2016 óta számít veszélyeztetett fajnak, ettől kezdődően szigorúan tilos az elpusztításuk. A környezetvédelmi minisztérium csakis egyedi, indokolt esetekben adhat különleges kilövési engedélyt, úgynevezett derogálást, amennyiben egy példány jelentős mértékű károkat okoz, illetve emberi életet veszélyeztet. Balázs szerint 2016-ban sem volt kevés medve Romániában, így nem volt indokolt a veszélyeztetett státusz megítélése. Ez esetben is a szakszerű felmérések hiánya volt az oka annak, hogy a kormány nem tudott hatékonyan érvelni az EU hatóságainál.

Hozzátette, bár hivatalos tájékoztatás ebben a kérdésben nem történt, egyes zöld civil szervezetek lobbitevékenysége is állhatott a döntés hátterében. Ezek ellenezték a medvevadászatot, ugyanakkor a saját identitásuk erősítésére is szolgált ez az ügy. Balázs érdeklődésünkre elmondta: a kormány próbált ugyan érvelni, és egy tanulmányt is bemutatott, azonban ez nem volt tudományos szempontból fenntartható, így nem vették figyelembe.


„Ott tartunk, ahol az elején”

- vélekedett a szakember, utalva arra, hogy az elmúlt három évben nemigen történt előrelépés a szükséges felmérések, tanulmányok ügyében. Arról is beszámolt ugyanakkor, hogy Hargita Megye Tanácsa Tájgazdálkodási Munkacsoportja keretében, amelyben önkéntes alapon vesznek részt vadgazdálkodási szakemberek, biológusok, ökológusok és más szakértők, több szempontból is foglalkoznak a kérdéssel.

Harmadik éve folyik a Csíki-medencében, illetve most már a megye jelentős részén egy monitoring, amelynek célja, hogy fenntartható kutatási módszerrel próbáljanak állománybecslési adatokat nyerni. Ugyanakkor igyekszenek elemezni a káreseteket, valamint a károkról statisztikailag értelmezhető adatokat kapni Hargita megyére vonatkozóan. Emellett kérnek le országos szintű adatokat is, hogy egy átfogóbb képet alakíthassanak ki a helyzetről.

Azt is elmondta ugyanakkor, hogy ez egy nehéz és időigényes munka, úgyhogy nem valószínű, hogy 2020 májusára sikerül befejezniük, ameddig a megelőző kilövési kvótákról dönteni kellene. A szakember szerint három évre visszamenőleg még akadnak kárbejelentésekről szóló információk, azonban nincs túl sok dosszié, a megelőző időszakból azonban alig találnak adatokat.

Komoly probléma, hogy nagyon bürokratikus a kárbejelentési eljárás, pénzt a gazdák pedig csak nagy késéssel kapnak, sokan nem is próbálkoznak emiatt” - mutatott rá a szakember.

Balázs szerint nem reaktív módon, utólagosan kellene beavatkozni, a káresetek alapján, hanem proaktívan, megelőzve a problémákat. Szakszerű, tudományos alapokra épített vadgazdálkodásra lenne szükség, ami a populáció dinamikája alapján tervezett beavatkozásokkal tartaná kontroll alatt a helyzetet. Hozzátette: a korábban alkalmazott megelőző kilövési kvóta nem jelent megoldást a gondokra, mert nélkülözi a szakszerű alapokat, és ezt is a kártételek alapján állapítják meg, lényegében alkalmatlan a jelenlegi problémák kezelésére.

Hadnagy Lehel, a Szilos Vadásztársaság igazgatója szintén kifogásolja mind a kártérítési eljárást, mint a problémás egyedek kilövésének engedélyeztetésére vonatkozó derogálás menetét. „Volt olyan esetünk 2018-ban, hogy egy medve Csíkszentgyörgy községben augusztus elejéig megölt 10 szarvasmarhát, ezért kértük a különleges kilövési engedélyt. Választ csak egy hónap múlva kaptunk, amelyben elutasították a kérésünket arra hivatkozva, hogy ezt nem indokolja a károk mértéke és a populáció nagysága.

A következő hónap során megölt további három szarvasmarhát a községben, ezért október elején újból kértük a kilövési engedélyt. November közepén meg is kaptuk a jóváhagyást, azonban ekkor már hideg volt, a medve elhúzódott télire. Csak tavasszal, az első kártétel után sikerült ismét beazonosítanunk és kiemelnünk” - fejtette ki az igazgató, aki szerint a szóban forgó medve amellett, hogy a mezőn, illetve a kertek végében ütött le szarvasmarhát, volt eset, hogy a házak közelében levő ólakból is zsákmányolt disznót.

Elmondta, a kártérítési eljárás annyira bonyolult és időigényes, hogy akinek például csak egy juha vész oda, nem is vág bele. A káresetet követő 24 órán belül ki kell hívni a települési önkormányzat keretében működő kárfelmérési bizottságot, amely megállapítja a kár mértékét, illetve hogy mi okozta. Védett fajok, például medve esetén az állam köteles megtéríteni ezt. „Ha mondjuk péntek esete történik valami, a gazda hétfőig kell tárolja a tetemet” - részletezte Hadnagy, aki szerint nagyon sok papírmunkával jár a kártérítési kérvény összeállítása. Hozzátette: tud olyan esetekről, amikor a gazda csak egy-másfél év elteltével kapta meg a pénzét.

Nyitókép: Gál László

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS