2019. aug. 21. szerdaSámuel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Állampolgárság: "Retorikai toposzokba szorítva csak torz döntést lehet hozni"

kérdezett:Sipos Géza 2004. november 12. 15:50, utolsó frissítés: 15:50

A szolidaritást váró erdélyiek #b#nem vitáznak#/b# saját társadalmuk szolidaritási problémájáról. A bevándorlás felbillentené a magyar belpolitikai status quót, #b#ettől fél#/b# a baloldal – szakértőink a kettős állampolgárságról.





Egy erdélyi politológus-publicista, illetve egy magyarországi jelentkor-történész szakértőt kérdeztünk a kettős állampolgárság körüli vita kapcsán. Kérdéseink a következők:

1 Ön szerint mi a valószínűbb érvényes referendum esetén: az igen vagy az elutasítás?
2 Erdélyi-, illetve külmagyarok körében általában milyen pszichológiai hatása lehet a nem válasznak?



Bíró Béla politológus, Sepsiszentgyörgy 1 Mivel a legfrissebb felmérések szerint pengeélen billeg a népszavazás érvényessége, illetve az igen/nem válaszok aránya, mindkét fél jelentősen ráerősít majd a kampányra. Ennek következményeként a szavazókedv nőni fog, így az érvényesség is valószínűbb.

"Érthető az erdélyiek érzékenykedése" – mondja Bíró Béla


Mindkét oldal úgy kezeli az állampolgárság kérdését, mintha az élete múlna ezen. A kérdés az, hogy honnan ennyi szenvedély a baloldalon is – mert a jobboldali indulatok inkább érthetőek.

Válaszom az, hogy nem megalapozatlanok azok a félelmek, melyek szerint nem túl nagymértékben, de az állampolgárság előnyeit kihasználva megnőhet a bevándorlás Magyarországra.


Százezer ember már-már most,

állampolgárság nélkül is áttelepülhet: ők pedig – a baloldal által folytatott politika következményeként is – valószínűsíthetően szinte mind jobboldali beállítottságúak. Magyarország mostani, kiélezett belpolitikai helyzetében, amikor akár pár tízezer szavazaton múlhat egy kormány bukása, ez évtizedekre felboríthatja az egyensúlyt.

Úgy vélem, ez a félelmek és indulatok oka, minden egyéb csupán mellébeszélés – szögezte le lapunknak az egyetemi tanár és publicista.


Bíró 2 A kettős állampolgárság megléte – úgy látom – a mi sorsunkat nem befolyásolná különösebben. De ezzel együtt számos erdélyi magyarnak volt már néhány rossz tapasztalata Magyarországgal kapcsolatosan, számos emberbe rúgtak bele.

Ez nem azt jelenti persze, hogy a többség úgymond ne a mi oldalunkon állna, hanem érthető túlérzékenységünknél fogva hajlamosak vagyunk felnagyítani a negatívumokat. Így egy mostani elutasítás felerősítené az ilyen hangokat, azt a közhangulatot gerjesztené, hogy az erdélyi magyarok senkinek sem jók, senkinek sem kellenek, hogy "elárultak" bennünket. Ez katasztrofális volna.

__________________


Bárdi Nándor történész, Budapest 1 A közvéleménykutatás létezik tudományos módszerként: a mai találgató-jóslás csak szomorú közállapotainkról szól. A pillanatnyi állás szerint a kettős állampolgárságra nem mennek el elegen szavazni és több az igen mint a nem (ez a HVG-ben közölt Medián-mérés eredménye.

Mivel két olyan kérdésről van szó, amely nem világos, hogy miről/mivel is jár, érzelmi-habitus reagálás és nem racionális értékválasztás kérdése, hogy mire is voksolnak.

Összeállításunkat koreai képregény-kockákkal illusztráltukÖsszeállításunkat koreai képregény-kockákkal illusztráltuk


Bárdi 2 Elsőként: történész vagyok és nem jós, szociálpszichológus, nemzetmentő és így tovább.

Másodsorban: paradox módon azáltal, hogy a külmagyar-probléma megint pártpolitikai és kommunikációs harcoknak rendelődött alá, ez azt segíti elő, hogy a magyar politikai élet vitáiban nem a szakpolitikai kérdések, hanem az elvont, jól (el) nem dönthető, külső kényszerektől behatárolt "nemzeti" vágyak kerülnek középpontba.

Így a határon túli problematika továbbra is "a nemzetről" és nem a határon túl élő emberek problémáiról szól. Ráadásul épp a határon túli közegben túlsúlyban lévő szimbolikus elemeket, illetve a román és szerb nemzetpolitika habituális befolyását erősíti.

Ebben a helyzetben, ilyen retorikai toposzokba szorítva csak valamilyen formában torz döntéseket lehet hozni. A csapdahelyzetből kivezető megoldást két dologban látom: Egyfelől


a vajdasági és a kárpátaljai útlevél

problémáját az adott régiókra minden polgárára kiterjedő vízummentességgel lehetne megoldani, vagyis a Kárpátontúl megyére, illetve Vajdaságra kiterjedő EU-régiópolitika alapján. A Vajdaságból ma is vízum nélkül közlekednek az oda költözött horvátországi szerbek Magyarországra, hisz nekik van horvát állampolgárságuk, s körülbelül annyian vannak, mint a vajdasági magyarok. Másfelől


a migrációs politikát ki kell venni

az idegenrendészet tárgyköréből és társadalompolitikai kérdésként a migrációs rendszerek kialakítására kell törekedni. Ez Észak-Dunántúl és Budapest/Csallóköz között már működik. A másik két régió felé pedig egyaránt infrastrukturálisan és munkajogilag ki lehet ezt alakítani.



A vágyak felpörgetésén túl óvatosan szükséges kezelni a határon túli támogatásokat. A bejelentett 20 milliárd forintos gazdasági támogatáshoz nincs meg a határon túli hatékony felvevő szerkezet.

Elég itt csak a Sapientiás dölyfre és a Babes-Bolyai Tudományegyetem teremhiányos nyomorúságaira gondolnunk: az együttműködés az intézmények között kizárva. Vagy elég utalni az "Új Kézmosás"-szerű, előzetes ítéleteken nyugvó közvélekedésre. A magyarországi választópolgártól


szolidaritást váró

nemzetrész-konstruktőr-véleményformáló erdélyi vitáknak eddig nem volt tárgya saját társadalmuk szolidaritási problémája. Feltűnt valakinek az az újsághír, miszerint Parajdon az iskolát a holland aktivisták festették ki? Maradjunk a holland "missziónál". Nem ciki, hogy ők készítették el Mérában a magyar nyelvű helységnévtáblát?

Vagy hogy a Communitas Alapítvány könyvkuratóriumának eszébe sem jut a Bukarest- támogatta könyvekből az Országos Széchenyi Könyvtárnak kötelespéldányt küldeni, hisz a kiadványt "nem Budapest pénzelte" – pedig a Széchenyiben van a magyar nemzeti össz-könyvgyűjtemény/corpus.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS