2020. január 27. hétfőAngelika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Előrehozott választások: ki mit játszmázik körülötte?

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2020. január 06. 18:28, utolsó frissítés: 2020. január 13. 11:28

Jelenleg emiatt feszülnek egymásnak a romániai pártok. De miért szeretné az RMDSZ is, és mit szólnak a kormány eddigi lépéseihez?


Az előrehozott választások lehetősége, amely jelenleg az egyik legfőbb politikai téma Romániában, idén év elején új lendületet kapott. Több párt követelte Ludovic Orban kormányfőtől, hogy tegyen meg ennek megfelelően minden lehetségeset, de nagy kérdés, hogy egyáltalán meg lehet-e valósítani, illetve akarja-e maga a miniszterelnök, akinek a lemondása nem biztos, hogy számára kívánatos opció. Év végén például még arról szóltak a hírek, hogy ki is alakult emiatt egy bizonyos feszültség Klaus Johannis államfő és Ludovic Orban között.

Azóta Ludovic Orban (Rareș Bogdan után) is bejelentette, hogy áprilisban legkésőbb lesznek előrehozott választások, csupán még 28 szavazat szükséges ehhez a parlamentben.

Az előrehozott választásokat teljes mellszélességgel támogatja a PNL, az USR és újabban az RMDSZ is, Kelemen Hunor néhány napja azt nyilatkozta, hogy a politikai stabilitás követeli meg azt, hogy így cselekedjenek.

Dacian Cioloșnak, aki számára úgy tűnik, hogy az elmúlt időszakban sokkal nagyobb prioritást élvez a hazai aktuálpolitikában nyomást gyakorolnia, mint ellátni az európai parlamenti Renew Europe frakció vezetését, az a rendhagyó ötlete támadt, hogy Orban felelősségvállalással fogadjon el néhány törvényt, és amennyiben a Szociáldemokrata Párt benyújt ezek miatt egy bizalmatlanság indítványt, ahol Orban elbukik, egyszerűen haladjanak az előrehozott választások forgatókönyve felé.


Cioloș például azt szeretné, hogy Orbanék változtassák meg a választási törvényt, és a polgármestereket két fordulóban válasszák meg. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egészen biztosan megbukik a kormány, hiszen a PSD bejelentette, hogy ezt nem támogatnák, és az RMDSZ is jelezte, hogy számára elfogadhatatlan lenne ez a lépés, olyannyira az, hogy ez esetben megszavaznának egy bizalmatlansági indítványt. Cioloș terve tehát kivitelezhetőnek tűnik, ezzel meg a PNL is jól járna, hiszen az önkormányzati választásokon könnyebben fel tudná venni a kesztyűt a PSD “helyi báróival”.

Csakhogy sajtóinformációk szerint Kelemen Hunor pont ahhoz a feltételhez kötötte az előrehozott választások támogatását, ha Orbanék nem piszkálnak hozzá a választási törvényhez, ugyanis így nagyobb eséllyel veszíthetnének el olyan városokat, mint Szatmárnémeti vagy Marosvásárhely.

Cioloș szerint mindenesetre ezt a kormányt fel kell áldozni, mert egyszerűen nem tudja a reformintézkedéseket végrehajtani, a javaslata az, hogy vállalja föl azokat a lépeseket, amiket tervez, úgy az igazságügyben, mint például a PNL reformjában.


De mit akar a lakosság?

A CURS közvéleménykutató nemrég elvégzett egy felmérést, ebből az látszik, hogy a válaszadók többsége szeretne előrehozott választásokat (44 százalék), 39 százalék pedig nem szeretne. A felmérést december közepén végezték, tehát aktuálisnak tekintendő.

Készült egy másik közvéleménykutatás is: a Sociopoll intézet decemberben mérte fel, hogy kire szavazna a lakosság: a számok elképesztőek a PSD számára: csak 23 százalékon állnak, míg a nemzeti liberálisok a szavazatok 47%-ra (!!!) számíthatnak.



Kik lehetnek a kerékkötők?

Például mindazok, akik az elmúlt választásokon nagyon rosszul szerepeltek, így nem csoda, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vehemensen jelezte, hogy ők ebben a játszmában nem vesznek részt. Călin Popescu-Tăriceanu figyelmeztette Orbánékat, hogy nem azért kapták meg az új kormányra a szavazatokat, hogy aztán ne kormányozzanak, hanem a társadalomra nézve bénító hatású intézkedéseket hozzanak. Tăriceanu szerint inkább az előrehozott választás hozna politikai instabilitást az országba, hiszen a bereketetőknek és az üzleti világnak előreláthatóságra van szüksége, nem pedig újabb és újabb kormányokra.

Ugyanakkor nem nagyon akarhat előrehozott választásokat Victor Ponta sem, akinek Pro Romania pártját igencsak megtépázták az elmúlt hónapok, és többen is otthagyták az alakulatot. Ilyen rendezetlen sorokkal pedig nem nagyon akarhat választáshoz felsorakozni.

Egy különös sakkjátszma

Cioloș felvetése azért nagyon okos, mert a PSD nagy valószínűséggel maga is a kivárásra játszik: hamarosan új elnöke lesz az alakulatnak, Dragnea és Dăncilă korábbi randalírozása után pedig Marcel Ciolacunak lehetősége lesz, hogy végre megtisztítsa a pártot, és valamivel javultabb imázzsal fusson neki a következő időszaknak. Ilyen körülmények között csak lebegtetik, de eszük ágában sincs benyújtani a bizalmatlansági indítványt.

Orbanék kezében vagy egy kiprovokált bizalmatlansági indítvány, és ezzel a bukás marad, vagy pedig egyszerűen lemondhatna, és akkor a parlamentnek kétszer vissza kellene utasítani a Klaus Johannis által javasolt jelöltet, ezzel meg elérhető lenne az áprilisi vagy májusi választás. Csakhogy azért lenne rossz lépés lemondania, mert ez elég nagy csorbát tudna ejteni a politikai imidzsén, ellenzői a fejéhez vághatnák, hogy megadatott számára a kormányzás, de mégsem volt képes vállalni a felelősséget. Plusz meglehetősen nagy a kockázat: kétszer is össze kellene hozni egy parlamenti többséget, de Ponta és Tăriceanu nélkül ez nagyon nehéz lenne.

Szóval a miniszterelnök kijelentéseitől függetlenül azt semmiképp nem lehet megjósolni, hogy mi fog következni, annyi biztos, hogy egy igencsak izgalmas tavasznak nézhetünk elébe.

Mi az RMDSZ álláspontja?

"A Szövetség álláspontja semmivel sem tér el attól, amit októberben állított Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke akkor azt mondta, hogy a parlamentet leghamarabb 2019 decemberében lehet feloszlatni, vagyis 2020 februárja előtt nem lehetséges előrehozott parlamenti választást szervezni. Ennek kiprovokálása ugyanis azt jelentette volna, hogy az állam idei költségvetését nem lehetett volna időben elfogadni, ami nemcsak az önkormányzatok, de az egész ország működését is ellehetetlenítette volna" - mondta el a megkeresésünkre Hegedüs Csilla, a Szövetség szóvivője.

Hegedüs szerint Tăriceanunak nincs igaza, amikor az üzleti szférára hivatkozik, hiszen "az üzleti szféra kiszámíthatóságot, a törvények betartását és befektetésbarát adópolitikát vár el Romániától. Ezt az elmúlt 7 évben nem nyújtotta Románia, hisz azóta 9 kormánya volt az országnak, nem volt egy rendszeresen végigvitt kormányzati program, de koherens adópolitika sem. Úgy gondoljuk, hogy az előrehozott választások megteremthetik azt a politikai stabilitást, amire az országnak nagy szüksége van. Olyan 4 esztendő következik 2020 után, amikor nem lesznek választások, és amikor reményeink szerint a hosszútávú tervezésre és a nagy, országos projektek kivitelezésére kerülhet majd sor" - mondta el Hegedüs.

Az RMDSZ azt szeretné, hogy az előrehozott parlamenti választást néhány héttel a júniusban esedékes önkormányzati választások előtt tartsák meg, mert akkor mihamarabb véget lehetne vetni a 2012 óta tartó állandó instabilitásnak. "Több mint fél évet nyernénk azzal, ha az önkormányzati választások előtt tartanánk meg a parlamenti választásokat. Le kell zárnunk tehát ezt az időszakot, próbáljunk meg közép- és hosszú távra tervezni" - mondta még a szóvivő.

Hogyan értékeli az RMDSZ az Orban-kormány eddigi munkáját?

Hegedüs szerint a kormány "az elmúlt 30 év egyik legsúlyosabb politikai döntését hozta meg azzal, hogy felelősségvállalással fogadta el a 2020-as költségvetést". A szóvívó elmondása szerint az RMDSZ többször is próbálta meggyőzni a miniszterelnököt, hogy nem helyénvaló ez a döntés, rossz precedenst teremt politikailag, társadalmilag és gazdaságilag is. "Többször is elmondtuk, hogy egy ilyen döntés azzal is járhat, hogy egy későbbi kormány, amelynek mondjuk kétharmados többsége lesz a parlamentben, ettől fellelkesülve mellőzni fogja a parlamenti vitát. Ezt mi a parlament megkerülésének, a parlament szerepe leértékelésének tartjuk. Ez egy rossz út!" - véli Hegedüs.

A Transindex megkérdezte arról is, hogy mit szólnak ahhoz, hogy a költségvetésben végül nem irányozták elő a GDP hat százalékát az oktatásra. Abban az együttműködési paktumban ugyanis, amelyet Ludovic Orban a Szövetéggel kötött, az RMDSZ a támogatásának egy feltételeként szabta ezt meg.

"Az oktatással kapcsolatban az RMDSZ azt kérte a kormánytól, hogy 6%-ot fordítson az idén az oktatásra. Ennek a következő években folyamatosan növekednie kell, amíg el nem éri a GDP 9-10 százalékát. Sajnos, az idei költségvetésben ennek a felét sem irányozta elő a kormány, mi ezzel nem értettünk egyet, és ezt el is mondtuk a miniszterelnöknek" - nyilatkozta Hegedüs.

Az RMDSZ továbbá a titkosszolgálatok költségvetésének növekedését sem tartja indokoltnak, olyan körülmények között nagyon is elhibázott döntés, hogy túl kevés pénz jut oktatásra, egészségügyre, fejlesztésekre, vélekedett.

"Összességében ez egy megalapozatlan, a parlament által nem megvitatott és nem elfogadott költségvetés. Az RMDSZ-nek sikerült ugyan néhány módosítást elérnie, például a kulturális alap létrehozását, illetve jó néhány, a magyar közösség szempontjából fontos befektetés finanszírozását, de úgy gondoljuk, hogy sokkal alaposabban, az ország hosszútávú céljait figyelembe véve kellett volna a költségvetést kialakítani" - válaszolta ennek kapcsán a szóvivő.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS