2020. július 10. péntekAmália
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egy polgármester, aki komolyan gondolja a roma felzárkóztatást

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. január 13. 10:04, utolsó frissítés: 2020. január 17. 14:16

Kovács Jenő nagykárolyi polgármester szerint oktatás, lakás és munkahely kell a romák integrálásához, ezért hosszútávon és stratégikusan terveznek.


Nagykároly több mint hatmillió euróból fejleszti a következő hónapokban a helyi roma közösség felzárkóztatását szolgáló kezdeményezéseit. Lakásokat és szociális központot épít az önkormányzat, továbbá bővítik az oktatással, illetve a munkába állással kapcsolatos lehetőségeket. Kovács Jenő polgármester szerint körülbelül 10 éve foglalkoznak komolyan a roma közösség speciális gondjaival, a további fejlesztéseket pedig az eddigi tapasztalataikra építve tervezik.

„A korábban meghirdetett integrációs programok nagyrészt irreális dolgokról szóltak, nem a valódi problémák megoldásáról. A romák felzárkóztatása össztársadalmi program kellene, hogy legyen, melynek keretében hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, a lakhatásra és a munkalehetőségek biztosítására egyaránt” - fejtette ki az elöljáró. Mint megtudtuk, a Szatmár megyei város a Regionális Operatív Programból két pályázaton több mint 6 millió eurót nyert, így bizakodva tekintenek a jövőre.

Kovács JenőKovács Jenő


Az önkormányzat évek óta gondoskodik a roma gyerekek étkeztetéséről, továbbá délutáni iskolai programokat is finanszíroz a felzárkóztatásuk érdekében. Idén lesz 10 éve, hogy a Stella Maris Integrációs Központban – a katolikus egyházzal közösen – iskolán kívüli programokat is szerveznek gyerekek számára. „Egy roma gyerek, amikor elkezdi az iskolát, egy olyan közegbe kerül, ami idegen számára. Sajnos, többségüknek nincs olyan családi háttere, mely segítene nekik leküzdeni az akadályokat, így a kudarcok miatt elég hamar elmegy a kedvük és kiesnek az oktatási rendszerből” - magyarázta a polgármester.

Az óvodások esetén az ingyenes étkezési lehetőség még vonzó, azonban az iskolásoknál ez már nem elég ahhoz, hogy megelőzzék a lemorzsolódást. Épp ezért terveznek fejlesztéseket a városközpontban levő 1-es általános iskolában, mely vegyes tannyelvű, és a magyar osztályokba szinte kizárólag csak roma gyerekek járnak. Mint megtudtuk, a nagykárolyi szociális konyhán napi 380 adag ebédet főznek, ebből nagyjából 80-at kapnak idősek, a többit főként roma gyerekek étkeztetésére szánják.

Fotók: a Stella Maris Integrációs Központ Facebook-oldalaFotók: a Stella Maris Integrációs Központ Facebook-oldala


Az egyik, nemrég megnyert projekt keretében 2,7 millió euróból felújítják az 1-es iskola ingatlanát és építenek hozzá egy sportcsarnokot. Itt 5-6 hat éve dolgozik három szociális munkatárs, akik az iskolán kívüli programokért felelnek, egyebek mellett zenélni tanítják a gyerekeket. Ugyanakkor az iskola tanárai közül is többen vállalnak délutáni foglalkozást, melyért a városi önkormányzattól kapnak plusz juttatást. „A délutáni foglalkozásokon szerintem elsősorban nem a napi lecke megtanulása a legfontosabb. Sokkal inkább a viselkedésre kell hangsúlyt helyezni, hogy a gyerekek tanulják meg kifejezni magukat. Egyes esetekben olyasmikkel is érdemes foglalkozni, mint például, hogy miként működik egy ajtózár vagy egy kilincs” - vélekedett az elöljáró.

Elmondta: egyebek között azért tartja lényegesnek a roma gyerekekkel való foglalkozást, mert bár a 18 ezres városban egy mindössze 1500 fős közösséget alkotnak, a születő gyerekek körülbelül 50 százaléka roma származású. Kovács szerint a törődésnek már mutatkoznak az eredményei, az általánost egyre többen végzik el, és egyre többen kezdenek továbbtanulni szakiskolában, sőt, olyan is akad, aki elméleti líceumban folytatja.

„A szakközépiskolánk igazgatója már megértette, hogy szükséges és érdemes roma fiatalokkal foglalkozniuk, és a város vállalkozóit, főleg a mesterembereket is biztatom arra, hogy fogadjanak fel roma fiatalokat inasnak. Ők nem azért nem boldogulnak, mert buták lennének, a mi felelősségünk, hogy rávezessük őket arra, miként tudnak felzárkózni. És ez nem működik úgy, hogy közben szociális lakásokban vagy putriban laknak” - vélekedett a polgármester.



Hozzátette: az iskolaelhagyás megelőzése érdekében azt tervezi, hogy megoldja a diákok „taxiztatását”. Mint elmondta, többször kért iskolabuszokat a tanfelügyelőségtől, és ha most sem kapnak, vásárol az önkormányzat 2-3 mikrobuszt, ami a gyerekeket hordja majd az iskolába. „Ez egy próbálkozás, remélem, hasznos lesz majd, és többen fognak rendszeresen iskolába járni” - fejtegette Kovács. A polgármester szerint jó dolog, hogy jelenleg a szakiskolába járók havi 200 lejes támogatást kapnak, hozzátéve: még jobb lenne, ha a pénzt a diákoknak adnák és nem a szülőknek, hogy egyesek ne tudják a pénzt elinni.

A Transindex érdeklődésére elmondta: egy 4,5 milliós projektből 78 lakást építenek majd, a kétszintes társas házakban olyanoknak biztosítanak lakhatási lehetőséget, akik rendesen fizetik a lakbért és a rezsit. A jövő őszre elkészülő lakásokba főként fiatal családokat várnak, ugyanakkor a beruházás megoldást jelenthet azon romák számára, akik a városközpontban levő szociális lakásokban élnek. „Segítünk nekik, de meg kell tanulniuk, hogy semmi nincs ingyen, mindenkinek dolgoznia kell. Sajnos, az elmúlt jó néhány évben ez a mentalitás kinevelődött belőlük, ezért inkább a fiatalokban reménykedem, a felnőttek jelentős része nem igazán nyitott a változásra” - magyarázta.



Kovács szerint egy szociális központ is épül az új lakások mellett, ahol mosdók, mosókonyha, közösségi helyiség és konyha is lesz majd. A lakások egy olyan városrészen épülnek, ahol már élnek romák, így nem csak az új lakók élhetnek majd a szociális központ adta lehetőségekkel. Az elöljáró szerint a roma családoknak igen olcsón lesz lehetőségük mosni – például egy lejért kimoshatják a ruháikat. A közösségi teremben szervezhetnek majd eseményeket, például tarthatnak keresztelőket. Az itt alkalmazandó munkatársak pedig a tervek szerint majd főzni tanítják az érdeklődőket, mivel erre is szükség lehet.

„Azt vettem észre, hogy a romák közül sokan nem tudnak főzni, nem tudják, hogy kell megsütni egy darab húst. A ruhákat sokan levetik, ha elkoszolódnak, és mosás helyett inkább másokat kerítenek helyettük. Ezen is szeretnénk változtatni, és a személyi higiéné terén is akad többeknél fejleszteni való” - vázolta a terveket Kovács.

Kijelentette, meggyőződése, hogy ha sikeresek lesznek a programjaik, 10-20 év múlva a helyi roma közösség nagy része nemcsak magyarnak fogja magát vallani, de úgy is fog viselkedni, mint a magyarok átlaga. Mint megtudtuk, a nagykárolyi romák körülbelül 80 százaléka magyar ajkú. Hozzátette: nem akarja elvenni a romák identitását, ezt nagyrészt már elvesztették, ezért csakis azt látja járható útnak, ha felemelik őket arra a szintre, amelyen a többség él. Úgy vélte, körülbelül 600 éves mulasztást kell behozni a romákkal kapcsolatban, mivel nagyjából ennyi ideje élnek köztünk, és azóta sem integrálódtak igazán.



A nagykárolyi Stella Maris Integrációs Központ idén ünnepli alapításának 10. évfordulóját. A felzárkóztatási kezdeményezéshez a Németországi Fogorvosok Szövetsége adományozta a kezdőtőkét, és a katolikus egyház, illetve a helyi önkormányzat közösen állja a fenntartási költségeket. Itt 50 gyerekkel foglalkoznak naponta, 25-en járnak az akkreditált óvodába, ahol reggel 8-tól délután hatig foglalkoznak velük és napi három étkezésről gondoskodnak. Emellett 25 nagyobb gyerekkel foglalkoznak délutánonként, olyanokkal, akik rendszeresen járnak iskolába. Őket segítik a házi feladatok elkészítésében, a tananyag elsajátításában, szükség esetén pedig az írás-olvasás terén is igyekszenek pótolni a lemaradást.

„A kötelező tananyag mellett színesítő programokat is szervezünk, hogy jöjjenek önszántukból a gyerekek. Ezek a foglalkozások nagyon népszerűek, kézműveskedünk, van tánc, zene, külön zenetanár tanítja például őket hegedülni, zongorázni és harmonikázni. Főleg ezek miatt járnak” - mondta el a Transindex érdeklődésére Hompoth Lehel. A központ vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy figyelemmel követik a rendszerből kikerült fiatalok sorsát is, és örömmel látják, hogy évfolyamonként 3-4 fiú kifejezetten jól boldogul, tovább tanul és a kedvezményezettjeik közül többen már sikerült munkába is álljanak, például kárpitosként vagy autószerelőként. „A lányok esetén korán beindul a biológiai óra, ők szülés után, bár néhányan szeretnének, szégyellnek visszajönni és folytatni az iskolát” - magyarázta Hompoth.



A dögtéri romatelep közelében létrehozott központ a környéken lakó körülbelül 300 fős közösségnek is támogatást nyújt, esetenként segítenek hivatalos okmányok beszerzésében, és bárki használhatja a zuhanyzót és ruhát is moshatnak. „A mosógép többnyire 24 órából 24-et megy” - mondta Hompoth, aki szerint a környékbeli romák egyre inkább igénylik a tiszta ruhát és a fürdést. A gyerekek esetében maguk gondoskodnak arról, hogy egy héten legalább egyszer zuhanyozzanak, a felnőttek, főleg a nagyobb lányok pedig önként veszik egyre gyakrabban igénybe a tisztálkodási lehetőséget. A központ vezetője szerint a németországi fogorvosokkal a mai napig jó kapcsolatot ápolnak, eseti támogatást is kapnak tőlük, nemrég pedig egy németországi önkéntes dolgozott egy hónapig náluk, aki németül is tanította a gyerekeket.

„A szegény embereken nem azért kell segíteni, mert ez jár nekik, hanem azért, mert nincs más lehetőség arra, hogy felzárkózzanak. Először adni kell nekik, és csak utána lehet az elvárásokkal jönni. Régóta magyarázom a károlyiaknak, hogy szükséges és érdemes törődni a romák felzárkóztatásával, mert ezzel megelőzhetünk számos későbbi kellemetlenséget, ami az együttélési problémákból adódna” - fejtette ki Kovács Jenő. A polgármester úgy vélekedett, ideje volna, hogy megfelelő kormányprogramokat hirdessenek a romák felzárkóztatása érdekében, mivel ez „az egész társadalom sara”, főként ha figyelembe vesszük, hogy Románia egyes részen a romák bő 150 évvel ezelőtt még rabszolgák voltak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS