2020. február 24. hétfőMátyás
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Változik a törvény: mit szabad a rendőrnek és mit az állampolgárnak egy igazoltatás során?

Babos Krisztina 2020. január 13. 16:55, utolsó frissítés: 2020. január 17. 14:16

Január 26-tól lép érvénybe a törvénymódosítás, amely kiterjeszti a küldetésben levő rendőrök hatáskörét. Milyen gondok vannak vele?


A 2018. augusztus 10-i bukaresti tüntetéseket követően a rendőrség egy törvénymódosítást kezdeményezett, mivel úgy ítélték meg, hogy a jogköreik hiányosságai miatt nem tudtak eléggé hatékonyak lenni a tiltakozási akciók idején. Javaslataikat – számos módosítással – tavaly szeptemberben elfogadta a parlament. Az új szabályok bevezetésére 90 napos határidőt adtak, így január 26-tól lépnek érvénybe. Ezek változásokat hoznak az állampolgárok igazoltatása, motozása, a rendőrösre való bekísérése tekintetében, továbbá szigorodnak egyes bírságok, ugyanakkor a rendőrök magatartását illetően is leszögez néhány pontot.

A 192/2019-es törvénnyel kapcsolatban Apjok Norbert máramarosi képviselőt kérdeztük, a parlament rendészeti bizottságának tagját, aki elmondta: hosszú vitákat folytattak és több mint 200 módosítást eszközöltek az eredeti szövegen. Hozzátette: szerinte is szükség volt a törvény módosítására, mivel a régi jogszabály nem megfelelő a közrend és közbiztonság fenntartása szempontjából. Úgy vélekedett, szükséges változtatásokat is hoz a módosítás, ugyanakkor vannak a jogszabálynak hiányosságai is.

Apjok Norbert. Foto: FaceboookApjok Norbert. Foto: Faceboook


„Ezt a javaslatot nem így kellett volna elfogadni, egy széles körű társadalmi vita kellett volna megelőzze. Azonban láttuk, hogy a PSD nagyon akarja és mindenképp átviszi a parlamenten, nem volt mozgásterünk, ezért konstruktívan álltunk hozzá és igyekeztünk a túlzásokat kialkudozni belőle és belevinni néhány kontroll pontot” - fejtette ki a Transindexnek Apjok Norbert. Amint a képviselő elmondta, az eredeti tervezet – melyet Camen Dan volt belügyminiszter és Florin Iordache volt igazságügyi miniszter nyújtott be – kizárólag a rendőrök szempontjait képviselte, és voltak benne olyan pontok, amelyek nem igazán illenek egy demokratikus jogállam kereteibe.

Az új törvény egyebek mellett pontosan megfogalmazza, mi módon történhet egy motozás: a rendőr kérheti, hogy az igazoltatott tartsa fel a kezeit, álljon terpeszbe, és esetleg azt is, hogy üljön le vagy feküdjön a földre. Apjok szerint itt sikerült bevétetni a szövegbe egy olyan passzust, miszerint a rendőr nem sértheti meg a motozott emberi méltóságát. A képviselő elmondta: az eredeti tervezetben az is szerepelt, hogy akár egy sima igazoltatáskor is a földre fektetheti a rendőr az igazoltatottat, ezt viszont sikerült kivétetni.



Úgy vélekedett, hasznos lehet, hogy az új jogszabály pontosan leszögezi, milyen esetekben igazoltathatnak valakit, illetve hogy mit kell csinálnia annak, aki igazoltatás alatt áll. Ez nemcsak a rendőr munkáját könnyíti meg, hanem az állampolgároknak is szolgáltat némi garanciát a felesleges zaklatás ellen. Keretet ad a rendőri fellépésnek, ugyanakkor egy „biztonsági övet” az igazoltatottnak. Hozzátette: hasznosnak tartja, hogy tételesen belekerült az, hogy igazoltathatóak az alkoholt fogyasztó vagy dohányzó kiskorúak.

„Nagyon sokat vitatkoztunk ezen a tervezeten, és nemhiába említem a 2018. augusztus 10-i eseményeket, mivel ez jelentette a kiindulópontot. Többször visszanéztük a felvételeket, és két dolog vált világossá számunkra. Az egyik, hogy valóban voltak túlkapások a rendőrség, csendőrség részéről, de azt is láttuk, hogy az előállítások során gondok voltak. Káosz volt. Egyes helyzetekben voltak rendőri túlkapások, melyeknek a békés tüntetők is károsultjaivá váltak, de arra is volt példa, hogy a rendőrség nem tudott válaszolni a provokációkra, például amikor nem engedelmeskedtek a felszólításnak, hogy igazolják magukat. A rendőrségnek kell legyenek törvényes eszközei arra, hogy érvényesítse az akaratát” - fejtegette Apjok. Hozzátette: volt más eset is, például az úzvölgyi incidensekkor, amikor a hatóságoknak lett volna lehetőségük fellépni, mégsem tették.



A jogszabály arról is pontosan rendelkezik, hogy milyen esetekben lehet valakit bekísérni az őrsre, illetve hogy meddig lehet benntartani igazoltatás végett. Ezt 24 órában állapították meg, mivel korábban volt arra példa, hogy az eljárási rend hiányosságai miatt elengedtek gyanúsítható személyeket anélkül, hogy sikerült volna megállapítani a személyazonosságukat. A képviselő kifejtette, törekedtek arra, hogy – bár növekedtek - ne legyenek irreálisan magasak a kiszabható bírságok, így lényegében csak az számíthat borsos büntetésre, aki teljesen megtagadja a hatóságokkal való együttműködést. Ugyanakkor kikerült a törvényből az a rész, mely szerint büntethetőek azok, akik nem tudnak személyi okmányokat felmutatni.



A képviselő elmondta, büszkék arra, hogy az RMDSZ kérésére bekerült a jogszabályba az is, hogy a rendőrnek miként kell viselkednie (például be kell mutatkoznia és el kell mondania, melyik egységtől van), illetve hogy milyen okok fennállása esetén igazoltathat valakit.



Hiányosságként értékelte ugyanakkor, hogy a jogszabály helyenként nem fogalmaz világosan, így különféle értelmezésekre adhat lehetőséget. „Szerettük volna, ha a jogszabály előírja azt is, hogy a rendőrnek igazolnia kelljen a gyanúját, hogy legyen bizonyítható indítéka abban az esetben, ha kiderül, hogy ok nélkül igazoltat valakit, de sajnos ez nem sikerült. A jogszabályban mindössze az áll, hogy elég ha felmerül a szabálysértés gyanúja (există motive veriosimile pentru a bănui – szerk. megj.) az eljáráshoz, a rendőrnek nem kell utólag bizonyítania, hogy valóban okkal fogott gyanút” - magyarázta Apjok.

A módosított törvény továbbá rendelkezik arról, hogy milyen esetekben hatolhatnak be a rendőrök magánlakásokba a tulajdonos beleegyezése nélkül.



Emellett szigorítja a büntetéseket azokban az esetekben, amikor bírságot szabnak ki a szomszédok zavarásáért vagy a túl hangos köztéri magánbulikért, amennyiben egy bírságolást követő 24 órán belül ismét megállapítják ugyanazt a kihágást.

30 ezer rendőr hiányzik

Apjok Norbert szerint súlyos káderhiánnyal küzd a rendőrség, és nem az irodákban vagy a városokban van gond, hanem a kisebb vidéki településeken. Úgy vélekedett, körülbelül 30 ezer alkalmazottra lenne szükség ahhoz, hogy minden településen legyen állandó szolgálat. Jelenleg a kisebb falvakban napi nyolc órát teljesít szolgálatot egy kétfős rendőri egység, a programon kívül pedig 7 településre jut egy mobil járőr. Ez azt jelenti, hogy egy-egy faluban délután és éjjel 15-20 percnél, illetve maximum egy félóránál többet nem tudnak jelen lenni rendfenntartók, ami nem elég. Emellett, ha éppen eljárás folyik vagy jegyzőkönyvet írnak, erre az időszakra teljesen rendőr nélkül marad a környék.

„Személyesen is indítványoztam már, hogy növeljék a rendőrség állományának létszámát, de mindeddig hiába. A körzetemben, például Koltón mindennaposak a falopások. Kétszer is előfordult, hogy a tulajdonos éjjel tetten érte a tolvajt, de hiába hívta a 112-őt, nem jött időben rendőr. A tolvaj társai viszont megérkeztek baltákkal felfegyverkezve és kiszabadították az elkövetőt. Mire a rendőrség kiérkezett, a tolvajok eltűntek és nem volt kit előállítsanak” - magyarázta a képviselő. Hozzátette: reméli, a módosított jogszabály segít az ehhez hasonló esetek rendezésében, és például a sértett beszámolója elég lehet a tettesek felkutatásához és az eljárás megindításához.

„Hogy mennyiben fognak megoldást hozni a problémákra a törvény módosításai, azt az idő dönti el. Az elfogadott verzió mindenképp enyhébb, kevésbé rendőrpárti, mint az eredeti, úgy vélem, sikerült valamennyire egyensúlyt teremteni” - összegzett a képviselő.

Nyitókép: a Román Rendőrség Facebook-oldala

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS