2020. február 20. csütörtökÁlmos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kormány megnyitná a pénzcsapokat a magánklinikák számára, és sokan attól tartanak, hogy ezt a betegek szívnák meg

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2020. január 28. 19:46, utolsó frissítés: 2020. január 29. 14:16

Sokan úgy vélik, ez az első lépés az egészségügy privatizálása felé, de a miniszter szerint szó sincs erről. Mindenesetre a finanszírozás kaotikus és a szakértőknek is megoszlik a véleménye.


Az egészségügyi minisztérium honlapján nemrég közzétettek egy sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, amelyről először a Libertatea számolt be. Ennek az 52 c bejegyzésében egy olyan rész olvasható, amelynek érvénybe lépésével gyökeresen alakulhat át a romániai egészségügyi rendszer.

A jelen felállás szerint ugyanis az van, hogy a magánkórházak és rendelők csak abban az esetben részesülhetnek ebből a támogatásból, amennyien olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyre az állami hálózatban nincs lehetőség, vagy az állami egészségügyi szektor erejét meghaladja.

A hazai sajtó jelentős része ebben azt látta, hogy a kormány megteszi az első, ám jelentős lépést ahhoz, hogy privatizálja az egészségügyi rendszert, ugyanis amennyiben a magánszektor és az állami között versenyhelyzetet generál, úgy gyakorlatilag elosztja a forrásokat, és bizonyos emberek - azaz a szegényebbek -, kiszorulhatnak az egészségügyi ellátásból, amennyiben lekorlátozódik a forrás az állami szektorban, és nem tudják megengedni maguknak a magánellátást.

Vass Levente szerint ennél bonyolultabb a történet


Vass Levente, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki civilben orvos és jelentős intézményvezetési tapasztalattal bír, elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a finanszírozás kaotikus és átláthatatlan. Szerinte sajnálatos az, hogy az egészségügyi rendszerben a finanszírozás nem egy vagy két átlátható forráson keresztül történik, hanem legalább hét-nyolc csatornán átláthatatlanul megy a pénz.

“Ennek egyik részét képezik az egészségügyi programok, amelyek ahelyett, hogy egy innovációs fejlesztést követően megszűnnének, és ha jónak bizonyult a program, akkor automatikusan bekerülne a támogatott rendszerbe annak a betegségnek a gyógyítása, amelyre a nemzeti program valamikor beindításra került, sokszor éveken, évtizedeken keresztül megőrzik a külön programokon keresztül történő, többcsatornás finanszírozást" - ecseteli a képviselő.

Vass példaként a cukorbetegséget hozta fel, amelynek a kezelése nem kellene már külön programon keresztül fusson, hiszen a betegellátásban közvetlenül és azonnal is hozzáférhetőek kellene legyenek a gyógyításhoz szükséges kellékek.

Vass elmondása szerint az így "elfelejtett" programoknak köszönhetően az egész egészségügy finanszírozása oly mértékben torzult az elmúlt 15 évben, hogy mára már a maga 40%-ával akár történelmi alapú finanszírozásról is beszámolhatnánk a romániai egészségügyi rendszerben.

“Ha ilyen mértékben megnövekedett ez a keret, akkor felmerül a kérdés, hogy a rendszert finanszírozzák, vagy pedig a betegeket. A jelenlegi biztosítási rendszerben elvileg a betegeket kellene kövesse a pénz, csakhogy lassan akkorára nőtt a támogatási arány, hogy inkább intézményeket és néhány professzort támogat az "egészségügyi programfinanszírozási rendszer" a betegek helyett.

Ugyanakkor a politikus úgy véli, a kormánytervezettel nincs probléma, hiszen költségcsökkenést jelenthet olyan pácienseknek, akik a magánszektorban kezeltetik magukat, de további pontosításokra és szabályozásra lesz szükség.

“Ha egy magánkórházban megjelent egy beteg, aki a műtétet kifizeti a saját zsebéből, de esetleg olyan sztentre vagy protézisre van szüksége, ami a programfinanszírozásban benne van, és mindenkinek jár, akkor miért ne kaphatná meg?”- teszi fel a kérdést a képviselő.

Vass szerint nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy a szegények rosszabbul járnának egy ilyen módosítással, hanem sokkal inkább az, hogy méltányos-e megtagadni valamit a magánklinikák betegeitől, ami amúgy mindenkinek egyformán kellene járjon. Vass szerint úgy lenne igazságos, hogy a magánkórházak páciensei csak azt az ellátást kelljen pluszba kifizessék, amit a közkórházban nem kellene.

“Nem az a kérdés, hogy kellene-e az egészségügyi eszközöket mindenkinek biztosítani, hanem, hogy van-e elég. Ha a válasz a kérdésre az, hogy igen, akkor logikus lenne, hogy a beteg ne kelljen külön megvásároljon például egy szentet vagy beépíthető csípőprotézist a kórházban sem. Ha nincs elég, akkor természetes, hogy meg kell vizsgálni, hogy a szűkös erőforrásokból milyen sorrendben biztosítjuk a betegeknek ezeket. Itt pedig elsősorban a közkórházakat kellene ellátni a rendszer fenntarthatóságának és költséghatékonyságának megtartásáért" - ecseteli Vass Levente, aki szerint például az sincs rendben, hogy a magánkórházak igénybe vevői nem kaphatnak támogatott gyógyszereket, annak ellenére, hogy biztosítottak.


A kórházmenedzser szerint viszont igenis problémás a helyzet

"Az egészségügyi rendszer jelen financiális helyzetét tekintve nem tartom jónak a privát szektor ily módon történő finanszírozását. Jelenleg is a privát ellátásban dupla finanszírozás zajlik, egyrészt kifizeti a beteg az ellátást, másrészt az egészségügyi biztosító részéről is van finanszírozás. Ugyanakkor ezeknek a programoknak a privát szektorokba való kivitele olyan konkurenciális helyzetet hozna létre, amely nem minden esetben a beteg javára szolgálna. Szerintem ez egy plusz terhet róna a betegekre. Elsősorban a szaktárca a közkórházakat kellene megerősítse, nem pedig a magánszektorra kellene fókuszáljon" - véli András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere.

András-Nagy példaként egy ortopédiai programot hozott fel, ahol például van olyan protézis, amelyhez a beteg a közszférában most is csak többletköltséggel juthat hozzá. Ilyen körülmények között nem az a megoldás a menedzser szerint, hogy akkor megnyitjuk a magánszektor felé a támogatást, hanem például olyan centrumokat kellene létrehozni, amelyek el tudnak látni ilyen betegeket, és ezeknek biztosítsanak több finanszírozást.

"Amennyiben a költségvetés nem változik, a közkórházak kevesebb finanszírozást kapnak majd a szolgáltatásaik elvégzésére" - figyelmeztet a jogász végzettségű menedzser.

András-Nagy kifejtette, hogy jelen törvénykezés szerint, ha valaki fizetéses szolgáltatást választ, akkor az ellátás végéig mindent ki kell fizetnie. “Ez elvi kérdés, és nem az én ötletem, hiszen ez történik Európa szinten több helyen, Svédországtól Magyarországig" - mondja. Szerinte nincs rendben, hogy a fizetés után befizetett adóból a magánkórházakat erősítse az állam.

Szerinte egyszerű a kérdés, mégpedig, hogy: megbírja-e a román egészségügy, hogy kinyissuk a magánkórházak felé a finanszírozást. "Svédország éveken át nem engedte a magánkórházak működését, most is csak nagyon erős kontroll alatt hagyja működni ezeket, és nem hasonlítható össze a svéd és a román egészségügyi rendszer. Elvi kérdésként fogom ezt fel, és szerintem a közkórházakat előbb meg kell erősíteni, hogy a versenyhelyzetet bírni tudják, és akkor lehetne megnyitni a privát szektor felé a lehetőséget. Ekkor lenne jó a versenyhelyzet, mert az úgy fejlődést jelentene, de addig visszás dolog egy ilyen intézkedést hozni.

Egészségügyi miniszter: nincs itt, kérem, semmi privatizáció

A sajtóhírekre reagált Victor Costache egészségügyi miniszter, aki szerint a módosításnak csupán az a lényege, hogy a páciens eldönthesse, melyik rendszerben szeretné kezeltetni magát.

"Ahányszor valamiféle reform van az egészségügyben, rögtön előveszik a privatizáció ábrándját. Mi csak a pácienst akarjuk a rendszer közepébe állítani, hogy választhasson. Nagyon jól tudjuk, milyen gondok vannak a finanszírozásban, és ezeknek a problémáknak egyik fő forrása a betegek korlátozása" - mondta a miniszter.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy a magánkórházak már 2014 óta részesülhetnek a programokból, csakhogy a megfogalmazás volt rossz a törvényben, hiszen úgy hangzott a szöveg, hogy abban az esetben, amennyiben az állami kórházak kapacitását meghaladják az igények. Csakhogy a miniszter szerint ez zavaros megfogalmazás, és nem tiszta így, hogy milyen szempontok szerint részesülhetnek a forrásokból.

A Román Egészségügyi Figyelő adatai szerint tavaly jelentős összeghez jutottak az állami egészségügyi támogatásokból a magánkórházak: a programokra szánt összegeknek Kolozsváron 17,2%, Bukarestben 26,4%-a került magánkézbe.

Mindezzel együtt számos ellenzéki, sőt, kormányközeli személy is kritizálta a PNL-kormány lépését. Victor Ponta például azt mondta, ez egy valós ok arra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen, hiszen szerinte a PNL így hálálja meg a párttámogatásokat. Az Adevărul nevű jobboldali lap egyik publicistája szerint a PNL ilyen intézkedései tönkretehetik az előrehozott választáson a párt esélyeit, és újra a szociáldemokratákba vetett bizalmat erősíthetik meg.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS