2020. február 20. csütörtökÁlmos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Asztalos Csaba: nem szabad sem a ditrói, sem az erdélyi magyar közösséget stigmatizálni

összefoglalta: k. á. 2020. február 04. 20:25, utolsó frissítés: 20:25

A Diszkriminációellenes Tanács elnöke Lucian Mîndruța újságíróval beszélgetett Ditró kapcsán a román-magyar viszonyról.


A Diszkriminációellenes Tanács nem vizsgálja a ditrói segédlelkész esetét, mivel azzal kapcsolatban rendőrségi nyomozás folyik. A törvény értelmében pedig akkor, amikor a bűnügyi hatóságok vizsgálnak egy esetet, a tanács nem vizsgálhatja maga is. Minderről Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke beszélt abban a műsorban, amelyben Lucian Mîndruța, az egyik legismertebb újságíró meghívására vett részt. Asztalos elmondása szerint ilyenkor az általa vezetett szervezetnek az a feladata, hogy a hozzájuk beérkezett panaszokat a Hargita megyei rendőrséghez továbbítsák.

“Amennyiben úgy döntenek, hogy az elhangzottak nem képezik büntetőjogi kategória tárgyát, akkor visszakerül majd hozzánk, amennyiben meg úgy döntenek, hogy igen, akkor ők fogják kivizsgálni az esetet” - mondta Asztalos.

Asztalos kifejtette, hogy a ditrói események szerinte nem magyarázhatóak pusztán azzal, hogy konfliktus van a a pékség tulajdonosai és a lakosság között, mert előbbi megszegte volna a munkatörvénykönyvben rögzítetteket, hiszen több olyan riportot is látott, ahol a helyeik közül többen pontosan ugyanazokat az állításokat teszik, amelyekre a magyarországi migránsellenes kampányok 5-6 éve folyamatosan ráépülnek.

"A közösséget nem szabad stigmatizálni, hiszen ki volt téve ennek a bombázásnak. Mi, a magyar közösség a magyarországi média fogyasztói vagyunk, ott pedig egyetlen professzionális televíziócsatorna van, amely független, a többieknél mind fennáll a politikai függőség gyanúja. A nemzetközi jelentések is azt mutatják, hogy problémás a magyarországi sajtó állapota. Én magam is fogyasztom az ottani médiát, de máshonnan is szerzek információkat, figyelek más kontextusokat, fel tudok fejteni üzeneteket. A lakosság nagy része azonban nem tudja elvégezni ezt a munkát, például a saját szüleim se” - mondja Asztalos.


Erre Mîndruța felvetette, hogy a romániai lakosság egy része is csak egy bizonyos televíziócsatornából nyer információt, és utána ez alapján szavaz. Itt a Szociáldemokrata Párt szavazóbázisára utalt. Ugyanakkor fölvetette, hogy a székelyföldi lakosság valamiképpen kénytelen is ebben a helyzetben benne maradni, hiszen sokan nem beszélik megfelelően a nyelvet ahhoz, hogy például a román információs csatornákból tájékozódjanak. Másrészt meg valószínűnek tartja, hogy amúgy sincs a román médiában elég olyan téma, amely meg tudná szólítani a magyar közösséget.

Asztalos ezután arról beszélt, hogy éppen ez az, ami miatt ő személy szerint nem tudja a felelősséget kizárólag a magyar állam nyakába varrni, hiszen a román állam feladata lenne a saját lakosságát kiszolgálni. “Ha lenne például egy román állami, magyar nyelven sugárzó televízió, akkor valószínűleg sokkal változatosabb üzenetekhez juthatnának hozzá az erdélyi magyarok” - mondja a jogász, aki szerint a román államnak víziót kellene mutatnia, ahogyan egy olyan országprojekt felmutatása sem ártana, amelyben a magyar kisebbség is látja a saját helyét.

Azstalos ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy nem szabad sem a ditrói, sem az erdélyi magyar közösség egészére rámondani, hogy manipulálva vannak a magyarországi média által, hiszen sokfélék vagyunk mi magyarok is. Szerinte ugyanis, amennyiben hagyjuk ezt, az magyarellenes irányba terelheti el a ditrói eseményekről való közbeszédet.

A román újságíró egyetértett ebben, és elmondta, hogy ő is látja ezt a tendenciát, a saját Facebook-oldalán, ahonnan elmondása szerint már kiszűrte a sovinisztákat, de tapasztalható volt egy attitűd, miszerint lám-lám, a magyarok is xenofóbok.

Asztalos elmondta, hogy 2008 óta eltűnt a román-magyar interetnikus párbeszéd, és ezt újra kellene építeni ahhoz, hogy a román állam jobban magához csatolja a magyar kisebbséget.

“Volt egy közös projektünk: a NATO- és EU-csatlakozás, ezek kapcsán pedig volt egy párbeszéd is. Ezután elveszítettük az országprojektet, és 2011-ben pedig Orbán Viktor kormánya elkezdett egy nemzeti stratégiát életbe ültetni, amelybe belefoglalták a határon túli magyarokat is. Orbán adott egy jövőképet: sokat fektetett be az itteni oktatásba, szociális szférába, üzleti életbe, sportba. Ha ma Erdélyben egy magyar nő szül egy gyereket, akkor ugyanolyan kedvezményben részesül, mint egy magyarországi. Ezzel párhuzamosan a román államnak nem volt jövőképe, most is egy olyan oktatási rendszer van, amely csődöt mond például a román nyelv megtanításában. A Hargita megyei érettségiző diákoknak tavaly 58 százaléka bukott el a román nyelv- és irodalom vizsgán. Ez egy valós probléma, A magyarok munkavállaláskor létezik egy önszegregációs folyamat abból kifolyólag, hogy sokan nem beszélik jól az állam nyelvét. Ilyenkor pedig olyan munkahelyet keres, ahol magyarul beszélhet, mert ha román közegbe kerül, akkor megalázhatják, vagy felléphet egy zaklatási forma.

Viszont ma Budapest körülbelül egymillió eurót biztosít évente, hogy segítse a székelyföldi gyerekek nyelvtanulását. Miközben ma nincsenek román nyelvtankönyvek a hetedikes diákoknak. Hargita megyében van olyan program, hogy magyar diákokat küldenek Konstanca megyébe, mindezt a szülők pénzén. Mindezeket a román állam kellene finanszírozza” - mondta el Asztalos, és a hallottakon Mîndruța meglehetősen megrökönyödött. Szemmel láthatólag fogalma sem volt róla, hogy ennyire elhanyagolt lenne ez a közösség. Ekkor felvetette, hogy vajon azért szűntek-e meg a dialógus terei, mert a román államnak nincs víziója, vagy pedig egyszerűn azt gondolhatja az állam, hogy ez a feladat nem őt illeti meg, hanem az RMDSZ-t.

Asztalos szerint nem szabad azt hinni, hogy ez az RMDSZ dolga lenne: ”az RMDSZ-nek és minden magyarnak van bizonyos feladata, de a fő felelősség az állampolgárok iránt az államot illeti meg” - mondta. Ezután az RMDSZ szerepéről beszélt, mint akik a magyarok problémáit a román közéletben a ‘90-es években mediatizálni tudták, és megemlítette, hogy ebben az Egyesült Államok is komoly szerepet játszott. Viszont az RMDSZ-nek is nagy arányban köszönhető, hogy Románia azon kevés, kisebbségekkel rendelkező posztszovjet ország lett, ahol a marosvásárhelyi és hadrévi eseményeket leszámítva nem alakult ki komolyabb etnikai konfliktus. “Az RMDSZ ebben kulcsszerepet játszott, és nem léphettünk volna be enélkül ennyire gyorsan a NATO-ba vagy az unióba” - hangsúlyozta ki Asztalos.

Ezután a beszélgetés arra terelődött, hogy jól mutatja a közgondolkodás állapotát, hogy például a Recorder által, a demokrácia harminc éves évfordulójára készített filmben egyetlen szó sem esik a magyarokról, vagy más kisebbségekről, sem Tőkés ‘89-es szerepéről, sem az RMDSZ hozzájárulásához ahhoz, hogy 1996-ban megválasztották Románia első demokratikus államfőjét, Emil Constantinescut.

Mîndruța szerint a románok többsége a mai napig nem bízik a magyarokban, azt főleg nem hiszi el, hogy esetleg ne akarnák a mai napig elszakítani Erdélyt Romániától. Ugyanakkor felmerült, hogy bizony sokszor a magyarok attitűdje sem jobb, tekintve, hogy például sokszor kulturális fölényt tulajdonítanak maguknak.

A CNCD-elnök szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a történelmi múlt nincs átbeszélve a két nép között, és nem kértünk elnézést az egymás ellen elkövetett atrocitásokért sem, az érveléseknél pedig mindenki azokat a történelmi eseményeket használja, amelyek a saját igazát alátámasztják. Asztalos arról is beszélt, hogy a monarchia idejében három asszimilációs hullámban próbálták magyarosítani Erdélyben a románokat, de Trianon után meg a román állam tette ugyanezt. 1958 után pedig, amikor a szovjet hadsereg kivonult Romániából, nem volt aki garantálja annak védelmét, és például a Maros Autonóm Tartomány fennmaradását. Ezután feloszlatták a Bolyai Tudományegyetemet, a magyar iskolákat, és "lefejezték" a romániai magyar értelmiséget is, mindezeket pedig negyven év kommunizmus után nehéz visszaállítani. Erre rátevődik, hogy a kommunizmusban a magyar közösség folyton veszélyforrásként volt feltüntetve. Ezt tükrözik vissza még mindig a felmérések, amelyeken például az látszik, hogy az oroszok után a románok a legkevésbé a magyarokban bíznak.

Mîndruța erre felvetette, hogy vajon nem jogosak-e a félelmek, tekintve, hogy az elmúlt években barátinak mondható a viszony Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között. Asztalos szerint szó sincs arról, hogy ezeknek a félelmeknek lehetne bármi alapja, hiszen már tíz éve meglehetősen egyeznek, és nem is történt semmi. Szerinte sokkal egyszerűbb ennek a jó viszonynak a története: Orbán illiberalizmusa a magyar gazdaság fölötti uralom visszaszerzéséről szól, és arra is alapul, hogyha az erős nyugati vezetőknek szabad Putyinnal üzletelni, akkor neki is. Továbbá Orbán Asztalos szerint úgy véli, hogy azért veszítette el kétszer a választásokat, mert külső erők irányították a gazdaságot.

A beszélgetés végén újra szóba kerültek a ditrói események. Asztalos reméli, hogy jó vége lesz a történetnek, és mindenki tanulni fog az esetből. Egyébként ez az első eset, hogy a román hatóságok látókörébe kerül az, hogy külföldi (nem EU-s) munkavállalókat diszkrimináció ér.

DITRÓI PÉKEK

» György Botond: Mi vagyunk az igazi sötétek

» Gyöngyösi Csilla: Ditrói pékek: miért nem kezeljük a traumáinkat?

» Kulcsár Árpád: Dermesztő az erdélyi magyar pártok csöndje a ditrói esetről

» RMDSZ: elfogadhatatlan mindennemű gyűlöletkeltés, ami más emberek vagy embercsoportok ellen irányul csupán a bőrük színe miatt

» Asztalos Csaba: a magyar kormányzati kommunikációnak is köze van a ditrói helyzethez

» Jakubinyi György élesen elítélte a gyergyóditrói segédlelkész uszítását

» A Nép Ügyvédje is vizsgálatot indított a ditrói pékek ügyében

» Markó Béla: Kinek a népe?

» A ditróiaknak több bajuk van a pékség tulajdonosával, mint a Srí Lanka-i pékekkel

» Ditrói segédlelkész: „hibáztam" - Videó

» Ditrói pékek: gyűlöletbeszéd és diszkrimináció gyanújával indított eljárást a rendőrség

» A diszkriminációellenes tanács is vizsgálni fogja a ditrói esetet

» Alkalmazná a Srí Lanka-i pékeket az 1 méter autópályát építő vállalkozó

» A munkaügyi minisztérium információkat kért a munkaügyi felügyelőségtől a ditrói eset kapcsán

» Alin Tişe Kolozsvárra hívná a két Srí Lanka-i munkást

» Végső döntés a Ditrói Pékség részéről: maradnak a vendégmunkások

» Băsescu a ditrói eset kapcsán: a magyarok ugyanúgy viselkednek a románokkal szemben is

» Kelemen Hunor: nem lehet 150 ember és egy túlfűtött pap miatt megbélyegezni az egész közösséget

» A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a ditrói pékséget

» Rareș Bogdan és Ioan Aurel Pop is megszólalt a ditrói pékek ügyében

» Mi számított valójában Ditróban? Helyszíni riport - Videó

» Antal Árpád szerint Sepsiszentgyörgyön nem ismétlődhetne meg a ditrói eset

» Ludovic Orban szerint a hatóságok hatékonyan jártak el a ditrói eset kapcsán

» Kolozsváron és Bukarestben is diszkrimináltak már Sri Lanka-i vendégmunkásokat, de nem lett belőle botrány

» Tízezer lejre büntették a ditrói pékséget, de még nincs vége a vizsgálatoknak

» A ZF arról írt, hogy mennyire nyereséges a ditrói pékség

» Asztalos Csaba: nem szabad sem a ditrói, sem az erdélyi magyar közösséget stigmatizálni

» A ditrói pékség igazgatójának nincs szándékában bocsánatot kérni, vagy nyilvánosságra hozni a munkásai iratait

» A rendőrséghez fordult a ditrói pékség vezetősége is

» Nép Ügyvédje: egy régebbi gazdasági konfliktus éleződött ki Gyergyóditróban

» Egy harmadik Sri Lanka-i pék is munkába áll a gyergyóditrói pékségnél

» Ezeket sérelmezik és követelik nyílt levelükben a ditróiak

további közviták »

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS