2020. április 10. péntekZsolt
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ki és hogyan fogja felkészíteni a tanügyi rendszert az iskolai bántalmazás felszámolására?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. február 11. 13:40, utolsó frissítés: 13:44

Rég tartozott Románia az iskolai zaklatás elleni törvénnyel, a gyakorlatba ültetése viszont csúszhat a pénz- és szakemberhiány miatt.


Románia a harmadik helyen áll az iskolai bántalmazás előfordulása gyakoriságának tekintetében a felmért 42 európai ország közül. Ennek ellenére a tanügyi törvény régen várt módosítása, amelyben rögzítették az iskolai bullying fogalmát, csak 2019 végén történt meg és két jelentős problémát kell még megoldani ahhoz, hogy valóban gyakorlatba lehessen ültetni.

Csép Éva Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő egyike volt azoknak a képviselőknek, akik pártszínektől függetlenül kezdeményezték az oktatási törvény módosítását. Többek között a jogszabály módszertanról is kérdeztük, amelyet már ugyan nem a törvényalkotók dolgoznak ki, de figyelemmel követik annak alakulását. És a legfontosabb kérdés ennek kapcsán, hogy mennyire lesz valóban alkalmazható a gyakorlatban is.

Megkeresésünkre Csép Andrea kifejtette, a felmérések azt mutatják , hogy a romániai diákok 34%-a havi rendszerességgel válik az iskolai bántalmazás vagy zaklatás valamelyik típusának áldozatául, ez az arány a fejlettebb országok esetében 23%. Négyből egy gyereket rendszeresen megaláznak osztálytársai előtt, öt gyerekből egy pedig elkövető. Tíz gyerekből három ki van közösítve, hat gyerekből egyet rendszeresen megvernek. Tíz gyerekből hét szemtanúja az iskolai bullying jelenségének. Ezeknél az eseteknél a bántalmazott és a bántalmazó, illetve a szemtanú is sérül valamilyen formában.

Ezért az iskolai bullying jelenségének megelőzésére és visszaszorítására országos méretű összefogásra van szükség. Ennek egyik első lépése a törvény módszertani kidolgozása, ami az érintettek számára alkalmazhatóvá teszi annak előírásait. Ennek érdekében lényeges, hogy a jelenleg közvitára bocsátott módszertanhoz február 20-ig olyan javaslatokat nyújtsanak be, ami biztosítja a megfelelő verzió megalkotását.

Csép Andrea szerint a bántalmazás egyik formája sem elfogadható. Amennyiben Románia valóban fel akarja számolni az iskolai bullying jelenséget, akkor költségvetéséből is keretet kell biztosítson a szakemberek számának növelésére, tudatosító kampányokra, illetve olyan felmérésekre, amelyek az érintett intézmények közös munkájának hatékonyságát vizsgálják. Ehhez viszont a végleges módszertannak a túlterhelt pedagógusok és pszichológusok tehermentesítését kellene biztosítania, hogy lehetőségük legyen kellőképpen foglalkozni az iskolai bullying kivizsgálásával.

Mire tér ki a bullying meghatározása?

Jelenlegi formájában a módszertan az iskolai bullying jelenségét úgy definiálja, hogy egy olyan többszörösen előforduló bántalmazó viselkedés, amely direkt vagy indirekt szándékkal az áldozat(ok) fizikai, pszichikai károsodásához vezet: megalázás, bántalmazás, megfélemlítés, üldözés stb. által. Ez a viselkedésforma megnyilvánulhat verbálisan, emocionálisan, nonverbálisan, fizikálisan, kapcsolati-szexuális formában, tárgyaktól való megfosztás formájában, vagy elektronikus formában (cyberbullying).

Ez magába foglalja és megkülönbözteti a zaklatás hat típusát, így beszélhetünk szóbeli zaklatásról, amikor a diákot megfenyegetik, sértegetik, kipletykálják; nonverbális zaklatásról, amikor kiközösítik, megfélemlítik, zaklató tekintettel illetik; fizikális és emocionális zaklatásról; kapcsolati és szexuális zaklatásról, amikor nem kívánt flörtölés, érintés vagy szélsőséges esetben erőszak történik. Ide sorolódik a tárgyaktól való megfosztás is, vagy az erre vonatkozó provokáció, illetve az internetes zaklatás, amely az utóbbi években az első számú eszköze lett a zaklatásnak, amely magába foglalja a privát üzenetben történő, a digitális tartalmak (fénykép, videó, fiktív profilok) általi zaklatást és megszégyenítést.

A bántalmazás vagy zaklatás szereplőinek tekintetében megkülönbözteti a tanulók közötti, a tanuló és tanár közötti, a szülő és tanuló közötti, a szülő és tanár közötti bullying fogalmát. A módszertan a bullying folyamatát a megelőzéstől kezdve a felismerésén át a kezeléséig pontról pontra, szakszerűen végigköveti, sőt lebontja azokra az intézményekre is, amelyek ebben a procedúrában jelen lehetnek és szerepük, hatáskörük is van a jelenség megelőzésében és leküzdésében. Ide tartozik az iskola, a tanfelügyelőség, a pedagógusok háza és a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont (CJRAE).

Jelentős a munkaerőhiány

Csép Andrea azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre még nem igazán derül ki a módszertanból, hogy a pedagógusok, pszichológusok és érintett szakemberek munkája mennyiben lesz még inkább leterhelt ezáltal, vagy fordított esetben a munkájuk mellett mennyi időt tudnak majd az iskolai bullying jelenségének felderítésére, az esetek nyomozására szánni.

2018-ban, amikor komolyabban elkezdett foglalkozni a témával és felvette a kapcsolatot a pszichológusokat, a logopédusokat és a kisegítő személyzetet (tehát az iskolai tanácsadóként számon tartott szakembereket) tömörítő Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás-központokkal, azzal szembesült, hogy folyamatosan személyzethiánnyal küzdenek. Minden évben kérelmezik a tanfelügyelőségnél az iskolai alkalmazottaik számának növelését, viszont amíg ez a tanfelügyelőség írhatja elő, addig egy új alkalmazott a megyei önkormányzat büdzséjét terhelné meg. Így a bővítés rendszerint elmarad. Mint megtudtuk, országos szinten 2017 és 2018 között összesen mindössze 16 718 pszichológusi, logopédusi és kisegítő személyzeti állás volt jóváhagyva.

Csép Andrea szerint a pszichológusok, logopédusok és kisegítő személyzet hiánya egy olyan törvénykezdeményezésből ered, amit egy félrecsúszott módszertani értelmezéssel láttak el, ami gyakorlatban túlterheli a központok szakembereit. Az erre vonatkozó oktatási törvény ugyanis kimondja, hogy minden iskolai kabinetnek ingyenes pszichológusi és logopédusi kezelést kell biztosítania a diákoknak, ehhez viszont a módszertan azt írja elő, hogy egy pszichológusnak 800 diákkal vagy 400 óvodással kell foglalkoznia. Ez magába foglalja a diákok és óvodások felmérése mellett a terápiás kezelésüket is. 500 diák logopédiai felkérésére és a diszlexia, diszgráfiához hasonló zavarok kezelésére szintén mindössze egy szakember jut. Ha egy intézményben nincs meg az elegendő diák vagy óvodás, akkor a pszichológusoknak és logopédusoknak több iskola között kell ingázniuk, ami tovább terheli őket, és még így is kimaradnak kisebb települések.

A törvényt egyelőre nem sikerült módosítani, így Csép Andrea szerint felvetődik az a kérdés, hogy hogyan tudják biztosítani a szakemberek jelenlétét a bullying törvény bevezetésétől fogva anélkül, hogy ne terheljék még tovább őket. A válasz feltehetően az lenne, hogy növelik azoknak a szakembereknek a jelenlétét az oktatási rendszerben, akik a tanárokhoz és az osztályfőnökhöz hasonlóan a legközelebb állnak a diákokhoz, és így lehetőségük van felismerni a problémát.

Ezt kéri a Romániai Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is. A szervezet alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár-László megkeresésünkre elmondta, egy ilyen kaliberű törvény bevezetése azt feltételezi, hogy a kormány humán- és anyagi erőforrást biztosít hozzá.

Ferencz-Salamon szerint a tanítók és tanintézmények vezetői jelenleg azt tapasztalják, hogy már így is túl sok feladat hárul rájuk, és a pszichológusok, illetve a logopédusok is messzemenően a normájuk fölött teljesítenek. Ezért az ő álláspontjuk az, hogy szükséges az iskola nevelési tanácsadóinak számbeli bővítése, mert jelenleg nagyon kevesen vannak.

Szerinte, ha elmarad a létszámbővítés, a bullying kezelése csak papíron történik majd meg, mert a nevelési tanácsadók és pedagógusok nem lesznek képesek ezt a munkát érdemben és mélyrehatóan végezni. A bullying jelenség kivizsgálására a módszertan több feladatot is kiszab a pedagógusokra és az iskolai tanácsadói szakemberekre.

Miután egy diák, egy szülő, vagy az iskola személyzetének egy tagja jelenti az esetet az iskola vezetősége felé, a kivizsgálási procedúra igyekszik választ adni minden felmerülő kérdésre: ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan tette, amiből feltérképezik azt is, hogy a bullying melyik fajtájával találkoztak. Ennek a felderítésével egy iskolai kivizsgáló csapat foglalkozik, amelynek tagja az osztályfőnök, a tanár, az iskolai tanácsadó (pl. pszichológus), az igazgató, a rendőrségi képviselő és a bullying megelőző és felszámoló bizottság két tagja, akiknek egymással és a diákokkal is tartaniuk kell a kapcsolatot. Különböző módszerek vannak az információk gyűjtésére, például csoportos vagy egyéni beszélgetés formájában, amelyeket a módszertan a bullying fajtájára tekintettel rögzít. Súlyosabb eseteknél az is előfordulhat, hogy a gyermekjog-védelmet, vagy a rendőrséget kell értesíteni. A szülők hozzáállása is nagyon fontos, mert például egy gyermekjog-védelmet is igénylő esetnél őket is be kell vonni.

Egyelőre azonban a módszertan nem tér ki a szakmai személyzet növelésére, csak arra, hogy Európai Uniós forrásból kiképzi a pedagógusokat és a tanárokat. Minden tanárnak joga lesz részt venni a képzésekben, amelyek az iskolai bántalmazások megelőzését, megállítását és kezelését segítik elő Erasmus+ programokon. A tanárok fejlesztését egyetemek által nyújtott képzések révén és strukturális alapokból támogatják majd. Ezt követően a pszichológusok tanácsadási szolgáltatásokat, képzéseket tarthatnak, amelyeken a szülők is részt vehetnek.

Csép Andrea szerint egyértelmű, hogy az iskolai pszichológusnak, az osztályfőnöknek és az iskolai személyzet többi tagjának pontosan ismerniük kell a procedúra menetét és szabályzatát. A kivizsgálás folyamatában nemcsak bizonyítékokat kell találniuk, hanem az áldozattal meg kell értetniük, hogy mi történt vele, az agresszornak el kell magyarázniuk, hogy miért baj az, amit ő csinált, illetve a szemtanúknak is el kell mondaniuk, hogy a bántalmazás és zaklatás egyik fajtája sem elfogadható.

Hogyan tovább?

A parlamenti képviselő érdeklődésünkre elmondta, a közvita időszakának lejárta után a minisztérium összesíti a javaslatokat és a megbízott munkacsoport gondjaira bízza. A munkacsoport értékelését követően elkészül egy végső forma, amit láttamozni fognak az érintett szaktárcák. Ezt követően kerül majd a kormány asztalára, amely egy „egyszerű” kormányrendelettel el is fogadhatja. Innentől viszont már döcögősebb az út, mert valószínűleg ennek a meglépése csúszni fog, mert a módszertanban előírt keretek nem szerepeltek a 2020-as költségvetés első felében, így erre a célra nem is volt befoglalva összeg. A helyzeten legközelebb a soron következő költségvetés-kiegészítéskor lehet majd változtatni.

Ellenben a végleges módszertan elkészülte után már le lehet hívni európai forrásokat a képzések megszervezésére. Csép Andrea úgy véli, ahogyan a családon belüli erőszak ellenes törvénykezdeményezésnél, úgy itt is attól fog függni az alkalmazás minősége, hogy a helyi intézményvezetők és szakmai személyzet mennyire kezelik prioritásként, mennyire tudnak hozzárendelni forrásokat.

A iskolai bullying tudatosításában és támogatásában nemcsak a módszertan által említett intézmények és szereplők vállalhatnak részt, hanem a megyei és a helyi önkormányzatok is támogatást nyújthatnak a projekt működését és alkalmazását illetően, hisz az ő érdekük is, hogy a diákok zavartalan tanulása és előrehaladása megtörténjen és bízni tudjanak a közösségükben.

Nyitókép: editiadedimineata.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS