2020. április 10. péntekZsolt
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Fontos lépés a tanügyi rendszer átfogó megreformálása felé az új oktatási törvénycsomag

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. február 13. 10:07, utolsó frissítés: 12:29

„Van egy becsontosodott rendszer és mi azt szeretnénk, hogy ezekkel a döntésekkel és apró lépésekkel rést nyissunk a változtatások irányába” - mondta el a tervezet kapcsán Novák Csaba Zoltán szenátor.


Hétfőn napon a szenátus döntőházként fogadta el azt az RMDSZ által kezdeményezett tanügyi törvénytervezetet, amely kiterjed a bölcsődei és óvodai oktatásra, 10-re csökkenti a minimális osztálylétszámot, segítve ezzel a vidéken és szórványban működő iskolákat. Ugyanakkor a maximális létszámot elemi osztályban 22-re, gimnáziumban 26-ra redukálná a hatékonyabb tanítás érdekében, illetve országos szintűre növelné a délutáni iskola (after-school) programot, amihez ebédet is biztosítana a diákoknak. Ugyanakkor lehetővé tenné az anyanyelven történő felvételizést felsőoktatási intézményekben, amely, mint korábban írtuk, igencsak felborzolta a kedélyeket.

A tervezetben foglalt összes rendelkezés az állami, a felekezeti, és az akkreditált magánoktatásra is vonatkozik, tudtuk meg Novák Csaba Zoltán Maros megyei RMDSZ-es szenátortól, aki az egyik kidolgozója volt a tervezetnek. Azt is megtudtuk tőle, milyen erősségei illetve korlátai vannak az új oktatási csomagnak.

A rendszer nem fog egyik napról a másikra megváltozni, lépcsőzetesen kell gondolkodni a megreformálásán, szögezte le Novák Csaba Zoltán, a felsőház oktatásügyi bizottságának alelnöke, aki szerint ez az egyik első lépés efelé (és a mindenkori kormánynak kutya kötelessége lenne) költségvetést is biztosítani a romániai oktatás fejlesztésére, beleértve a kisebbségi oktatást is.

A szenátor elmondta, a közel 80 oldalas dokumentum megszavazása érdekében az RMDSZ-nek sikerült döntő többséget maga mellé állítania a felsőházban, így 73 támogató szavazat és 34 tartózkodás mellett a szenátus döntőházként fogadta el a törvénytervezetet, ami ezzel Klaus Johannis államfő asztalára került. Amennyiben az államelnök haladéktalanul kihirdeti, a rendelkezések már a következő iskolai évtől érvénybe léphetnek. A kihirdetést és a módszertan hozzárendelését követően 2030-ig van idejük az iskoláknak a törvény bevezetésére és alkalmazására.


Novák Csaba Zoltán Novák Csaba Zoltán


Novák Csaba Zoltán az oktatási csomag erősségei közé sorolta, hogy a tervezetben sikerült olyan fogalmakra kitérniük, amelyek a kisebbségi oktatás területén néhol nem elég árnyaltan, máshol nem elég tág értelemben fogalmaztak, és ezeket sikerült egyértelművé tenniük. A nemzetiségi jogokra vonatkozóan pl. a régiben úgy szerepelt: a kisebbségnek joga van az osztályok létszáma, aránya szerinti jelenlétre az iskolai vezetőségben, ezt ők most kötelezővé tették, „mert ez nem egy lehetőség, hanem egy kötelezően betartandó szabály, előírás”. A szenátor az erősségek közé sorolta még az országos szintű kérdésekben történt előrelépéseket, mint pl. a délutáni iskola (after-school) és a meleg ebéd program, valamint az óvodai képzés és a bölcsődék helyzetének a rendezését.

„Az oktatási rendszernek van néhány sarkalatos pontja, amely megérett arra, hogy alaposabban újragondoljuk. A mi tervezetünk kitér ennek az összes pontjára. Amiben viszont hajlandóság hiányában nem volt előrehaladás, az az érettségi kérdése. Mi javasoltuk a többszintes érettségit, illetve a duális oktatás újragondolását is” – mondta a szenátor.

A törvénytervezet megoldást biztosít a dadák bérezésére is, mivel előírja a dada kisegítő személyzetként való elismerését családi háztartások esetében, az ezzel kapcsolatos költségeket pedig beleszámolhatják az óvoda költségvetésébe, és a szülők számára is, akik a kétéves szülési szabadság után újra munkába állnának - mivel a törvény lehetővé tenné, hogy már kétéves kortól óvodába lehessen íratni a gyermekeket. A bölcsődei beiratkozásnál pedig az önkormányzat is módosíthat a beiratkozási kritériumokon, előnyben részesítené a munkába visszaálló, egyedülálló szülőket és a szociálisan hátrányos helyzetű családokat.

Az oktatási intézmények esetében országos szinten kiterjesztené – az állami, a felekezeti, és az akkreditált magánoktatásban is – a délutáni iskolai (after-school) programot, amit az eddigiekben kísérleti jelleggel vezettek be az ország több miskolájában, és interaktív foglalkoztatást nyújt a diákok számára, akikkel egy erre a célra megbízott pedagógus foglalkozik, elkészítik a házi feladatokat és adott esetben segíti a felzárkóztatást is.

Novák Csaba Zoltán elmondta, a tervezet a délutáni foglalkoztatásban résztvevő diákok számára meleg ebédet is biztosítana, jelen pillanatban azoknak az iskoláknak a tanulói részére, amelyek rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával. Nemcsak az iskolák pályázhatnak önállóan, főleg kis települések esetében az önkormányzattal együttműködve is megtehetik ezt.

„Megkönnyítenénk azon intézmények helyzetét, amelyeknek volt valamilyen infrastruktúrája. Gondolok itt arra, hogy van egy szakközépiskola vagy egy középiskola, mint például a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum, ahol valamikor már működött étkezde és bentlakás, vagy a székelyudvarhelyi Tamás Áron Gimnáziumban, amely bentlakásának diákéveim alatt én is lakója voltam” – magyarázta a szenátor.

Hozzátette, azokban az iskolákban, amelyekben nincs és nem is lehet kialakítani menzát, ott hideg ételt kaphatnak, vagy akár catering típusú ételkiszállító cégekkel is biztosítani lehetne a délutáni oktatás melletti ingyenes étkezést, amelyre a tervezet minimális összegnek fejenként 7 lejt határozott meg, viszont az önkormányzatoknak meg van adva a lehetőség, hogy az oktatási intézményeknek támogatást nyújtsanak. Azokban a létesítményekben, ahol erre még nincs lehetőség, a törvény módszertana fog útmutatót biztosítani, hogy miként oldódhat ez meg 2030-ig.

A szenátor szerint ez az első lépés az országos szintű megvalósítás felé, mert attól a perctől, hogy megnyílik az út az étkeztetés és a délutáni foglalkoztatás felé, az állam is szükségét érzi majd annak, hogy az infrastrukturális problémákat kezelje és segítse beilleszkedni az iskolákat a rendszerbe. „Van egy becsontosodott rendszer és mi azt szeretnénk, hogy ezekkel a döntésekkel és apró lépésekkel rést nyissunk a változtatások irányába” – mutatott rá Novák Csaba Zoltán.

A szenátortól azt is megtudtuk, hogy a tervezet változtatna tanügyi rendszeren azáltal is, hogy megkülönbözteti és rugalmasabban kezeli, hogy mi kapcsolódik a tanításhoz és mi a felzárkóztatáshoz.

Novák Csaba Zoltán szerint ez az iskolai tevékenységre és a rá fordított energiáknak az újracsoportosítására vonatkozik, így a kerettanterv is módosul. Egy tantárgy esetében a tanórák 65%-a (az eddigi 75% helyett) fordítható oktatásra, ellenőrzésre, 35%-a (az eddigi 25% helyett) pedig a tananyag elmélyítésére, felzárkóztatásra, akár egyénire szabott program szerint is.

A törvény kihirdetését viszont az is befolyásolni fogja, hogy a jelenleg Ludovic Orban által vezetett PNL-kormány gátat szab-e a szenátusban általuk nem támogatott tervezetnek, amelynek megvalósításához a költségvetési kassza megnyitása is szükséges lenne. Az Orban-kormány pedig nem arról volt az eddigiekben híres, hogy bőkezűen adakozott volna az ilyen jellegű kiadásokra.

A szenátor úgy véli, a tervezet megmutatta, hogy kellő körültekintéssel, kellő pillanatban és kellő egyeztetéssel egy politikai krízis közepette is többséget lehet szerezni. Hogy ezt a kormány hogyan reagálja le, azt csak sejteni lehet. A kormány és a minisztériuma a mostani felállásban nem támogatta ezt a törvénytervezetet, viszont egy más politikai színezetű többséggel sikerült átvinniük. Ugyanakkor az államelnök kezében van a lehetőség, hogy vagy visszaküldi, vagy kihirdeti a törvényt, a későbbiekben derül ki, hogy miként dönt erről. Viszont azt már most is sikerként lehet elkönyvelni, hogy a tervezet mellett felállt egy olyan többség, amely - remélhetőleg - visszaküldés esetén újra feláll, és amennyiben visszakerül a parlamentbe, újra megszavazza a tervezetet. Ebben az esetben már csak az alkotmánybíróságon tudnák megtámadni a jogszabályt.

Érdeklődésünkre elmondta, pénzhiányra hivatkozva elképzelhető, hogy csak a második körben történik majd meg a kihirdetés, viszont az oktatási rendszer esetében az lenne a minimum, ami jár, hogy a tervezet tekintetében a kormány, amint módjában áll, megemeli a költségvetést. „A mindenkori kormánynak kutya kötelessége lenne ezt megtenni és a tervezetben leírtakhoz alkalmazkodni, mert nem lehetetlent kér ez a törvény, hanem azt szeretné, hogy ahol problémák vannak, ott legyen egy előremozdulás. Meggyőződésem, hogy ezen lépések nélkül nem indulhatunk el egy jobb irányba” – mondta el megkeresésünkre az oktatási ügyekkel foglalkozó szakpolitikus.

Mi a pedagógusok és a szülők véleménye a törvénytervezetről?

Ferencz-Salamon Alpár-László, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke megkeresésünkre elmondta, elsősorban üdvözlik az RMDSZ változtatási igyekezetét a kisebb létszámú osztályokra, az oktatás minőségére, a tananyag csökkentésére és az oktatási szolgáltatások kibővítésére vonatkozólag, amit ez a törvénytervezet közvetetten vagy közvetlenül érint. Amihez viszont szkeptikusan viszonyulnak, az rövid időn belül, akár öt év alatt történő megvalósíthatósága.

A közoktatást érintő intézkedések között ott van az osztálylétszám csökkentése. Ez az RMPSZ alelnöke szerint nem újdonság, mivel ezt előírja a kerettanterv óraszámok lecsökkentéséről szóló rendelkezése is. Viszont a tapasztalataik azt mutatják: kérdéses, hogy ez az intézkedés a nagyvárosokban is működőképes-e, ahol az osztálylétszám nemcsak a 25-ös, de a 30-as létszámot is meghaladja egyes helyeken, mert a mostani oktatási rendszer a jobbnak vélt iskolák felé irányítja a diákok beiratkozását.

Emlékeztetett, Temes megyében azt a módszert kezdték el alkalmazni, hogy véletlenszerűen sorsolják ki a diákok osztályokban való elhelyezését, azonban a diák iskolába való beiratkozása ideiglenes lakhely igazolásával is történhet, amelyet sokan kihasználnak. Tehát, kisebb településeken az osztályok tehermentesítése a létszám csökkentésével működhet, viszont a nagyobb településeken, központi és népszerű iskolák esetében a terhelő nyomás megmarad annyi különbséggel, hogy most 22-ről srófolják fel 30-ig a diákok számát. Hozzátette, ha valóban betartatnák a létszámot, akkor is inkább az a forgatókönyv lépne életbe, hogy a népszerű iskolákban kellene új osztályokat létrehozzanak. Új osztályok új posztokat vonnának maguk után, ezeknek a finanszírozása pedig a kormány részéről kérdéses a mostani helyzetben, amikor plafonizálnak (túlterhelik a normát) és befagyasztanak posztokat, továbbá korlátozzák a költségvetésből fizetett állások számát. A tanügyminisztériumnál legtöbbször azt látják a pedagógusok, hogy mindent posztban és pénzben mérnek, mert általában pont ebből a kettőből szenvednek hiányt.

„Már van egy olyan reakció a pedagógusok részéről, hogy eredményes oktatást nagy létszámú osztályokban, megváltozott oktatási igényekkel, a gyermekek megváltozott viselkedési és reakciós módja mellett nem feltétlenül lehet elvárni” – mondta az RMPSZ képviselője.

Ferencz-Salamon Alpár László a szórvány és vidéki települések iskolái esetében viszont jó dolognak tartja, hogy már tíz diákkal is elindulhat egy osztály az eddigi tizenkettő helyett, ami megelőzi az osztályok összevonását és lassítja az iskolák megszűnését, illetve kiscsoportok esetében segíti a diákok foglalkoztatását.

Az alelnök szerint a pszichológusok esetében nagyon helyesen törvénybe foglalták, hogy 800 helyett 500 diákkal kell foglalkozzanak, ami rendben van, viszont a valóságban nem 800, hanem 1200, vagy még több gyerek után normáznak egy iskolai tanácsadót. A törvény pedig ilyen esetekben minimum kettőre növeli a nevelési tanácsadók számát. „Nagy szükség van nevelési tanácsadókra, sőt, ahol speciális, integrált nevelés van, ott kineoterapeutákra is” – tette hozzá.

Ferencz-Salamon kitért az after-school és az étkeztetési programra is, melyeket a törvénytervezet országos szintű kezdeményezéssé emelne. Úgy látja, az Európai Uniós viszonyokat meg kell teremteni Romániában is, Európát közelebb kell hozni az országhoz, ennek érdekében - az esélyegyenlőség és a méltányosság elve alapján - a huzamos ideje kísérleti fázisban lévő iskola utáni foglalkoztatást minden iskolának elérhetővé kell tenni, és a lehetőség mellett a feltételeket is biztosítani kell hozzá, hogy senki ne érezhesse magát diszkriminálva.

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke szerint bár nagyon sok olyan dolgot tartalmaz a tervezet, amelyet csak 2030-ra kell teljesen működőképessé tenni országos szinten, ettől függetlenül a szövetség kifejezetten örül a kezdeményezésnek.

A törvénytervezetről már akkor tudomást szereztek, amikor még csak a bizottság előtt volt, és úgy gondolják, hogy egy hatalmas előrelépés lehet az oktatásban. Hozzátette: ez nem az az átfogó reform, amire nagy szüksége lenne a tanügynek, viszont első lépésnek kiváló ebbe az irányba.

Amit viszont elsősorban a Magyar Szülők Szövetsége hiányol, ha már az RMDSZ nyújtotta be, de másodsorban a romániai szülők országos föderációja (FNAP-IP) is, az az, hogy a tervezet benyújtását megelőző konzultációból teljesen kifelejtették a szülőket, pedig kétségbevonhatatlanul az oktatási rendszer szereplői, érintettjei, és lett volna bőven ötletük nekik is, ami elfért volna a szakemberek és a pedagógusok véleménye és a különböző tanulmányok mellett. Ennek ellensúlyozása érdekében a FNAP-IP hamarosan módosító javaslatokat fog benyújtani az illetékesek felé, mivel kiegészítésekkel szeretnének élni.

„Egy olyan rendszerrel nézünk most szembe, ami máshol már működik, és ezt nekünk is meg kell tanulnunk használni. Ha nézzük akár a Felvidéket, akár a román többségi közösséget a közoktatásban, a szülőkkel, a szülői szervezetekkel konzultálnak, kikérik a véleményüket. Nálunk sajnos ez még nincs meg, és a politikusok felfogásába is nagyon lassan, nehézkesen kerül be az, hogy van egy hatalmas közösség, melynek nemcsak kötelezettségei, hanem jogai is vannak” – indokolta a kezdeményezést a romániai szülők országos föderációján belül létrehozott, a kisebbségekért felelős alosztály vezetője.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS