2020. március 29. vasárnapAuguszta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A klímaváltozás korunk „legégetőbb” problémája, mégis azt hibáztatjuk, aki a rossz hírt hozza

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2020. február 18. 16:52, utolsó frissítés: 20:16

A lány, aki nem tudta elfogadni, hogy globális környezeti katasztrófa felé haladunk és mégsem teszünk ellene semmit, folyamatosan a támadások kereszttüzében áll. És már Erdélyben is.


Nemrég a BBC stúdiója bejelentette, hogy műsort indít Greta Thunberggel, a svéd klímaaktivistával, amelyben a 2020-as év eseményeit igyekszik majd lekövetni.

A honlapon található leírásból kiderül, hogy a sorozat tematizálná a Greta Thunberg által inspirált nemzetközi klímatüntetéseket, amelyek előtérbe helyezték a klímaválság témáját, felhívták a figyelmet, arra hogy a vezető politikum, a gazdasági szektor és a társadalom nem cselekszik aktívan. Pedig a klímakatasztrófa veszélye reális, a tudomány konszenzuálisan megállapította, hogy az ember okozta globális felmelegedés nemsokára eléri azt a szintet, amelynek már visszafordíthatatlan és rendkívüli mértékben káros hatásai lesznek.

A tervezett film emellett azt is lekövetné, hogy a fiatal aktivista eközben hogyan éli meg a felnőtté válás folyamatát, egy olyan kontextusban, amikor – bár a tudományos tények mellette vannak – a döntéshozók nem veszik komolyan, és folyamatosan azzal kell szembesülnie, hogy senki nem tesz semmit a katasztrófa elkerülése érdekében.

Rob Liddel, a BBC stúdió producere a bejelentés kapcsán azt nyilatkozta, hogy „a klímaváltozás valószínűleg az életünk legfontosabb témája, ezért időszerű, hogy egy tekintélyes sorozatot szenteljünk neki, amely előtérbe helyezi a tényeket és a tudományt, amely a bonyolult téma mögött áll. Az, hogy ezt Gretával tehetjük meg, az egy rendkívüli megtiszteltetés, hiszen betekintést nyerhetünk abba, hogy milyen globális ikonnak, a bolygónk egyik legismertebb arcának lenni.”


A stúdió bejelentéséből nem derül ki, hogy mikor indítják a műsor sugárzását, vagy hogy hány részből fog állni, így a közösségi médiában számtalan találgatással találkozhatunk. A találgatások mellett pedig ismét új lendületet kapott a Greta Thunberget célzó, lejárató álhírek terjedése is.

A Greta-ellenesség nem új keletű, gyakorlatilag az aktivista népszerűségével arányosan terjedt el, és a 2019 szeptemberében az ENSZ klímacsúcson megtartott beszédét követően tetőzött. Az ekkor kirobbanó gyűlölethullám a magyar nyelvterületet is elérte, és azóta is hol erőteljesebben, hol lappangóan de jelen van - így Erdélyben is.

Az elmúlt hónapokban pl. a magyar nyelvű közösségi médiában is elterjed egy írás, amely szerint egy tekintélyes lap munkatársa jól „beszól” a klímaválság miatt tüntető, tiltakozó fiatalabb nemzedéknek, leleplezve egy „önző” generáció képmutatását. A cikk leginkább álhírportál-gyanús oldalakon terjedt (nincs impresszum, nincs szerző a cikkeknél, hatásvadász címadások) és az utóbbi hetekben Erdélyben is egyre többen megosztják. A Facebookon virálisan terjedő írás állításait a közösségépítő Econlony.hu blog elemezgetve megpróbálta meg hatástalanítani, viszont a szerző, - mivel a keresések nyomán nem találja az eredeti, angol nyelvű írást -, „kamu és kitalált dolog”-nak tartja. Pedig nem teljesen az.

A fiatalok akcióját hitelteleníteni próbáló tartalom közvetlenül az ENSZ klímacsúcson megtartott Thunberg-beszéd után születik, megfogalmazója Alan Jones, az ausztráliai konzervatív véleményvezér, rádiós és tévés műsorvezető. De nem egy cikkről van szó, a Sky News Australia tévécsatorna műsorába hangzik el. Néhány nappal később a magyarországi Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely tett olyan kijelentéseket, miszerint Greta "csak egy beteg kisgyermek", akit egyesek felhasználnak. Október elsején a Mandiner konzervatív lap közli magyarul is Alan Jones üzenetét.

Decemberben a New York Times Gretát az év emberének választja, amire az Amerikai Egyesült Államok elnöke így nyilatkozik: „Annyira nevetséges. Greta dühkezelési problémáján kellene dolgozzon, majd elmenjen egy barátjával egy régimódi, jó filmet megnézni. Nyugi, Greta, nyugi!” – írta a közösségi médián Donald Trump elnök, aki jól ismert arról, hogy milyen véleménnyel van a globális felmelegedésről.

Donald Trump / TwitterDonald Trump / Twitter


2020 januárjában aztán ismét új lendületet kap a Greta-ellenes kampány a magyar médiában, január 14-én a twice.hu osztja meg Alan üzenetét, viszont az ausztráliai publicista nevének, a forrásnak, a cikk szerzőjének teljes elhagyásával és hatásvadász címmel: A SkyNews Australia újságírójának nagyszerű válasza az éghajlatváltozás miatt tiltakozó fiatalok számára. Január 16-án már rengetegen osztják meg a közösségi médiában, majd például olyan oldalak is újraközlik, mint a Munkácsi Katolikus Egyházmegye portálja.

Ezzel párhuzamosan bontakozik ki egy „vita” a Székely Hírmondó egyik publicisztikája, Borbély Zsolt Attila: Klímahisztije, kapcsán, amelyre Kulcsár Árpád reagál a Transindex Plakátmagány véleményrovatában, Már székelyföldön is betegnek nevezik Greta Thumberget, és ez elég nagy baj címmel. A viszontválasz sem marad el, A Greta Thunberg-jelenség: baloldali, globalista sztárcsinálás, politikai szemfényvesztés címmel, amely megjelenik Borbély blogján, leközli a Székely Hírmondó, ahonnan átveszi az erdély.ma oldal is.

A támadások kapcsán Greta azt nyilatkozta, hogy „A klíma és környezetvédelmi aktivisták folyamatos támadás alatt állnak, sőt, egyeseket meg is ölnek. Tehát nem én vagyok az egyetlen, és nem rám kellene ebben a témában koncentrálni. Másrészt borzalmas, hogy próbálsz tenni valamit egy élhetőbb világért, egy funkcionálisabb klímáért, ami dicséretet érdemelne – és hihetetlen látni, hogy ezért mi mindenen kell keresztülmenjenek egyesek. Természetesen sok fiatal klímaaktivistát ismerek, akiket támadtak az interneten, hazugságokat terjesztettek róluk, és választott hivatalosságok, köztiszteletben álló újságírók gúnyolódnak velük. (…) Ezért mi, aktivisták kell támogassuk egymást, ott kell legyünk egymásnak, hogy tudjuk folytatni. (…) Hiszen a támadások célja, hogy belefáradjunk és leálljunk.

Greta 2018-ban a svéd parlament előtt. Fotó: wikicommons.Greta 2018-ban a svéd parlament előtt. Fotó: wikicommons.


A lejárató anyagok szerint egy „beteg gyerek”, aki „dühkezelési” terápiára kellene járjon, és akit a „sötét háttérhatalmak” kihasználnak, hogy megváltoztassák a világot.

Greta – teljes nevén Greta Tintin Eleonora Ernman Thunberg – 2003. január 3-án született Stockholmban, egy operaénekes és egy színész lányaként. Több nyilvános beszámolójában elmondja, hogy 8-9 éves korában találkozott a globális felmelegedés témájával, amitől klímaszorongása lett. Megpróbálta rávenni a családi környezetét és az ismerőseit, hogy tegyenek valamit, csökkentsék az ökológiai lábnyomukat, de nem vették komolyan – pedig az általa olvasott tudományos és ismeretterjesztő adatokat, tényeket elismerték a felnőttek. Az iskolában is tanultak a globális felmelegedéstől, szóba került a környezetszennyezés, de senki sem tett semmit ellene. Greta nem tudta összeegyeztetni, hogy tudjuk, hogy globális környezeti katasztrófa fele haladunk és mégsem tesz semmit az emberiség. Ettől pedig depressziós lett.

Ebben a periódusban diagnosztizálják enyhe Asperger-szindrómával, szelektív mutizmussal, és obszesszív-kompulzív zavarral. Saját elmondása szerint nem volt étvágya, és nem akart senkivel sem beszélni, csak „azzal, akivel muszáj”, azaz a szüleivel és a tanáraival.

Később, 15 éves korában annyira nem hagyta nyugodni a klímaválság, hogy eldöntötte, hogy sztrájkba kezd: nem iskolába megy, hanem a svéd parlament elé. Eleinte három hétig tervezett sztrájkolni az „Iskolasztrájk a klímáért” táblával, a 2018-as svédországi parlamenti választásokig. Saját készítésű szórólapjaira a globális felmelegedésről szóló különböző tényeket írt fel, illetve mindegyik hátlapjára a következőt:

Mi, gyerekek, legtöbbször nem azt tesszük, amit mondtok nekünk. Mi azt tesszük, amit ti. És mivel ti, felnőttek, fütyültök az én jövőmre, hát akkor én is fütyülök rátok. Greta vagyok, 9.-be járok. A választások napjáig iskolasztrájkot folytatok a klíma védelmében.

Eleinte nem figyeltek fel rá, de már a sztrájk másnapján több diáktársa is csatlakozott hozzá. Érdekességként a Democracy Now műsorának vendégeként elmondta, hogy eleinte milyen frusztráló volt, hogy semmibe veszik a nap-mint-nap előtte elhaladó politikusok. Aztán megszokták, hogy ott van, és „jó reggelt” köszöntgettek egymásnak, de senki sem állt szóba vele, senki sem kérdezte meg, hogy miért van ott.

A diákok követték Greta példáját, és folyamatosan egyre többen lettek. Végül úgy döntöttek, hogy a parlamenti választások után is folytatják a sztrájkot, minden pénteken sztrájkolni fognak a klímáért. Mikor elég sokan voltak már, a sajtó is felfigyelt rájuk: a többi már történelem.

A stockholmi pénteki iskolasztrájk mintájára több ország (Belgium, Németország, Egyesült Királyság) több jelentős városában megszervezik a pénteki tüntetéseket. Végül 2019. március 15-én már globális szinten szerveződik az iskolasztrájk, Fridays for Future (FFF), Youth for Climate, Climate Strike, vagy Youth Strike for Climate nevek alatt. Azóta számtalan helyi és nemzetközi tüntetést szerveztek és szerveznek folyamatosan (a szeptemberi globális tüntetés kolozsvári állomásáról itt számoltunk be).

A világszintű sztrájkoknak köszönhetően a világ egyik legismertebb klímaaktivistájává válik Greta Thunberg, 2019 tavaszán beszédet mond az Európai Parlamentben (a EP novemberben kihirdeti a klímavészhelyzetet), majd szeptemberben meghívják a 2019-es ENSZ klímakonferenciára, ahol elmondja híressé vált, felháborodott beszédét:

„Ez így nincs jól. Nem szabadna itt állnom. Az iskolában kéne lennem, az óceán túloldalán. Mégis hozzám fordulnak reményért? Hogy merészelik? Az üres szavaikkal ellopták az álmaim, a gyerekkorom. És én még a szerencsésebbek közé tartozom. Emberek szenvednek. Emberek halnak meg. Teljes ökoszisztémák omlanak össze. Egy tömeges kihalás elején járunk. És maguk csak a pénzről és az örökös gazdasági növekedés tündérmeséjéről tudnak beszélni. Hogy merészelik?”

Egy műsorban arra a kérdésre, hogy mit szeretne elérni a tüntetésekkel, egyszerűen válaszol: hogy a politikai vezetők és a gazdasági szektor vezetői vegyék figyelembe és érvényesítsék a párizsi klímaegyezményt. „Ha valaki veszi a fáradtságot, és elolvassa, rájön, hogy az mennyire radikális” – tette hozzá.

A Greta- és iskolasztrájkellenes hangok közepette érdemes elgondolkodni, hogy miről is van szó: a „háttérhatalom” kihasznál és nevetségessé tesz egy kisgyereket, hogy a liberális-kommunista erők kedvükre átformálják a világot (de milyen céllal?), vagy valóban figyelembe kellene venni az állatvilágban tapasztalt tömeges kihalási hullámot, az olvadó jégsapkákat, a lángba borult Szibériát és Ausztráliát, az egyre szélsőségesebb időjárást, a tényt, hogy egyre melegebb lesz, a szárazságok és elsivatagosodás mértékét, a műanyaggal szennyezett és egyre melegebb óceánokat– a sor még sajnos folytatható – és belátni, hogy az aktivistának igaza van: tenni kellene végre valamit.

Nyitókép: Tim Jacob Hauswirth / Piaxabay

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS