Olaszországból nagyon hamar Romániába is elérkezhet a koronavírus: fel vagyunk rá készülve?
Tőkés Hunor 2020. február 25. 14:15, utolsó frissítés: 19:47Molnár B. Géza járványtani szakértővel az otthoni karantén kockázatáról, Románia felkészültségéről és az időjárásváltozás koronavírus-járványra gyakorolt hatásairól beszélgettünk.
Olaszország az első olyan európai ország, ahol a koronavírus (annak 2019-nCoV nevű típusa) fertőzéses esetek száma öt nap alatt kétszáz fölé emelkedett, hét halálos áldozattal. A járvány gyors terjedése miatt vasárnap egy iskolai csoport, a szülők kérésére megszakította kirándulását Lido di Jesoloban, őket 14 napos otthoni karanténba helyezték. Olaszország az egyik legkedveltebb célország a romániai munkavállalók számára, ahonnan rendszeres repülőjáratok vannak az ország több városába, így Kolozsvárra is. A Kolozs megyei közegészségügyi igazgatóság bejelentette, hogy minden utast meg fog vizsgálni, és elrendelik a 14 napos otthoni karantént az esetükben. (Egyébként kb. 200 ezer román állampolgár él a koronavírus miatt vesztegzár alá helyezett olaszországi régiókban.) A jelenségről Dr. Molnár B. Géza epidemiológussal, járványtani szakértővel beszélgettünk.
Olaszország Veneto tartományából visszaérkezett a gyulafehérvári iskolai csoport, de sokan mások is jönni fognak az elkövetkező időszakban. Szakszerűen jártak-e el a megyei közegészségügyi igazgatóság szakemberei, amikor ellenőrzés nélküli otthoni karanténba helyezték a gyulafehérvári Regina Maria Művészeti Líceum tanulóit és tanárait?
- Egyrészt Olaszországban meg van nevezve az a 12 adminisztratív közösség, helység, ahol karantént vezettek be: Lombardia, Veneto és Piemonte tartományban, a ma reggeli (hétfői – szerk. megj.) jelentések értelmében. Nem ismerem a konkrét helyzetét ezeknek a diákoknak, hogy milyen zónában mennyi ideig tartózkodtak és hol. Jártak-e a 12 helységben vagy nem. Másrészt, abban az esetben, hogyha abszolút tünetmentesek, és nem kimondottan a karanténzónából jönnek, a nemzetközi rendszabályok a házi karantént javasolják. Ha valamelyikük belázasodik, vagy légúti kórtüneteket mutat a járványügyi vagy klinikai kivizsgáláson, akkor természetesen, szintén a rendelkezések értelmében, egy jól meghatározott helyen, vagy kórházban való elkülönítés szükséges 14 napra.
Harmadrészt feltételezem, hogy átestek szűrésen, mert az egészségügyi minisztérium azt mondta, hogy bevezetik a kötelező szűrést. Tehát minimum megkérdik, hogy pontosan hol járt, mennyit tartózkodott ott, és hogy van-e valamilyen minimális, légúti fertőzésre utaló tünete. Feltételezem, hogy ez megtörtént ezeknél a diákoknál is - vagy az iskolaorvos, vagy a megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) járványügyi osztályának munkatársai elvégezték a kivizsgálást.
Ha a saját véleményemet kérdezi az otthoni elkülönítésről, kétséges a dolog, mert a megfigyeltek nem viselnek a házi őrizet esetén alkalmazott elektronikus nyomkövető eszközt. És ott vannak a szomszédok, jönnek a rokonok és mások is. A dolog sikere a környezetében lévők tudatosságától is függ. Erre - sajnos - nagyon nehéz egy standardot felállítani.
Mennyire növeli a koronavírus megjelenésének kockázatát Romániában az, hogy Olaszország a negyedik a valós időben követhető koronavírus térképen, és ahol jelen pillanatban 157-re tehető a hivatalosan ismert fertőzött emberek száma?
- Olaszország az első olyan európai állam, ahol ugrásszerűen, négy nap alatt 0-ról 157-re emelkedett (a beszélgetés óta 229-re nőtt, 7 halálos áldozat mellett – szerk. megj.) a megbetegedések száma. Tehát az egyetlen, mert ha a statisztikát nézzük, akkor kiderül, hogy más európai államokban egy-kettővel emelkedett a fertőzések száma. Viszont Olaszországban ez robbanásszerűen történt meg, ezért is határozta el a nemzetközi rendszabályok értelmében az olasz kormány, hogy az említett három közigazgatási területen, illetve 12 helységben karantént rendel el.
Mennyire van Románia egyébként felkészülve? Vannak megfelelő gyorstesztek?
- Gyorsteszt sehol sincs a világon. Illetve attól függ, hogy mennyire értünk gyorsat a gyorsteszt alatt. A gyorsteszt alatt hivatalosan azt értjük, hogy egy-két órán belül eredményt ad. A nemzetközi rendszabályok értelmében két típusú vizsgálaton esik át mindenki, aki koronavírus gyanús. Először elvégeznek egy általános tesztet globális koronavírusra, mely 4-6 óra alatt megmondja, hogy fertőzött-e koronavírussal a vizsgált személy vagy nem. Amennyiben az eredmény pozitív, a páciens vérsavó-mintáját, illetve egyéb, a biológiai próbáit leküldik Bukarestbe, illetve a kolozsvári vagy a jászvásári járványügyi klinikára, ahol speciális tesztelésre is van lehetőség. Ez 24 órán belül ad végeredményt, és pontosan megállapítja, hogy valóban a keresett típusú koronavírusról van szó, vagy valami más koronavírusról, mondjuk SARS-ról, ami 2002-2003-ban szintén nemzetközi figyelemre volt érdemes.
Romániában már most elfogytak a maszkok, mivel helyettesíthetik ezeket a megelőzést fontosnak tartók?
- A standard maszkok viselésének van egy nevelő hatása. Ha felteszem, azt jelenti, hogy „légúti megbetegedésben szenvedek, ne közeledj hozzám”. Vagy azt, hogy nem akarok az utcasarkon puszilózni, illetve találkozni más betegekkel. Bizonyos fokig véd. De az igazi védelem nem ezen múlik. Légúti, vírusos fertőzéstől ez a szimpla maszk nem véd meg. A komplex szűrőberendezésű és filteres maszkok viselése pedig hosszabb időn keresztül, főleg egy ehhez nem szokott személynek, szinte lehetetlen. Nem kap levegőt, hogy úgy mondjam. A lélegzése korlátozott. Tehát, a maszknak van bizonyos fokú meggyőző hatása, de a megfertőződést nem ez előzi meg, hanem a kézmosás. Továbbá abban az esetben, hogyha nem szükséges, nem kell menni tömeges, zárt helyiségű rendezvényekre. Hogyha nem szükséges, nem kell utazgatni feleslegesen, különösen a fertőzés által érintett területeken. Azon kívül, ha minimális influenza vagy légúti fertőzéses tünetek észlelhetők, tüsszentés és a köhögés esetén a megfelelő védelmet az egyszer használatos zsebkendők jelenthetik, melyeket használat után nejlonzacskóba teszünk vagy a kukába dobunk. Illetve, kulturáltsági szempontból, maszkot teszünk, hogy bizonyos fokig megelőzzük az úgynevezett fertőző cseppeknek az eliminációját. Ezek a legfontosabb viselkedési módozatok, melyekkel csökkenthetjük a fertőzés veszélyét.
A februárnak már lassan vége, így az időváltozás is bejön a képbe. A felmelegedés milyen hatással lehet a koronavírus terjedésére?
- A hűvös vagy hideg időjárás helyileg gyengíti a légutak felületi hámsejtjeinek a védekező képességét. Szakmai szempontból egy bizonyos fertőzési dózisról is beszélhetünk. Nem mindegy, hogy száz vírust lélegzünk be, vagy százezer vírust. Számít továbbá az illető személy receptivitása, fogékonysága is. A felmelegedés valószínűleg kisebb vírus-dózisokat jelent majd.
Miért van ilyen hosszú lappangási időszaka a koronavírusnak?
- Azért, mert nem olyan, mint például az influenza vírus, ami gyakorlatilag a garat és az orr nyálkahártyáján kezd el nagy mennyiségben szaporodni. Ennek a szaporodása az alsóbb légúti járatokban (az ún. bronchusokban) történik. Idő telik el a lefelé való haladással, ameddig eléri a neki megfelelő sejteket. De ez még egy kutatás alatt álló téma, akár változhat is ez az elképzelés..
Mennyire él túl a vírus a külső környezetben?
- Semmilyen vírus nem él túl hosszú időn keresztül a külső környezetben. Tény, hogy nedves időben hosszabb ideig életképesek a kibocsátott víruspartikulák, a jó hír viszont az, hogy bármilyen, közhasználatú tisztítószer vagy fertőtlenítő szer hatása alatt a vírus öt-tíz perc alatt elpusztul.
Romániában egyelőre nincsenek megbetegedések. A pánikhangulatnak semmi értelme nincs. Ez is egy járvány, ami jött, és majd eltűnik, rövid időn belül, tehát egy-két hónap alatt. Vagy átalakul egy banális légúti vírusfertőzéssé, amit majd oltással meg lehet előzni esetleg.
Azt lehet már tudni, hogy mikor lesz oltóanyag?
- Véleményem szerint, és ezzel nem vagyok egyedül, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ezt mondja, minimum másfél év múlva. És akkor mit csinálunk, beoltjuk a világ egész lakosságát? Kötelező módon? Egy kicsit nehéz dolog. Kongóban is, Ugandában is, Szudánban is 1968-tól ismert az ebola vírus, de most próbálnak csak oltani, mert jobban fizet az illető közép-afrikai állam. Hatékony lehet az idős és beteg emberek oltása ott, ahol létezik járványveszély. Pontosan úgy, mint az influenzánál.
Az eddigi megbetegedések alapján, kik a leginkább veszélyeztetettek?
- A legveszélyeztetettebbek a kínai tapasztalat alapján az immunológiailag gyenge védekezési képességgel rendelkező személyek. Ezek alatt értjük elsősorban az időseket (mert ugye az immunológiai védekező készség a korral csökken). És minden olyan személyt, aki valamilyen krónikus betegségben szenved, azaz olyan típusú betegsége van, ami immunológiai elégtelenséghez, vagy válaszkészség csökkenéshez vezet. Kezdve a krónikus szívbetegektől, egészen a krónikus légúti betegségekben vagy veseelégtelenségben szenvedőkig, tehát a sor hosszú.
Vannak olyan csoportok is, melyeket ezidáig elkerült a fertőzés?
- Logikusan tevődik fel a kérdés, hogy miért nincs – Kínából se – jelentve gyerekek és fiatalok megfertőződése. Egyik lehetséges ok, hogy idejében felfüggesztették az iskolai, óvodai oktatást. Tehát a terjedési esély sokkal kisebb volt így, mint zárt közösségekben. A második dolog az, hogy a fiatalok még immunológiailag jó válaszkészségűek, ezért mint egy gyenge influenzát, vagy egy légúti, szezonális vírusos fertőzést, átvészelték.
Volt erre már hasonló eset, vagy ez egy új jelenség?
- Érdekes volt, amikor például a nyugat-nílusi láz (West Nile virus, WNV), a szúnyogok által terjesztve, bekerült Romániába, Bukarestbe és környékére, tehát első sorban Ilfov megyébe. A 2000 megbetegedés 90%-ában idősek vagy betegek voltak érintettek.
Amit koronavírus-fertőzés miatti elhalálozásként tartanak számon, gyakran olyan eseteket takar, ahol a páciens már hosszú ideje beteg, esetleg kezelés alatt is áll egyéb, súlyos egészségügyi problémák miatt. Az elhalálozási arány egyébként még mindig nem haladta meg a 4%-ot. Természetesen ez a 4% alatti arány nem vigasztalás sem a fertőzötteknek, sem az elhalálozottak családjának, de az az igazság, hogy ebből a szempontból semmivel sem súlyosabb elhalálozási indexel rendelkező járvány, mint amilyen mondjuk egy influenza, járványként megjelenve.