2020. április 3. péntekBuda, Richárd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Most akkor felkérheti-e Johannis megint Orbant miniszterelnöknek, vagy sem?

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2020. február 25. 19:22, utolsó frissítés: 2020. február 28. 10:33

Hétfőn döntött az alkotmánybíróság, de mit jelent ez és mi várható? Hát előrehozott választások egyre kevésbé. Elmagyarázzuk a román politikai krízis újabb fejezetét.


Hétfőn az alkotmánybíróság meghozta a döntését azzal kapcsolatban, hogy fennállt-e alkotmányos konfliktus akkor, amikor Klaus Johannis az első Orban-kormány bukása után egy második, ugyanolyan összetételű Orban-kormányt vezető Ludovic Orbant kérte fel kormányalakításra. A szociáldemokraták szerint nem szabadott volna, és az alkotmánybíróság hétfőn igazat is adott nekik.

Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a hétfői nap a szociáldemokraták nem szabotálták volna el a kormányról való szavazást, akkor még jobban belesüllyedtünk volna az alkotmányt sértő intézkedések bugyraiba.

Egy korábbi alkotmánybírósági döntés szerint az alkotmány szelleme ugyanis megköveteli, hogy olyan személyt nem jelölhetnek miniszterelnöknek, aki már megbukott, illetve olyat, aki nem is akar kormányozni. Az elnöknek meg Romániában elvileg nem az lenne a feladata, hogy a saját pártját támogassa, hogy az megugorja a negyven százalékot az előrehozott választásokon, és ehhez minél gyorsabban sikerüljön feloszlatnia a parlamentet. Hanem az, hogy egyensúlyt teremtsen és kontrollálja a politikát, közvetítsen a pártok között.

Ehhez képest Johannis már a tavalyi EP-választások után kimondta, hogy a PSD-ALDE kormánynak le kell mondania, mert elveszítette a legitimását. Csakhogy, ha tetszik Johannisnak, ha nem, sem az EP-választásokon, sem az államelnök-választásokon nem a kormányról szavaztak a románok, tehát egyik választás eredménye semmit nem jelent a másikra nézve. Amennyiben demokráciában élünk, persze. Johannis minden erejével azon volt, hogy kiűzze a “korrupt PSD-t” a hatalomból. Ez pedig elvileg nem az elnök dolga lenne, hanem a választóké.


Gyakorlatilag egy éve arról szól a hazai politika, hogy hogyan lehetne kiebrudalni a PSD-t, majd amikor ősszel, egy bizalmatlansági indítvánnyal végül csak sikerült a kormányt leváltani, olyan politikai válságba sodorta az országot a PNL, hogy az euró rögtön rekordmagasságra ugrott tőle. Legalábbis a PSD szerint ezért, a PNL szerint nyilván nem.


Az alkotmánybírósági oximoron

Az alkotmánybíróság döntésének értelmében Klaus Johannisnak újra meg kell ejtenie a komrányfőjelölt felkérését. Valer Dorneanu alkotmánybírósági elnök azonban az Antena 3-nak azt nyilatkozta, hogy a döntés nem jelenti azt, hogy Ludovic Orbant nem lehetne ismét jelölni, csak éppen, ha őt jelölik, akkor képesnek kell lennie arra, hogy elnyerje a parlamenti többség bizalmát. Ergó ezt úgy kell érteni, hogy a pártok elmennek Johannishoz konzultálni, és javasolnak valakit, elmondják, hogy pontosan milyen pártokkal képzelnék el a többséget.

"Úgy látom, hogy az Alkotmánybíróság elnökének a nyilatkozata még jobban összezavarta az embereket, mint a döntésről szóló közlemény. Az elnöknek ilyen kijelentéseket semmilyen körülmények között nem szabad tenni. Ő nem politikus, az alkotmányra kell hivatkoznia, és nem tehet politikai, személyre szóló kijelentéseket” - mondta el Puskás Bálint volt alkotmánybíró a Transindexnek, amikor megkerestük, hogy segítsen megérteni a döntés logikáját.

Puskás Bálint úgy véli, Dorneanu kijelentései oda is vezethetnek, hogy Johannis elnök tényleg ismét Ludovic Orbant fogja jelölni, de erre csak akkor szabadna viszont sor kerüljön, ha Orban fel tudná mutatni, hogy ott van a háta mögött a többség.

Johannisnak már csak azért is kötelessége újrakezdeni a miniszterelnök kijelölését, mert "az Alkotmánybíróságnak nem az a dolga, hogy szemrevételezze, hanem, hogy megoldja az alkotmányjogi konfliktusokat, így Johannisnak kötelessége újból nevesíteni” - mondja Puskás.

A magyar alkotmányjogász szerint Dorneanunak az a nyilatkozata is elhibázott volt, amelyben kvázi bevallotta, hogy politikai kijelentésekre alapozva hoztak döntést. “Még egy olyan kijelentés ez, amit az Alkotmánybíróság nem szabad tegyen. A bíróság az alkotmány szelleme és betűje szerint kell döntsön. Az, hogy voltak olyan kijelentések, amelyek alátámasztják, hogy jól döntenek, nem kellene számítsanak” - mondta Puskás Bálint.

Puskás fenntartja azt a véleményét, amelyet néhány hete megfogalmazott a sajtóban, miszerint ha valakit megbuktat a parlament, akkor az alkotmány szellemében nem szabadna ismét miniszterelnöknek javasolni. “Ez olyan, mintha egy diák megbukna, és minden következmény nélkül folytathatná az iskolát” - véli. Puskás szerint az Alkotmánybíróság egyoldalúan nézte a dolgokat, amikor ezt az aspektust nem emelte ki (legalábbis nincs benne a döntésről szóló közleményben és az elnök nyilatkozatai sem említették, az indoklásban viszont még benne lehet).

De akkor most mi lesz?

Johannis elnök újrakezdi a folyamatot, de hétfői nyilatkozata szerint semmiképpen nem fog a PSD által javasolt jelölteket támogatni. Ez megint csak szélsőséges álláspont a részéről, mert jelenleg a PSD lenne képes összeszedni egy új parlamenti többséget, az más kérdés, hogy nem akar. Johannisnak így nehéz lesz olyan személyt felkérnie a kormányzásra, aki össze tudja kovácsolni maga mögé a pártokat.

Elvileg lehetséges (és ésszerű) is lenne, hogy egy technokrata kormány vigye tovább a kormányzást az októberi választásokig. Csakhogy akkor Johannis és a PNL előrehozott választásokról szőtt álmai dugába dőlnének, és ez - miután erről szól egy éve a közélet - elég nagy politikai vereség lenne.

Elvileg amúgy Dacian Cioloș is jelentkezett, hogy ő lenne az USR-PLUS által támogatott miniszterelnök, de az még valószínűtlenebb, hogy bármiféle többséget össze tudjon szedni (az azonban nem kizárt, hogy lenne a parlamentben, aki megszavazza).

Johannis akár figyelmen kívül is hagyhatja az alkotmánybíróság döntését, és jelölheti úgy Orbant, hogy evidens, hogy az nem akar kormányozni. Akkor pedig ismét meg fogják támadni a “baloldali pártok” és megint kezdődik minden elölről.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS